

Zöldinfó
Ez a napelemes jármű segíthet a Hold meghódításában
A Venturi Astrolabnál úgy vélik, hogy FLEX nevű roverjük hozzájárulhat a holdi megtelepedéshez.
A Venturi Astrolab fejlesztés alatt álló, emberek és áruk szállítására alkalmas napelemes járműve néhány év múlva már a Holdon járhat – számol be az okodrive.hu. A Flexible Logistics and Exploration (FLEX) rover idegen égitestekre készült, a Venturi a közelmúltban jelentette be, hogy az űreszköz a SpaceX egyik közelgő küldetésében is részt vesz majd. A jármű lesz a legnagyobb és legkifinomultabb rover, amely valaha a Holdra utazott.
A Venturi Astrolabot 2021-ben alapították, és egy magasan képzett, korábbi NASA-, SpaceX- és JPL-mérnökökből álló csapat alkotja, a szakértők a bolygórobotika, az elektromos járművek és az űrrepülés terén, illetve más területeken szereztek tapasztalatokat. A Venturi Astrolab a Venturi Group része, amely 2000 óta nagy teljesítményű elektromos járművek tervezésére és építésére specializálódott.
A Venturi Group elnöke, Gildo Pastor 2019-ben álmodta meg az elektromos holdjáró programját, és nem sokkal később hozta létre a Venturi Labot. A FLEX kezdeményezésében három vállalat, a Venturi Group, a Venturi Astrolab és a Venturi Lab vesznek részt, mindegyik cégnek más-más feladata van. A Venturi Group a nagy teljesítményű akkumulátorok építésében szerzett szakértelmét hozza majd be. A Venturi Labs szélsőséges hőmérsékleteknek és sugárzásnak ellenálló anyagokat, valamint nagy teljesítményű napelemeket, deformálható kerekeket és elektronikus vezérlőrendszereket készít. Eközben a Venturi Astrolab tervezi az elektromos rover architektúráját, szerkezetét és mechanizmusait, emellett fejleszti a szoftvereket és az avionikát, illetve az összeszerelést.
A FLEX egy 3 négyzetméteres, kibontható napelemes rendszerrel bír, amely a nagy intenzitású műveletek során is elfér. A jármű meghajtása lehetővé teszi, hogy a panelek a nap felé nézzenek, a megtermelt energiát az akkumulátorrendszer tárolja el. Az Astrolab a SpaceX-szel kötött megállapodás alapján egy 2026-ra tervezett Hold-misszióhoz fog FLEX-et biztosítani, a rover lesz minden idők legnagyobb holdjárója.
Jared Mathews, az Astrolab alapítója és vezérigazgatója szerint olyan logisztikai rendszert hoztak létre, amely sokféle rakományt képes befogadni. Abban bíznak, hogy a technológia hozzájárulhat egy holdi bázis kialakításához. A FLEX rendkívül fejlett, különböző műszerek és eszközök kaphatnak rajta helyet.
A rover tesztelése folyamatban van, a csapat tavaly egy teljes méretű, működőképes prototípust kezdett el vizsgálni a kaliforniai sivatagban. Az Astrolab szerint a tesztelés holdi analóg helyszíneken folytatódott, a kísérletezést idén folytatják majd.

Zöldinfó
A fiatalok a fenntarthatóság élharcosai lettek
A Közös jövőnk – Kárpát-medencei környezetvédelmi versenyt 2002. óta rendezi meg a Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány és Népfőiskola. Kezdetben körzeti szinten szervezték, 2014. óta pedig országos egmérettetéssé vált.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az általános iskola felső tagozatosai, középiskolások és egyetemisták számára márciusban lett meghirdetve a kiírás, amire március 21-ig lehetett jelentkezni – írja az alternativenergia.hu. A választható több témakör mindegyikének központi témája a klímaváltozás, ezen belül is a víz volt. Majdnem ezren jelentkeztek a versenyre. Az alapfokú intézményben tanulók a tudásuknak megfelelő tesztet töltöttek ki az első fordulóban. Ezen kívül egy „zöld cselekedet” is a munkájuk része volt. Ez lehetett szemétgyűjtéstől kezdve zöld sziget létrehozásán keresztül kortársaiknak vagy a kisebbeknek előadás tartása. Ugyanezt teljesíteni kellett a gimnazistáknak is, de a középiskolások és az egyetemisták esszét, illetve tudományos értekezéseket is írtak. Azok, akik sikeresen vették a második fordulót, a június 13-ai döntőben szóbeli előadást tartottak a mezőörsi Magyar Műhely Népfőiskolán. A díjátadón a verseny fővédnöke, Áder János volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a Föld lakossága nemsokára eléri a 10 milliárdot, miközben a hozzáférhető víz mennyisége nem változik. Megoldandó feladatnak nevezte, hogy miként lehet egyre több embernek ugyanannyi vízből egészséges élelmiszert előállítani, és biztosítani az életet adó ivóvíz minőségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke azt kívánta a versenyzőknek, hogy a klímaváltozás iránti érdeklődésük maradjon fenn, a tudásuk gyarapodjon, amit minél több emberhez közérthető formában juttassanak el.
Áder János végezetül meghívta a diákokat a 2026 február végén immáron harmadik alkalommal megrendezendő Planet Budapestre, ami ezúttal a Vasúttörténeti Parkban egy hónapon keresztül várja a látogatókat. Az innovatív fenntarthatósági kiállításokon kívül élményprogrammal készül a szervező Kék Bolygó Alapítvány. Az egyetemisták közül az első helyezett Horváthné Dani Brigitta lett. Témája: Körforgásos gazdaság és hulladék mentesség – A világban jelenlévő hulladék hatása élő vizeinkre. Munkájában két nagy problémát mutatott be, amire megoldási lehetőséget kínált. Európában több, mint 9 millió tonna mosó- és tisztítószert használnak fel, amelyek összetevői a mosás után hulladékként jelennek meg a szennyvízben. Mint írta, egyik hagyományos szennyvíztisztítási módszer sem tudja tökéletesen eltávolítani őket a szennyvízből. Így az élővizekből kimutathatóak a maradványaik és az élővizek fontos paramétereinek változását – mint például a pH, vezetőképesség – okozzák. Mindez pedig az ökológiai egyensúly felbomlásához vezet. A másik nagy probléma, hogy Magyarországon évente 40-80 ezer tonna használt élelmi olaj keletkezik, amelyből mindössze 25 ezer tonna sütőolaj kezelése valósul meg. A kezeletlen hulladékolaj azonban veszélyes hulladéknak minősül, és nagy problémákat okozhat, ha kikerül a természetbe, hiszen eltömíti a talaj pórusait, az élővizek felületén szétterülve elzárja az oxigéntől a vízi élőlényeket, vagy egyszerűen dugulást és komoly károkat okoz a csatornarendszerekben. A használt élelmi olaj felhasználásának egyik lehetséges módja a szappan- vagy mosószergyártás. Kutatásában a használt élelmi olajból készít „mosószert” és ennek a veszélyes hulladék újrahasznosításával készült folyékony szappan-mosószernek és a kereskedelmi forgalomban kapható mosószereknek az ökotoxikus hatását hasonlítja össze a szürke szennyvízzel való öntözést, illetve az élővizekből kimutatható mosószermaradványok hatásait modellezve.
A második helyezést Soós Virág érte el. Tanulmányának címe: Víz=Élet – A víz mint a világot mozgató életerő szállító közege. E tanulmány célja, hogy feltárja a vízkörforgás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásokat, különös tekintettel a felhőzet, a csapadék, a párolgás és a talajnedvesség közötti összefüggésekre. A Közös jövőnk környezetvédelmi versenyen az egyetemisták közül Végh Péter esszéje lett a harmadik. Az ő témája is a „Víz=Élet” – A víz, mint a világot mozgató életerő szállító közege. Bevezetésként az olvasó figyelmét szeretné felkelteni az erdő és a víz kapcsolatának fontosságára. Betekintést szeretne adni az erdő komplex vízforgalmának rendszerébe, ezen kívül víz és az erdő egymásra gyakorolt hatásait bemutatni a következők alapján: A klímaváltozás hatására a magyarországi erdők egyre inkább a szárazsági erdőhatár közelébe kerülnek, veszélyeztetve fennmaradásukat. Ezért a vízgazdálkodás és az erdők vízviszonyainak vizsgálata kiemelt jelentőséget kap. Az erdők hosszú távú fenntartása és megfelelő vízgazdálkodása nélkülözhetetlen a természetes vízháztartás egyensúlyának megőrzéséhez.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A Balaton már nem ugyanaz a tó – melegszik, algásodik, és szúrós hínárok lepik el