

A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás küzd az energiafogyasztás mérséklésével. A hétköznapi szokások megváltoztatása mellett gyakori irány a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje. Bár ezek a beruházások igen költségesek lehetnek, az egyre növekvő energiaárak mellett hamar megtérülhet a ráfordított összeg. A Baranya megyei hírportál a nyílászárókkal kapcsolatban szedte össze a legfontosabb tudnivalókat. A lap szerint aki most szeretne új ablakot vagy ajtót beszerezni, annak arra kell számítania, hogy a megrendeléstől számított 4-6 héten belül lesz beszerelhető az adott nyílászáró.
Az új építésű ingatlanokban a nagy üvegfelületű nyílászárók ma már kizárólag háromrétegűek, a régebbi épületeknél viszont anyagi okokból sokan még mindig a kétrétegű üveg mellett döntenek. A háromrétegű energiatakarékosság szempontjából természetesen jobb választásnak számít: az ilyen ablakok hőáteresztő képessége 0,6–0,8 W/m2K között mozog, míg a kétrétegűeknél az érték átlagosan 1-1,1 W/m2K. Az mindegy, hogy fa- vagy műanyag keretet választunk, mivel a fa természetes légáteresztő képessége a hőátbocsátás szempontjából nem mérvadó, írta az alternativenergia.hu.
Csanádi Norbert, a nyílászárókra is szakosodott Alino Plusz Kft. ügyvezetője szerint az ablakok méretét felesleges mérsékelni. „Attól nem lesz kevesebb a kiadás, ha a korábbi nyílászáró méretét csökkentjük, hiszen a falazásnak is van költsége, ezért a pénzt tekintve máris ott vagyunk, mint az eredeti méretű, nagyobb nyílászáróval, sőt, átlagosan másfélszer annyiba kerül. A kisebb munkákra nehezebb kőművest találni, és ha sikerül is, drága lesz” – nyilatkozta a szakértő. Csanádi Norbert egyébként saját „Kádár-kocka” házát leszigetelve, teljes nyílászárócserével majdnem egyharmadával csökkentette gázszámláját. Végezetül érdemes kiemelni, hogy bár ezt kevesen tudják, de a nyílászárók esetében a redőny jelentőségét nem szabad alábecsülni: a szakember szerint használatuk átlagosan 2 Celsius-fokos különbséget jelenthet az otthon hőmérsékletében – az eleve strapabíró alumíniumredőny hatásfoka még a műanyagénál is jobb, méghozzá 1 Celsius-fokkal. A redőny egyébként nem önmagában szigetel, az árnyékoló és az ablak között megrekedt levegő segíthet a ház melegen tartásában.

Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.