Zöld Energia

Főpolgármesteri Hivatal: elkészült a napelemes fejlesztéseket segítő Budapest Szolár Térkép

Elkészült a Budapest Szolár Térkép elnevezésű, webalapú, mobiltelefonon is futó térképes alkalmazás, amely minden budapesti épület esetében megmutatja, hogy a tető mekkora része alkalmas a napenergia hasznosítására, azon milyen teljesítményű napelem fér el, és mennyi áramot lehet napelemmel megtermelni – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.

Létrehozva:

1 hét telt el a létrehozás óta

2022-09-21

Szerző:

Dalma

A hivatal közleménye szerint az alkalmazás elkészültével Budapest is felzárkózott azon európai nagyvárosokhoz – Bécs, Amszterdam, Helsinki, Berlin után -, amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és egyéb szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében. A Budapest Szolár Térkép nappalhajtva.budapest.hu/szolar-terkep/ oldalon érhető el. A kommünikében kitértek arra, hogy a szimulációk eredménye szerint összesen körülbelül 5000 MW napelemes potenciált rejtenek a fővárosi tetők, ez több mint két és félszer több mint a Paksi Atomerőmű (2000 MW) kapacitása. Budapesten jelenleg közelítőleg 100 MW napelem üzemel, országosan eddig körülbelül 3400 MW napelemes kapacitást kapcsoltak a villamosenergia-hálózatba, ebből közel 1200 MW a háztartási méretű naperőművek kapacitása – írták. A közleményben idézték Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest, aki az alkalmazás szerdai bemutatóján azt hangsúlyozta: Budapest célja hosszabb távon a klímasemlegesség és az energiafüggetlenség megteremtése. Ez nemcsak a mostani energiaválságra válasz, de az élhető város megteremtésének garanciája is – mondta.

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térkép, a napelemes tanácsadó irodájuk és a dedikált napelemes tájékoztató honlapjuk értékes segítséget nyújt a budapestiek számára ahhoz, hogy informáltan vághassanak bele napelemek telepítésébe. Ezzel nagyon fontos alapkövét tettük le annak, hogy a főváros megvalósíthassa klímacéljait, a 40 százalékos csökkentést a szén-dioxid-kibocsátásban 2030-ig – mondta. A közlemény szerint Kiss Ernő, a több mint 300 iparági vállalatot tömörítő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke elmondta, a napelemes piac soha nem látott mértékben fejlődik Magyarországon, és már egy lakossági méretű napelem esetében is kedvező megtérülési mutatók érhetők el: átlag alatti fogyasztás és árszint mellett 8-10 év, a feletti kategóriában 4-5 év. Mint írták, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni ahhoz, hogy teljesülni tudjanak a Budapesti Klímastratégiában lefektetett klímacélok. A cél összesen 1500 MW teljesítményű napelem telepítése, ami összesen körülbelül tízmillió négyzetméter napelem paneles felületet jelent, vagyis lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítéséről van szó.

Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egyévi áramfelhasználásából a légkörbe kerül. A napelemprogram eredményeképp Budapest összes szén-dioxid-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne, ami az ötöde annak, amit összes kibocsátás-csökkentésként szeretne elérni a városvezetés. A napelemek megsokszorozásának jogi, műszaki és pénzügyi lehetőségeinek feltérképezését egy nagyszabású szakmai program keretében végzi a főváros, amelyhez az EUKI német kormányzati ügynökség több mint félmillió euró pénzügyi támogatást nyújtott. Az Európai Klímavédelmi Kezdeményezés az egész Európai Unió területén finanszíroz klímavédelmi projekteket – olvasható a közleményben.

mti

Kapcsolódó tartalom:budapest napenergia szolár térkép

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2022-09-29

Szerző:

Hell

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom