Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Főpolgármesteri Hivatal: elkészült a napelemes fejlesztéseket segítő Budapest Szolár Térkép

Elkészült a Budapest Szolár Térkép elnevezésű, webalapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

Létrehozva:

|

A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin után -, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapest Szolár Térkép nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el. A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása. Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták. A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján azt hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, a napelemes tanácsadó irodájuk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40 százalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta. A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés. A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!