Zöldinfó

Esővel húzzák le a WC-t

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-01-27

Szerző:

Hell

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.

Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi

Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.

A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.

A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.

forrás: nol.hu

Kapcsolódó tartalom:ivóvíz Szegedi Tudományegyetem

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Több eszköz segíti a sertéstartókat a piaci nehézségek kezelésében

Több támogatási és finanszírozási eszköz áll rendelkezésre a sertéstartók számára a piaci nehézségek enyhítésére.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-01-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több eszközzel is segíti a kormány a sertéstartókat a piaci nehézségeik okozta kihívások kezelésében- írja az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Nagy István elmondta: egyebek mellett rendkívüli 4 milliárd forintos mezőgazdasági csekély összegű támogatási programot hirdettek meg a tenyészkocatartók részére, továbbá tavaly év végén 500 millió forinttal emelték meg a tenyészkoca állatjóléti program éves keretösszegét. A miniszter kiemelte, hogy a hazai sertéságazat az elmúlt években folyamatos kihívásokkal szembesült. A sertéstartás a magyar állattenyésztés egyik meghatározó ágazata, ami egyaránt fontos szerepet tölt be a belföldi ellátásban és az exportpiacokon. Működését nemcsak a hazai körülmények, hanem az európai és a globális piaci folyamatok is jelentősen befolyásolják.

Az utóbbi időszakban a klímaváltozás hatásai – különösen az aszály -, valamint az inputanyagok és az energiaárak emelkedése nehezítették az ágazat helyzetét. Ezeken túl fontos feladat a hazai sertésállomány afrikai sertéspestistől való mentességének megőrzése – idézték a sajtóanyagban Nagy Istvánt. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány minden eszközzel azon dolgozik, hogy a sertéságazat stabil, kiszámítható környezetben működhessen, és hosszú távon is biztos lábakon álljon. A nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások közül sertéshízó állatjóléti támogatásra az idén is 10,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A tenyészkoca állatjóléti program éves keretösszege 500 millió forinttal, (8,3 milliárd forintra) emelkedett, az állattartókat pedig rendkívüli, 4 milliárd forintos mezőgazdasági csekély összegű támogatási programmal segítjük, amelyre összesen több mint 550 kérelem érkezett. A kérelmek feldolgozása folyamatban van. Az állatbetegségek felszámolására 12,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében a kormány megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kárt szenvedett termelők, illetve a sertéstartással, és -tenyésztéssel foglalkozó gazdák hitelmoratóriummal élhessenek. Ráadásul kamat- és költségmentes hitel segíti a tenyésztőket, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2025 keretében 100 százalékos kamattámogatás került meghirdetésre, a héten pedig az agrártárca kezdeményezésére elindult az Agrár Széchenyi Kártya új alkonstrukciója is – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom