Zöldinfó
GKI: a cégek ötöde törekszik az újrahasznosításra
A vállalkozások 21 százaléka teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36 százalékuk esetenként, 43 százalékuk pedig egyáltalán nem törekedett erre – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
A legnagyobb arányban a 11-nél kevesebb (26 százalék) és a 151-250 közötti (23 százalék) létszámú cégek törekedtek az újrahasznosítható alapanyagok felhasználására. A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel használnak újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 közötti létszámú vállalatok, ezeknek a háromnegyede törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61 százaléka, az építőipariak 43 százaléka, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62 százaléka. A GKI kutatása szerint a vállalkozások 34 százaléka állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást, további 9 százalékuk pedig tervezi ezt. Legnagyobb arányban a 151-200 közötti létszámú vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62 százalék), legkevésbé pedig a 11-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások (30 százalék). A feldolgozóiparban a cégek 32 százaléka, az építőiparban 70 százaléka törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29 százaléka, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25 százaléka.
Az elemzés szerint az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élenjár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye, illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani. Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében a környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál a GKI szerint. Jó példa erre a kormány által preferált akkumulátorgyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környezetet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.