Zöldinfó
Forradalmasítják a napelemek felhasználási felületeit egy új fejlesztéssel
Az akár sátorra vagy vitorlára is felvihető napelemes cellákat az egyik legnevesebb amerikai intézményben dolgozták ki.
Bár a napelemek az elmúlt 70 évben rengeteget fejlődtek, még így is sok a megoldandó probléma a területen. Az energiaárak drágulása, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében sok országban az utóbbi időkben kifejezetten hangsúlyossá vált a fotovoltaikus kutatás-fejlesztés, az Egyesült Államokban egyre meghatározóbb ez az irány. A világhírű MIT-n például az évtizede foglalkoznak többek között azzal, hogy könnyebben előállítható, illetve egyszerűbben szállítható eszközöket hozzanak létre – írja a Fast Company. Az intézmény szakértői a közelmúltban rendkívül rugalmas és könnyű napelemes cellákat alkottak meg.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vladimir Bulović, a csapat tagja szerint a cellák szinte bármilyen anyagra, akár egy katasztrófavédelmi sátorra, egy hajó vitorlájára vagy egy tetőre kiterített szőnyegre is felvihetőek. A hagyományos napelemek gyártásakor az egyik fő probléma, hogy a fotovoltaikus celláik igen törékenyek. Ahhoz, hogy megóvják őket a behatásoktól, komoly védelemre van szükségük, ami jelentősen megnöveli a teljes rendszer tömegét. Bulovićéknek a közelmúltban nagyon ellenálló, az emberi hajszálnál is vékonyabb cellákat sikerült megalkotniuk, ehhez nyomtatható elektronikát használtak fel.
Először felvitték a tinta alapú elektródákat egy lapos műanyaglapra, majd a berendezést felragasztották egy felületre, jelen esetben egy durva, erős szövetre. Végül leszedték a szövetet, amelyen fennmaradtak az elektródák. Elviekben a műanyaglap használata ki is hagyható, a sima felület azonban növeli a felhelyezés precizitását.
Érdemes kiemelni, hogy a cellák nem olyan hatékonyak, mint a hagyományos, szilícium alapú eszközök. A felületet tekintve több cellára van szükség ugyanannyi energia megtermeléséhez, a hagyományos napelemekhez képest viszont kilogrammonként 18-szor több áramot tudnak előállítani. Bár a technológiának még sokat kell fejlődnie a gyakorlati alkalmazáshoz, a rugalmasság és kis tömeg miatt igen ígéretesnek tűnik.
Kép: Photo: Melanie Gonick/MIT
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
