Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ezt tudnod kell, ha csapvíz helyett palackozott vizet iszol

Létrehozva:

|

Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik.

A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon – összegezte Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon szerdán közzétett cikkében. A vizeink mikroműanyag-szennyezettségével foglalkozó cikkben Jurecska Laura kiemelte: a műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet. Jelenleg azonban sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást – tette hozzá.

Az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa kifejtette: a mikroműanyagok, az 5 milliméternél kisebb plasztikdarabkák, mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig, és egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek. Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll. Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4 ezer műanyag darabkát “iszik meg” – mutatott rá. Mint írta, a Duna már Ausztriából szennyezetten érkezik és Budapestnél tovább romlik. Osztrák vizsgálatok alapján a Duna által szállított mikroműanyag mennyisége évente 530-1500 tonnára becsülhető. A magyar főváros pedig mintegy ötödével emeli a Duna mikroműanyag-szennyezettségének szintjét.

“Nemzetközi összehasonlításban ez sajnos nem számít meglepőnek: a nagy esőzések során a burkolatokról bemosódó csapadék és a szennyvíztisztító telepek egyaránt jelentős forrásai a szennyezésnek” – írta, hozzátéve, hogy mivel a főváros ivóvize parti szűrésű kutakból kerül ki, gyakorlatilag a Duna vize az ivóvíz forrása. A folyó vize homokos, kavicsos vízáteresztő rétegeken halad át, így azt maguk a vízáteresztő rétegek, illetve azok baktériumközössége egyaránt tisztítja. Ennek köszönhetően a főváros ivóvízbázisa egyelőre nem tekinthető veszélyeztetettnek. A környezetkémikus a Felső-Tisza szennyezettségét katasztrofálisnak nevezi írásában. “A Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán” – jegyezte meg.

Jurecska Laura szerint a probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. “Bár a vízügyi szakemberek és a civilek együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés. Hosszú távon megoldást csakis a hatékony környezetvédelmi diplomácia, a magyar, ukrán és román hatóságok együttműködése hozhat.” Jurecska Laura szerint kiemelt figyelmet érdemel a Rába vizének szennyezettsége is. Három évvel ezelőtt itt 1 köbméter vízből 12,1 darab mikroműanyagot mutattak ki, amely naponta akár több mint 20,7 millió részecskét is jelenthet. Valamivel kedvezőbb a helyzet a Balaton és fő táplálója, a Zala esetében, ahol a köbméterenkénti mikroműanyag mennyisége 5-10 közötti.

“Hazánk vizeinek mikroműanyag-szennyezettségéről egyelőre viszonylag keveset tudunk, a már rendelkezésre álló adatok nemzetközi eredményekkel való összevetését pedig nagyon megnehezíti – sokszor el is lehetetleníti – az, hogy nincs egységes, mindenki által elfogadott módszertan a mintavételezésre és a mérésre. Amíg ez meg nem valósul, addig arra sincs mód, hogy akár ivóvízre, akár a felszíni vizek minőségére vonatkozóan határértékeket állapítsanak meg a szakértők” – írta.    A környezetkémikus szerint fontos lenne, hogy minél előbb megvalósuljon egy átfogó felmérés, amelynek segítségével a helyzetről nemcsak pillanatképet kapunk, hanem láthatóak az esetleges változások is. “Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos, a benne kimutatható mikroműanyagok mennyisége még nem éri el a kockázatos mértéket. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevésbé szennyezett forrásokból nyerjük az ivóvizet, de a probléma már nálunk is felütötte a fejét” – állapította meg végül a környezetkémikus.    “Ne várjuk azt, hogy a problémát kizárólag az ivó- és szennyvízkezelés technológiájának fejlesztésével képesek leszünk megoldani. Továbbra is szükséges a műanyagokhoz fűződő viszonyunk radikális újragondolása, a körforgásos gazdaságra történő mielőbbi áttérés, valamint a határokon átívelő szennyezés együttműködésen keresztül történő kezelése” – hangsúlyozta szerdán megjelent cikkében Jurecska Laura.

 

 

 

mti

Zöldinfó

Bécs kerékpáros rekordot döntött

Létrehozva:

|

Szerző:

Gőzerővel folyik Bécsben a kerékpárutak építése, hiszen nagy az igény rájuk. Idén májusban ugyanis rekordot döntött a kerékpárosok száma a bécsi utakon, a különböző helyszíneken elhelyezett forgalomszámlálók 33 százalékkal több biciklistát észleltek az előző év májusához képest.

Több mint 1,1 millió kerékpárost mértek idén májusban azon a tizenhárom helyszínen, ahol tavaly májusban még csak 867.020 biciklistát regisztráltak az automatikus forgalomszámlálók. Mivel azóta további öt helyszínen is létesítettek forgalomszámlálót, a tizennyolc helyszínen mért együttes forgalmi adatok alapján már 1.465.474 kerékpárosról beszélhetünk idén májusban, az egész évet tekintve pedig már több mint 4 millióról. Úgy látszik tehát, hogy akik a pandémia hatására biciklire pattantak 2020-ban, továbbra is ezt a klímabarát közlekedési formát választják az osztrák fővárosban. Bécs Város pedig igyekszik a megnövekedett igényeknek megfelelően jó minőségű és egyre hosszabb kerékpáros úthálózatot biztosítani a két keréken közlekedőknek. Csak 2022-ben 17 kilométer új vagy felújított kerékpárutat készülnek átadni, és a következő évekre is nagyon komoly tervek vannak a kerékpáros fejlesztések terén – ezekre 2025-ig 100 millió eurót különített el a város.

 

 

 

Kép: MobAG/Peter Provaznik

Tovább olvasom

Zöldinfó

Kockákba tömörített gyümölcsökkel a fenntartható folyadékfogyasztásért

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Ausztriából indult Waterdrop vállalat innovatív Microdrink megoldásokat biztosít a fogyasztók számára prémium termékek és fenntartható élmények formájában. Az FMCG szektorban az egyik leggyorsabban fejlődő vállalat 13 országban van jelen Európában és az Egyesült Államokban, és 19 üzlettel rendelkezik világszerte. 

A Microdrinkek gyártása során az alapanyagokat gyengéden kiszárítják, majd apró kockákba tömörítik. Ezzel az eljárással fokozatosan szűrik ki a vizet a gyümölcsökből és növényekből, így megmarad azok természetes íze, valamint a bennük lévő vitaminok is. A waterdrop® üdítőkockák glutén-, laktóz- és cukormentesek, valamint nem tartalmaznak ízfokozókat sem mesterséges anyagokat. A Microdrinkeket egyszerűen 400-600 ml vízben kell feloldani és máris fogyaszthatók. 

Környezettudatos megoldás a víz ízesítésére

Jelenleg évente nagyjából 500 milliárd műanyag palackot gyártanak világszinten, amelynek a felét vízpalackozásra használnak. Ez a mennyiség több mint 8 millió tonna CO2 kibocsátásával jár. A kibocsátás csökkentésére jó megoldás lehet a környezetbarát opciók alkalmazása: a kulacsok használata, a víz otthoni tisztítása ‒ és az ízesítés. Utóbbira remek alternatíva a Microdrink, amelynek gyártása és forgalmazása 98%-kal kevesebb CO2-kibocsátással jár a palackozott italokhoz képest. 

Már Magyarországon is elérhető

A Waterdrop cég kapszulái 13 különböző ízkombinációban elérhetőek olyan fantázianeveken, mint a BOOST (fekete ribizli, bodza, acai), a YOUTH (barack, gyömbér, ginszeng), a GLOW (mangó, kaktuszgyümölcs, articsóka) vagy a ZEN (csillaggyümölcs, fehér tea, citromfű). Emellett az alapkínálatban további hat ízkombináció, a SKY, CLEAN, DEFENCE, LOVE, FOCUS és RELAX található. Az waterdrop® három koffeintartalmú (SHIRO, NERO és ORO), ún. Microenergy kockát is kifejlesztett, amelyekbe természetes koffeintartalmmal rendelkező és elismert élénkítő hatással rendelkező növények kerültek.

A Waterdrop az üdítőkockák mellett kiváló minőségű rozsdamentes acél-, valamint üveg- és fakulacsokat és kiegészítőket készít, melyek használata szintén hozzájárulhat a környezettudatos életszemlélethez. 

Tovább olvasom

Zöldinfó

A környezetvédelemre is figyelni kell a reklámok készítésénél a kommunikációs szakma szereplői szerint

Létrehozva:

|

Szerző:

A magyarországi reklámiparnak a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra is figyelnie kell a reklmákok készítésénél, ezt segíti elő a három szakmai szövetség által elindított Green Pledge kezdeményezés, amely a jó gyakorlatok elismerésére szolgál – hangzott el sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

A Green Pledge egy környezetvédelmi és fenntarthatósági vállalás a reklámpiaci szereplők részéről. A vállalást az Önszabályozó Reklám Tesület (ÖRT), a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) hívta életre. A Green Pledge tartalmazza egyebek mellett, hogy a reklámok készítésénél figyelnek az ökológiai lábnyom minimalizálására, például a díszlet és a kellékek anyagainak megválasztásával, valamint a helyszín meghatározásával. Ezen felül a reklám tervezésénél, kivitelezésénél kiemelten figyelnek a természetes környezetre, a reklámban nem mutatnak be a természetes erőforrások indokoltalan pazarlását tartalmazó képi elemet.

A helyszínen kiadott közlemény szerint a szakmai szervezetek csatlakozásra hívják a reklámkészítésben részt vevő cégeket, reklámozókat, az ügynökségeket és a médiát. A csatlakozó vállalatok akkor lesznek jogosultak a Green Pledge használatára, ha a legjobb gyakorlatuk bemutatásával bizonyítják a Green Pledge elveinek megvalósítását, amelyet a három szakmai szervezet képviselőiből álló zsűri bírál el.
Sütő Ágnes, az MMSZ alelnöke elmondta, a kezdeményezéssel olyan dinamikusan alkalmazott minősítést akarnak bevezetni, amely a fogyasztóknak és az üzleti élet szereplőinek is jelzi, hogy az adott cég tevékenyége zöld irányba mutat.

Bándi Gyula, zöld ombudsman, az alapvető jogok biztosa úgy vélte az ilyen jellegű önkéntes vállalások, önszabályozási döntések rendkívül hatékonyak lehetnek és egyúttal jelezte, örül ennek a kezdeményezésnek. A rendezvényen a Green Pledge vállalásait tartalmazó dokumentumot Molnár Kálmán, az ÖRT elnöke, Hinora Ferencz, az MMSZ elnöke és Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke írta alá.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák