Zöldinfó
GKI: a cégek ötöde törekszik az újrahasznosításra
A vállalkozások 21 százaléka teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36 százalékuk esetenként, 43 százalékuk pedig egyáltalán nem törekedett erre – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
A legnagyobb arányban a 11-nél kevesebb (26 százalék) és a 151-250 közötti (23 százalék) létszámú cégek törekedtek az újrahasznosítható alapanyagok felhasználására. A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel használnak újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 közötti létszámú vállalatok, ezeknek a háromnegyede törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61 százaléka, az építőipariak 43 százaléka, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62 százaléka. A GKI kutatása szerint a vállalkozások 34 százaléka állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást, további 9 százalékuk pedig tervezi ezt. Legnagyobb arányban a 151-200 közötti létszámú vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62 százalék), legkevésbé pedig a 11-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások (30 százalék). A feldolgozóiparban a cégek 32 százaléka, az építőiparban 70 százaléka törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29 százaléka, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25 százaléka.
Az elemzés szerint az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élenjár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye, illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani. Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében a környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál a GKI szerint. Jó példa erre a kormány által preferált akkumulátorgyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környezetet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.
Zöldinfó
Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre
Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.
Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
