Zöldinfó
Forradalmasítják a napelemek felhasználási felületeit egy új fejlesztéssel
Az akár sátorra vagy vitorlára is felvihető napelemes cellákat az egyik legnevesebb amerikai intézményben dolgozták ki.
Bár a napelemek az elmúlt 70 évben rengeteget fejlődtek, még így is sok a megoldandó probléma a területen. Az energiaárak drágulása, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében sok országban az utóbbi időkben kifejezetten hangsúlyossá vált a fotovoltaikus kutatás-fejlesztés, az Egyesült Államokban egyre meghatározóbb ez az irány. A világhírű MIT-n például az évtizede foglalkoznak többek között azzal, hogy könnyebben előállítható, illetve egyszerűbben szállítható eszközöket hozzanak létre – írja a Fast Company. Az intézmény szakértői a közelmúltban rendkívül rugalmas és könnyű napelemes cellákat alkottak meg.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Vladimir Bulović, a csapat tagja szerint a cellák szinte bármilyen anyagra, akár egy katasztrófavédelmi sátorra, egy hajó vitorlájára vagy egy tetőre kiterített szőnyegre is felvihetőek. A hagyományos napelemek gyártásakor az egyik fő probléma, hogy a fotovoltaikus celláik igen törékenyek. Ahhoz, hogy megóvják őket a behatásoktól, komoly védelemre van szükségük, ami jelentősen megnöveli a teljes rendszer tömegét. Bulovićéknek a közelmúltban nagyon ellenálló, az emberi hajszálnál is vékonyabb cellákat sikerült megalkotniuk, ehhez nyomtatható elektronikát használtak fel.
Először felvitték a tinta alapú elektródákat egy lapos műanyaglapra, majd a berendezést felragasztották egy felületre, jelen esetben egy durva, erős szövetre. Végül leszedték a szövetet, amelyen fennmaradtak az elektródák. Elviekben a műanyaglap használata ki is hagyható, a sima felület azonban növeli a felhelyezés precizitását.
Érdemes kiemelni, hogy a cellák nem olyan hatékonyak, mint a hagyományos, szilícium alapú eszközök. A felületet tekintve több cellára van szükség ugyanannyi energia megtermeléséhez, a hagyományos napelemekhez képest viszont kilogrammonként 18-szor több áramot tudnak előállítani. Bár a technológiának még sokat kell fejlődnie a gyakorlati alkalmazáshoz, a rugalmasság és kis tömeg miatt igen ígéretesnek tűnik.
Kép: Photo: Melanie Gonick/MIT
Zöldinfó
Új napelemes vízpótló rendszert állítottak üzembe Szolnoknál
Napelemekkel működő szivattyúrendszer segíti a vízpótlást a Szolnok melletti vizes élőhelyen, a berendezés naponta akár 2300 köbméter vizet is képes átemelni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Napelemes szivattyús rendszert telepített Szolnokon, az M4 gyorsforgalmi út mellett található 218. csatorna végszelvényébe a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A fejlesztés célja a fokorúpusztai vizes élőhely ökológiai vízpótlásának biztosítása. A rendszer a későbbiekben a közeli Feketevárosi Holt-Tisza vízpótlásában is alkalmazható lehet. A vízügyi fejlesztés ezzel hozzájárulhat a terület kedvező vízháztartásának fenntartásához és a természetes élővilág megőrzéséhez.
A berendezés egyik fontos előnye, hogy rugalmasan alkalmazható. Szükség esetén a teljes rendszer más helyszínre is áttelepíthető. A szivattyú működéséhez szükséges energiát a napelemek biztosítják, így a rendszer külső energiaellátás nélkül üzemeltethető. Az eddigi tapasztalatok szerint a berendezés az őszi, napsütéses időszakban is hatékonyan működik. A jelenlegi tesztidőszakban naponta mintegy 2300 köbméter víz átemelésére képes, ami nagyjából egy olimpiai úszómedence vízmennyiségének felel meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
