Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Esővel húzzák le a WC-t

Létrehozva:

|

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.

Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi

Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.

Advertisement

A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.

A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.

Advertisement

forrás: nol.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A jövő épületei már nemcsak fenntarthatóak lesznek, hanem a környezetet is regenerálhatják

Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában – írja az alternativenergia.hu.

A 2026-os nyár szélsőséges hőhullámai ismét rámutattak arra, hogy az épített környezet és a klímaváltozás kérdése ma már elválaszthatatlan egymástól. A következő évtizedek építészetének nem csupán az energiafelhasználást kell csökkentenie és a változó körülményekhez alkalmazkodnia: olyan épületekre és városokra van szükségünk, amelyek képesek pozitívan hatni a környezetünkre, támogatni a természeti rendszereket és javítani az életminőségünket. Ezt foglalja magában a regeneratív építészet, amely az épületet és a várost társadalmi-ökológiai rendszerként kezeli, és amelynek képesnek kell lennie az élő rendszerek megújulását támogatni. A „regeneratív” nem csupán egy címke, hanem a fenntarthatósági gyakorlat helyalapú, kölcsönös és mérhető továbbfejlesztésének az iránya. Dr. Reith András egyetemi tanári kinevezése a regeneratív építészet és a fenntartható városfejlesztés hazai térnyerésének fontos mérföldköve.

Közel harminc éve a fenntartható építészet szolgálatában
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) oktató építész-kutató 1998 óta foglalkozik a fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel. Szakmai pályája az épületszerkezeti és homlokzati kutatásoktól fokozatosan vezetett az energiahatékonyság, a fenntartható építészet, majd a regeneratív épület- és várostervezés felé. Munkásságának egyik meghatározó eleme a különböző léptékek mérhető összekapcsolása: az épületszerkezetektől és -homlokzatoktól az épületen át a városrészekig és a teljes városi rendszerekig vizsgálja, hogyan alakítható az épített környezet energia- és erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és élhetőbbé. Kutatási fókusza ma elsősorban a regeneratív várostervezéshez kapcsolódik, ezen belül a digitális ikerpárok, a pozitív energiamérlegű városrészek, az energiaközösségek és a természetalapú megoldások kutatásához. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását több nemzetközi K+F projekt is segíti: Reith András összesen 25 hazai, európai uniós és nemzetközi finanszírozású kutatási projektet vezetett vagy vezet jelenleg is. Emellett építésztervezőként is aktívan hozzájárult számos hazai és külföldi épület és városfejlesztési projekthez az elmúlt évtizedekben. Ezekben az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és a komplex rendszerszemlélet már a tervezés korai szakaszában meghatározó szerepet kapott.

Advertisement

Az egyetemi térben válhat rendszerszintűvé a fenntarthatósági tudás
„A fenntartható építészet nem egy szűk szakmai terület ügye. Az épületeink, a városaink egyszerre hatnak az erőforrásaink felhasználására, vagy a klímára, a természeti rendszerekre és ezen keresztül az emberek életminőségére. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a következő építészgenerációk már rendszerszinten gondolkodjanak ezekről a kérdésekről” – véli a PTE frissen kinevezett egyetemi tanára. A fenntartható és regeneratív építészet mind határozottabban jelenik meg a hazai akadémiai gondolkodásban, és mind nagyobb szerepet kaphat abban is, hogy milyen épületeket, városokat és közösségeket tervezünk a következő generációk számára. Az épített környezet előtt álló kihívások egyre összetettebbé válásával elengedhetetlen a regeneratív szemlélet rendszerszintű gondolkodásmódja, így az egyetemi oktatásban való megerősödése hosszú távú jelentőséggel bír. Ennek elsajátításával a következő generációk építészei, mérnökei és várostervezői már olyan tudással lépnek majd a pályára, amelyben a fenntarthatóság nem kiegészítő szempont, hanem a tervezés alapvetése. Dr. Reith András egyetemi tanárrá való kinevezésével a fenntartható és regeneratív építészet egy olyan professzori szintű szakmai és tudományos képviseletet kap a Pécsi Tudományegyetemen, amely egyszerre épít a kutatásra, az oktatásra és a gyakorlati tapasztalatra.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák