Zöldinfó
Ez lenne Európa legzöldebb zenei fesztiválja?

Az első fesztivált 2010-ben rendezték, de 2017-es fesztiválon már minden nap 40 000 ember vett részt. A zenei újdonságok bemutatása mellett a NorthSide küldetése az innovációra, a fenntarthatóságra és a fesztiválozók bevonására összpontosít. A NorthSide célja, hogy a skandináv országokban a leginkább fenntartható és környezetbarát fesztiválok közé kerüljön. 2015 óta a fesztivál egy helyi tanácsadó céggel együttműködve jelentést készít a környezetvédelmi célokról és azok megvalósulásáról. 2017-ben a fesztivál elérte az ambiciózus fenntarthatósági célok egy részét, amikor minden élelmiszer, bor, pezsgő és kávé biotermék volt. Az összes többi eladásra szánt termék közel 100% bio eredetű volt. A fenntarthatóság kiterjed a zöld energia és a hulladékok ellenőrzésére is. A fesztiválozók fizetnek egy letétet a műanyag poharakért, amelyet visszakapnak ha visszaviszik a poharakat. Ilyen módon az értékesített műanyag poharak 91% -át 2017-ben visszaküldték újrahasznosításra. Összességében 78% -ot, 210 tonna hulladékot, tizenhat kategóriába soroltak, majd újrahasznosítottak. A NorthSide célja, hogy a Co2 semlegességet 2020-ig elérje. A fesztivál PR managerével John Fogdeval beszélgettünk a fesztivál zöld küldetéséről.

Szelektíven fesztiváloznak
A Northside híres a zöld elkötelezettségéről, és több díjat is kapott már ebben a kategóriában. Mi lesz a következő lépés a fesztivál számára a zöld úton?
Egy újabb kezdeményezést indítottunk az egyik dán sörgyár és három másik dán fesztivál együttműködésében, hogy megszabaduljunk az egyszer használatos műanyag poharakból. Ettől az évtől kezdve a NorthSide összes poharát visszagyűjtjük, elmossuk és újrafelhasználjuk. Csak ez a lépés 2 millió egyszer használatos pohár problémáját oldja meg.

Richie Hawtin a színpadon
Tudja-e a fesztivál tartani a masszív növekedést és a zöld, környezetbarát intézkedések megvalósítását egyszerre?
Jelenleg nem a növekedésen van a hangsúly. 2022-ben azonban egy új és nagyobb helyszínre költözünk, ami azt jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk, a jelenlegi működésünk és a jegyértékesítési stratégiánk. Az új helyszínen növelni tudjuk a zöldenergia termelésünk és ezzel megoldódhat az energia kérdése a fesztiválnak. A NorthSide tagja a Yourope-nak, amely egy európai fesztivál szervezet. Más fesztiválok szervezőivel gyakran beszélgetünk a környezetvédelmi újdonságokról és arról hogyan tehetnénk még fenntarthatóbbá a fesztiválokat.
A kezdetekkor sok tanácsot kaptunk a norvégiai Øya Fesztivál szervezőitől, akik sok tippet adtak a környezetvédelmi intézkedésekről. Az újrafelhasználható poharakkal kapcsolatos projektek azért lehetségesek, mert a legnagyobb, négy dán fesztivál egyesítették erőiket. Az egyetlen kihívás, amit nemzetközi szinten látok, az, hogy az infrastruktúra Európa-szerte nagyon eltérő. Tehát a műanyagpohár visszagyűjtési projektek lehet nem működnének Spanyolországban, de a Hollandiában működő sikeres zöld projektek viszont itt Dániában nem működnének. De mindenki szeretné megosztani a tudását és többet megtudni az új lehetőségekről, mi is nyitottak vagyunk az új dolgokra.
Páran bicajjal mentek fesztiválozni
Alex az ukrán háború elől menekült Dániába. Nyári szezonban a nagy, dán fesztiválok környékén gyűjti a betétdíjas palackokat.
forrás: alternativenergia.hu

Zöldinfó
Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap
Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.
Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés