Zöldinfó
Ez lenne Európa legzöldebb zenei fesztiválja?
Az első fesztivált 2010-ben rendezték, de 2017-es fesztiválon már minden nap 40 000 ember vett részt. A zenei újdonságok bemutatása mellett a NorthSide küldetése az innovációra, a fenntarthatóságra és a fesztiválozók bevonására összpontosít. A NorthSide célja, hogy a skandináv országokban a leginkább fenntartható és környezetbarát fesztiválok közé kerüljön. 2015 óta a fesztivál egy helyi tanácsadó céggel együttműködve jelentést készít a környezetvédelmi célokról és azok megvalósulásáról. 2017-ben a fesztivál elérte az ambiciózus fenntarthatósági célok egy részét, amikor minden élelmiszer, bor, pezsgő és kávé biotermék volt. Az összes többi eladásra szánt termék közel 100% bio eredetű volt. A fenntarthatóság kiterjed a zöld energia és a hulladékok ellenőrzésére is. A fesztiválozók fizetnek egy letétet a műanyag poharakért, amelyet visszakapnak ha visszaviszik a poharakat. Ilyen módon az értékesített műanyag poharak 91% -át 2017-ben visszaküldték újrahasznosításra. Összességében 78% -ot, 210 tonna hulladékot, tizenhat kategóriába soroltak, majd újrahasznosítottak. A NorthSide célja, hogy a Co2 semlegességet 2020-ig elérje. A fesztivál PR managerével John Fogdeval beszélgettünk a fesztivál zöld küldetéséről.

Szelektíven fesztiváloznak
A Northside híres a zöld elkötelezettségéről, és több díjat is kapott már ebben a kategóriában. Mi lesz a következő lépés a fesztivál számára a zöld úton?
Egy újabb kezdeményezést indítottunk az egyik dán sörgyár és három másik dán fesztivál együttműködésében, hogy megszabaduljunk az egyszer használatos műanyag poharakból. Ettől az évtől kezdve a NorthSide összes poharát visszagyűjtjük, elmossuk és újrafelhasználjuk. Csak ez a lépés 2 millió egyszer használatos pohár problémáját oldja meg.

Richie Hawtin a színpadon
Tudja-e a fesztivál tartani a masszív növekedést és a zöld, környezetbarát intézkedések megvalósítását egyszerre?
Jelenleg nem a növekedésen van a hangsúly. 2022-ben azonban egy új és nagyobb helyszínre költözünk, ami azt jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk, a jelenlegi működésünk és a jegyértékesítési stratégiánk. Az új helyszínen növelni tudjuk a zöldenergia termelésünk és ezzel megoldódhat az energia kérdése a fesztiválnak. A NorthSide tagja a Yourope-nak, amely egy európai fesztivál szervezet. Más fesztiválok szervezőivel gyakran beszélgetünk a környezetvédelmi újdonságokról és arról hogyan tehetnénk még fenntarthatóbbá a fesztiválokat.
A kezdetekkor sok tanácsot kaptunk a norvégiai Øya Fesztivál szervezőitől, akik sok tippet adtak a környezetvédelmi intézkedésekről. Az újrafelhasználható poharakkal kapcsolatos projektek azért lehetségesek, mert a legnagyobb, négy dán fesztivál egyesítették erőiket. Az egyetlen kihívás, amit nemzetközi szinten látok, az, hogy az infrastruktúra Európa-szerte nagyon eltérő. Tehát a műanyagpohár visszagyűjtési projektek lehet nem működnének Spanyolországban, de a Hollandiában működő sikeres zöld projektek viszont itt Dániában nem működnének. De mindenki szeretné megosztani a tudását és többet megtudni az új lehetőségekről, mi is nyitottak vagyunk az új dolgokra.
Páran bicajjal mentek fesztiválozni
Alex az ukrán háború elől menekült Dániába. Nyári szezonban a nagy, dán fesztiválok környékén gyűjti a betétdíjas palackokat.
forrás: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés