Zöldinfó
Esővel húzzák le a WC-t
A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.
Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi
Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.
Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.
A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.
A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.
forrás: nol.hu
Zöldinfó
Kutatás, turizmus és környezetvédelem: új szabályozás lép életbe az Antarktiszon
Kína törvényt fogadott el az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a környezet védelméről.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A kínai törvényhozás elfogadta az antarktiszi tevékenységek szabályozásáról és a kontinens környezetének védelméről szóló törvényt, amely 2027. január 1-jén lép hatályba – írja az alternativenergia.hu. A jogszabály célja az antarktiszi tudományos kutatások ösztönzése, az expedíciók és egyéb tevékenységek felügyeletének erősítése, valamint a térség természeti környezetének megóvása. A törvény hét fejezetben szabályozza egyebek mellett az engedélyezési eljárásokat, a környezetvédelmi előírásokat, a hatósági ellenőrzést és a szabályszegések esetén alkalmazható szankciókat.
Az új rendelkezések szerint az antarktiszi kutatóutak, turisztikai és hajózási tevékenységek engedélyezéséhez az érintetteknek tevékenységi tervet és környezeti hatástanulmányt kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A kontinensen tevékenykedők kötelesek védeni a helyi növény- és állatvilágot, megfelelően kezelni a hulladékot, valamint megelőzni a tengeri szennyezést és a lehető legkisebbre csökkenteni a környezetre gyakorolt káros hatásokat.
A törvény emellett hangsúlyozza Kína törekvését az antarktiszi jelenlét biztonságának erősítésére, a tudományos kutatás fejlesztésére és a térség békés célú felhasználására. A törvény rendelkezik a kínai tevékenységekhez, eszközökhöz és egyéb érdekekhez kapcsolódó biztonsági szempontokról is. Kína az 1980-as években csatlakozott az Antarktisz-szerződéshez, amely a kontinenst békés célú tudományos kutatási területként határozza meg, és tiltja a katonai tevékenységet. Az 1991-ben elfogadott, 1998-ban hatályba lépett környezetvédelmi jegyzőkönyv 50 évre megtiltotta az ásványkincsek kitermelését, a tudományos kutatás céljából végzett tevékenységek kivételével.
Kína jelenleg öt kutatóállomást működtet az Antarktiszon. Az ország 42. antarktiszi expedíciója 2025 novemberében indult, és 2026 májusában fejeződött be. A kutatócsoport többek között a Kozmonauták-tengere és az Amundsen-tenger térségében végzett átfogó ökológiai felméréseket.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés