Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP

Ha a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyja, törvényerőre lép a jogszabály.

Létrehozva:

|

Az Európai Parlament képviselői elfogadták az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban – számol be a PV Magazine. A szabvány az épületek teljesítményéről szóló európai irányelv részét képezi, amelyről decemberben született ideiglenes megállapodás. Az irányelvet az európai parlamenti képviselők hétfőn 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett hivatalosan is jóváhagyták, és most már csak a Miniszterek Tanácsának kell hivatalosan is elfogadnia, hogy törvényerőre emelkedjen.

A jogszabály kimondja, hogy amennyiben műszakilag és gazdaságilag megfelelő az adott középület és nem lakóépület, az uniós tagállamoknak a napelemes létesítményeket méretüktől függően fokozatosan kell telepíteniük. A jogszabály olyan ütemtervet határoz meg, amely szerint 2026-ig az új kereskedelmi és középületek, 2027-ig a megfelelő felújításon átesett kereskedelmi és középületek, 2029-ig az új lakóépületek, 2030-ig pedig a meglévő középületek építési munkálataiba kell beépíteni a napelemes rendszereket. A mezőgazdasági és a történelmi épületek kizárhatók, az uniós tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt kiveszik az épületeket, az ideiglenes épületeket, valamint a templomokat és egyéb istentiszteleti helyeket.

Az irányelv célja, hogy segítsen csökkenteni az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU építőipari ágazatában, amely 2050-re klímasemlegességre törekszik. Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek a térség energiafogyasztásának 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.

Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető politikai tanácsadója szerint az uniós napenergia-szabvány a polgárok kezébe adja a hatalmat, és az energetikai átmenetet beépíti az alvás, a munka és az élet helyszíneire. „Ahogy a hálózat felzárkózik az energetikai átálláshoz, a hálózatot is segíti, ha az energiatermelést oda telepítjük, ahol energiát használunk, mivel az áramot helyben tartja, és a polgárokat képessé teszi arra, hogy információval és technikai képességekkel rendelkezzenek az áram okos felhasználásához” – nyilatkozta.  Az európai országok, köztük Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Olaszország, Ausztria és Németország már rendelkeznek hasonló intézkedésekkel, amelyeket Osenberg szerint a miniszterek és az érdekeltek felhasználhatnak a legjobb gyakorlatok megismerésére.

A SolarPower Europe tavaly év végén közzétett jelentése szerint az Európai Unió teljes telepített napenergia-kapacitása 263 GW, miután 2023-ban 56 GW napenergiát telepítettek, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentés előrejelzése szerint 2025-ben 73,8 GW-ot, majd 2026-ban 84,2 GW-ot, 2027-ben pedig 93,1 GW-ot fognak telepíteni.

Advertisement

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!