Zöldinfó

Esővel húzzák le a WC-t

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-27

Szerző:

Hell

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.

Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi

Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.

A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.

A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.

forrás: nol.hu

Kapcsolódó tartalom:ivóvíz Szegedi Tudományegyetem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Tizedik alkalommal lett az év természetfotósa Daróczi Csaba

Daróczi Csaba kapta az év természetfotósa díjat.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-13

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az év természetfotósa címet Daróczi Csaba vehette át a Varázslatos Magyarország (VM) díjátadó ünnepségén és természetfotó kiállításának megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol a fotóverseny kategóriahelyezettjeinek járó elismeréseket és a különdíjakat is átadták – írja az alternativenergia.hu. Daróczi Csaba már tizedik alkalommal nyerte el a díjat, és emellett több kategóriában is dobogós helyezést ért el. A díjazott azt mondta, úgy gondolja, volt már erősebb éve is, és meglepte, hogy nem Potyó Imre lett az év természetfotósa, aki idén “körbenyerte a világot”. Potyó Imre idén első magyarként lett az Év Európai Természetfotósa. Daróczi Csaba kiemelte, nagyon örül annak, hogy egyik mentoráltja, Nagy Márton János lett idén Az év ifjú természetfotósa, mivel fontosnak tartja az utánpótlás-nevelést.

Átadták Az év természetfotósa díjat a Magyar Nemzeti Múzeumban — MTI/Kocsis Zoltán

Nagy Márton János arról beszélt, hogy nagyon boldog, de szerinte a díjaknál sokkal fontosabb a természet szeretete és a fotósok odaadása, hogy ezt megmutassák az embereknek. Az év természetfotójának Földi László Egységben az erő? című alkotását választotta a zsűri, amelyen egy óceáni szardíniarajt marlinok és oroszlánfókák vesznek körül, előbbiek kisebb csoportokra bontják a halakat, utóbbiak pedig kihasználják ezt, amit a tudomány kleptoparazitizmusnak nevez.

Földi László elmondta, hogy fotója a Csendes-óceánban, Alsó-Kaliforniához közel készült, és “valódi akciójelenetet” örökít meg egészen közelről, ami a vadászat közben az emberre is veszélyes marlinok miatt is izgalmas volt. Szabados-Jámbor Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy a természetfotózás a gyönyörködtetésen túl felelősséget is ébreszt, aminek köszönhetően felismerhetjük, hogy milyen sérülékeny a világunk, és milyen sok múlik azon, hogyan bánunk vele. A természet értékeinek megőrzése közös ügyünk és felelősségünk, ebben pedig a hiteles, érzékeny és gondolatébresztő képi ábrázolásnak különösen fontos szerepe van – tette hozzá.

Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapító-ügyvezetője elmondta, hogy a 34. alkalommal kiírt, Az év természetfotósa pályázaton 177 fotós indult csaknem 2000 fényképpel, a szakmai zsűri 43 alkotótól 113 képet válogatott be az idei albumba és a kiállításra. A díjátadón kilenc kategóriában adtak át díjakat az első három helyezettnek, ami mellett számos különdíjat is kiosztottak.

Tovább olvasom