A legnagyobb arányban a 11-nél kevesebb (26 százalék) és a 151-250 közötti (23 százalék) létszámú cégek törekedtek az újrahasznosítható alapanyagok felhasználására. A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel használnak újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 közötti létszámú vállalatok, ezeknek a háromnegyede törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61 százaléka, az építőipariak 43 százaléka, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62 százaléka. A GKI kutatása szerint a vállalkozások 34 százaléka állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást, további 9 százalékuk pedig tervezi ezt. Legnagyobb arányban a 151-200 közötti létszámú vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62 százalék), legkevésbé pedig a 11-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások (30 százalék). A feldolgozóiparban a cégek 32 százaléka, az építőiparban 70 százaléka törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29 százaléka, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25 százaléka.

Az elemzés szerint az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élenjár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye, illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani. Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében a környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál a GKI szerint. Jó példa erre a kormány által preferált akkumulátorgyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környezetet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.