Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Fonal, amely áramot termel

Létrehozva:

|

A Texasi Egyetem és a dél-koreai Hanyangi Egyetem kutatói egy olyan fonalat alkottak meg, amely áramot termel, ha mozgatják. 

Az egyes fonalszálak annyira érzékenyek, hogy akár az egyes légzésmozdulatok is elegendők az áramtermelésre. A technológia alkalmazási lehetőségei nagyon sokfélék, de a legésszerűbbnek az áramot termelő ruhák megalkotása tűnik. Az új fejlesztés alapját olyan szénből készült üreges henger képezi, amelynek az átmérője körülbelül tízezerszer kisebb az emberi hajszálnál. Ezeket a szálakat fonallá fonták össze, majd azt szilárd polimer védőborítással látták el. Amennyiben a fonalat valami megmozgatja, akkor az üreges henger térfogata lecsökken és az abban lévő elektromos töltések közelebb kerülnek egymáshoz. Mindez növeli a feszültséget és végeredményben az áramtermelést. Az nem igazán lényeges, hogy milyen mozgás éri a fonalat. A kutatók a fejlesztésüknek a Twistron nevet adták.

Hosszú távon ebben vagy más hasonló technológiában ott rejlik az a lehetőség, hogy teljesen kiválthatja az elemeket és az akkumulátorokat, legalább is a kisebb viselhető termékek, például a fitneszkarkötők esetében. De a szenzorokban vagy a kisebb egészségügyi eszközökben is praktikus lenne a megoldás alkalmazása és az áram helyi termelése. A kutatók benyújtották a szabadalmi keresetüket. Amennyiben azt elfogadják, akkor továbbfejlesztik a technológiát. Ezután azt kutatnák, hogy mennyi áram nyerhető ki maximálisan az eljárás segítségével. Abból ugyanis következtetni lehet majd a lehetséges alkalmazási területekre.

forrás: alternativenergia.hu

Öko Fashion

Magyar dizájnerek, akik szemétből alkotnak egyedi, környezetbarát kreációkat

Létrehozva:

|

Szerző:

Akár a hulladékot gyűjtöd szelektíven, akár a ruháidat akarod újrahasznosítani vagy elajándékozni, máris tettél egy lépést a környezet érdekében. 

Az elmúlt években egyre több márka is rájött arra, hogy szemétből alkotni menő, így nemcsak fenntartható, hanem egyedi és sokszínű darabokkal örvendeztették meg a dizájner ruhák és kiegészítők kedvelőit – olvasható a Coloré női magazin összeállításában

A környezettudatosság számos márkának lett a küldetése, bizonyítva azt, hogy a divat világában is helye van fenntarthatóságnak. 

  • A Hikezone kávés zsákból gyárt mintás topánkákat, amelyek különleges kiegészítői lehetnek minden egyes szettünknek.
  • A Nana Bags a már nem használt farmerek és leselejtezett kárpitok anyagait felhasználva csinál táskákat.
  • RePityke mindenféle textíliát, kidobott ruhaanyagokat használ fel táskáihoz.
  • A Réthy Fashion Nemcsak a farmereket készíti használt anyagból, hanem a fiatalságot is neveli.
  • A Printa összes konyhai kiegészítője, táskája, tasakja, keféje természetes és komposztálható alapanyagokból készül.
  • A Delka bag a táskáik gyártása során keletkezett hulladékból gyártott újabb táskákat.
Tovább olvasom

Öko Fashion

Jól hangzik a magát tisztító edzőruha, de a környezet fizet meg érte

Létrehozva:

|

Szerző:

A legnagyobb divatmárkák mostanában azzal kísérletezgetnek, hogy maguktól tisztuló, a kellemetlen szagokat eltüntető edzőruhákat gyártsanak – bár ez könnyebbség a mosás során, a környezetnek korántsem jelent sok jót.

A ruhákból kikerülő ezüstionok ugyanis finoman szólva sem tesznek jót a környezetnek, írta a womenshealthmag.com. Jól hangzik az önmagát tisztító sportruha – ki ne szeretné, ha a teremben izzadva vagy egy hosszabb futás után ne legyen csupa izzadtságszag, és ne kelljen nonstop szellőztetni a fürdőben sem a szennyes miatt? A ruhagyártók egy része már gondolt a probléma megoldására, és olyan anyagból készülő edzőruhákat is gyárt, amely magától mérsékli a kellemetlen szagokat. A piacon jelenleg elérhető öntisztító, szagtalanító edző ruhák antimikrobális bevonata ezüstionokat enged a környezetbe, ami egy természetes baktériumgyilkos. Kísérletek során ezek az ezüstionok baktériumokat, vírust, algákat és gombákat pusztítottak el. Csakhogy ez a módszer, bármennyire nem tűnik problémásnak, valójában kifejezetten káros lehet a környezetre.

Az Amerikai Kémiai Társaság friss kutatása szerint a mosással magában nincs gond – ha a kereskedelmi forgalomban elérhető, öntisztító ruhákat mossuk, olyan kevés ezüstion kerül a környezetbe, hogy az elhanyagolható. A kutatók megnézték a szennyvíz toxicitását, és arra jutottak, hogy nem okoz problémát a benne található ezüstionok mennyisége. A probléma azonban továbbra is fennáll, csak nem a mosásnál, hanem akkor, amikor a ruhát kidobjuk, és hulladékká válik. Ezeket a ruhadarabokat ugyanis rendszerint ugyanúgy a kommunális szemétbe dobjuk, mint minden más ruhát, így pedig már komolyabb szennyezést jelenthetnek a környezetnek. Jelenleg nincs lehetőségünk arra, hogy máshogy, szelektíven gyűjtsük őket. A szakértők szimulációk segítségével azt mutatták ki, hogy a ruhadarabokban megmaradó ezüst előbb-utóbb kioldódik az anyagból, ez pedig már káros a környezetre nézve.

A szakértők szerint a környezetszennyező hatást két dologgal lehetne mérsékelni: a ruhagyártóknak figyelniük kellene arra, hogy mennyi ezüstöt használnak, és hogy a megfelelő, biztonságos szint alatt tartják-e a mennyiséget, mi pedig azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem dobjuk ki a ruhákat már az első kopás vagy szakadás következtében, hanem megpróbáljuk meghosszabbítani az élettartamukat.

Tovább olvasom

Öko Fashion

100 százalékos pamutként kínálták, de kiderült hogy kamu!

Létrehozva:

|

Szerző:

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén is vizsgálta, hogy a 100 százalékos pamutként kínált textiltermékek összetétele igazolja-e a címkén, csomagoláson olvasható információt.

A negyven különböző ágynemű és hálóruha közül négy részben műszálas volt, további kettő pedig legfeljebb messziről láthatott gyapotot – közölte szerdán a minisztérium. A közlemény szerint a pamut természetes, növényi eredetű anyag, viselése, használata kellemesebb a bőrnek. Nedvszívó- és szellőzőképessége nagyobb, a poliészter ágyneműbe, ruhába könnyebben beleizzadhatunk. A műszálak előállítása lényegesen olcsóbb, de a gyártás és annak hulladéka jobban szennyezi a környezetet. A tiszta pamutként kínált termékek mindezekért magasabb áron is kelendőek.

Korábban a 100 százalékos pamut termékekkel kapcsolatos problémák voltak a leggyakoribbak, emiatt foglalkozott ismét ezekkel az árucikkekkel az ITM. A tárca Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma a nyersanyagról a címkén, csomagoláson feltüntetett adatok helytállóságát mérte fel. A tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében mikroszkópos szálfelismeréses vizsgálattal és vegyi módszerekkel állapították meg a portékák összetételét.

A negyven tétel ellenőrzése során fele-fele részben vizsgált ágyneműket és alsóruházati termékeket a labor. Összesen hat árucikkel szemben merült fel kifogás. Két lepedő egyáltalán nem tartalmazott pamutot, csak poliésztert. Egy másik lepedőben és egy ágyhuzatban a megengedettnél nagyobb arányban volt jelen viszkóz. Két hálóruhánál pedig a pamut mellett poliésztert is találtak a szálösszetevők között. A laborvizsgálat eredményét tételesen ismertető táblázat a Fogyasztóvédelmi Portálon érhető el.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta: “A rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően a tavalyi tizenkettőhöz képest idén csak feleannyi textiltermék kifogásolására adott okot a vizsgálat. A megindult fogyasztóvédelmi hatósági eljárások a valós anyagösszetétel feltüntetésére kötelezhetik a forgalmazókat. Jó hír, hogy a gyermekeknek szánt tizenkettő ágynemű, pizsama és fehérnemű mindegyike tényleg kizárólag pamutból volt.”

 

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák