Zöldinfó
Esővel húzzák le a WC-t
A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.
Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi
Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.
Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.
A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.
A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.
forrás: nol.hu
Zöldinfó
Értékes víz a tájban: példaértékű összefogás a hazai ökoszisztémák védelméért
A MA-HAL tagjai a halastavak vizével a rendkívüli aszály ellenére is a természeti környezetet támogatják.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) büszkén osztja meg, hogy taggazdaságai példaértékű összefogással segítik a hazai természetvédelmi területeket, erdőket, mezőket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az idei rendkívüli aszályos időszakban a halastavak őszi lecsapolásakor a vízügyi szakemberekkel szorosan együttműködve az értékes vizet a környező erdőkbe, mezőkre és nemzeti parkokba juttatják, ezzel is enyhítve a vízhiányt.
Ahol a jelentős csapadékhiány miatt a közvetlen vízpótlás nem oldható meg, ott a gazdaságok a víz tájban tartásával és visszaforgatásával védekeznek, értékes mikroklímát teremtve. Azok a haltermelők azonban, akik lecsapolnak és a vizet a tájba juttatják, felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak környezetüknek. Erre az idei évben több kiemelkedő példa is akad. A Csanyteleki Halgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park területére juttat vizet. A Biharugrai Halgazdaság az halastavi integrált vízgazdálkodási rendszer részeként a környező erdőket,nemzetiparki területeket,valamint mezőgazdasági területeket támogatja. A Dénesmajorban található halastavak vizével – a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és az Uradalmi- illetve Gyulavári erdei csatornákon keresztül – a Mályvádi-erdő ökológiai vízpótlását és a környező erdők elárasztását támogatja. A Kónyahal Kft. a Kónya környéki területeken, míg a Hortobágyi Halgazdaság természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park ökoszisztémájának megőrzését segíti. Szomor Dezső e.v. már évek óta az Apaj határában lévő halastavakból járul hozzá a Kiskunsági Nemzeti Park vízpótlásához. Ezek a kezdeményezések is bizonyítják, hogy a magyar akvakultúra szereplői elkötelezettek a fenntarthatóság, a hazai vizek megőrzése és a természeti értékek védelme mellett.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés