Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Esővel húzzák le a WC-t

Létrehozva:

|

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.

Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi

Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.

Advertisement

A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.

A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.

Advertisement

forrás: nol.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák