Zöldinfó
Esővel húzzák le a WC-t

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.
Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi
Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.
Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.
A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.
A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.
forrás: nol.hu

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés