Zöldinfó

Esővel húzzák le a WC-t

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-27

Szerző:

Hell

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.

Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi

Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.

A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.

A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.

forrás: nol.hu

Kapcsolódó tartalom:ivóvíz Szegedi Tudományegyetem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Együttműködés nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás

Együttműködve lehetséges a klímaváltozás hatásainak kezelése.

Létrehozva:

23 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében, a klímaalkalmazkodás nem működhet jó gyakorlatok átvétele nélkül, és a sikeres fellépés érdekében hangsúlyos szerepet kell adni a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésnek – mondta az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gyenesdiáson a IV. Klímabarát Szabadegyetemen. Bóna Szabolcs a kétnapos rendezvény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta, a klímaváltozás jelen van a mindennapjainkban, és mi vagyunk az utolsó generáció, amely még képes tenni káros hatásainak mérsékléséért – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, fontos szerepet szánnak azoknak az egyetemeknek, amelyek életközösségekkel foglalkoznak, ezeknek az intézmények meg kell találniuk a megfelelő irányokat a jövőbeni kihívások kezeléséhez.

Kitért arra is, hogy a klímaváltozás megmutatta: a közeljövő kihívása az élelmiszer-önrendelkezés lesz. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy rövid ellátási láncokat kell kialakítani, amelyek lényege, hogy a helyben előállított termékeket helyben fogyasszák el. Ehhez a termékpálya résztvevőinek együttműködésére van szükség. Azt mondta, a termékpályák ellenőrzési rendszere jelenleg nem működik jól, de a kormány már dolgozik az ellátási lánc lerövidítésén. A vízgazdálkodásról szólva megjegyezte, hogy míg korábban többletvizünk volt, most a vízmegtartás a legfontosabb feladat. Problémaként említette, hogy bár az önkormányzatoké lett a fenntartás és a karbantartás feladata, nem kaptak ehhez forrást.

Hozzáfűzte: a jövőben a vízgazdálkodás állami feladat lesz, “a gazdálkodók feladata pedig az egymás közötti béke megteremtése”. Úgy vélte, korábban mesterségesen gerjesztették a gazdák közti ellentéteket, erre példaként említette a földtörvényt, amelynek révén szavai szerint ellenérdekeltek voltak a gazdák, ami gátja az együttműködésnek, az együttgondolkodásnak. Bóna Szabolcs jelezte, kérdéses, hogy ez a kormányzati ciklus elég lesz-e az új rendszerek kialakításához, hiszen az ágazatot érintő gondolkodásmódot kell átalakítani. A pénteken folytatódó programban szó lesz még a településhálózat fenntarthatóvá tételének lehetőségeiről.

Az első klímabarát szabadegyetemet 2021-ben rendezte meg a Klímabarát Települések Szövetsége, szintén Gyenesdiáson. Az évek során országszerte több helyszínen tartották meg a rendezvényt, amelynek témáját az adott térségben jelentkező kihívások és az ezekre adott lehetséges válaszok adták.

Tovább olvasom