Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hamarosan indul az új otthonfelújítási program

A kormány úgy számol, hogy az új otthonfelújítási program 20 ezer családi ház felújítását támogatja majd.

Létrehozva:

|

A kormány április 5-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni a júniusban induló új otthonfelújítási programot – írja a Portfolio. A 108 milliárd forintos pályázat az uniós REPowerEU keretéből valósul meg, részben támogatás, részben hitel formájában.

A számítások alapján legalább 127 milliárd forintnyi beruházás fog elindulni. Fábián Gergely államtitkár szerint a programban a beruházási összeg maximum 7 millió forint lesz, és 20 ezer családi ház felújítását várják. A CSOK Pluszhoz hasonlóan a program a hitel tőketartozását csökkenti majd, az önerő 1 millió forint lesz, a maradék 6 millió a támogatás és hitel között oszlik meg. A támogatás összege és a felveendő hitel nagysága nem lesz azonos országosan, a kedvezőbb feltételek az alacsonyabb jövedelmű járásokban lesznek elérhetőek.

A pontos részleteket rövidesen társadalmi egyeztetésre bocsátják, a tervek szerint június elejétől már lehet is majd pályázni. Steiner Attila szerint a további, főleg EU-s forrásokból finanszírozott programok részleteiről még zajlanak az egyeztetések.

Advertisement

A 7 millió forintos beruházás lehet többek között szigetelés, nyílászáró-csere, használati melegvíz rendszer korszerűsítése, fűtésrendszer korszerűsítése. Fontos, hogy a projekttel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.

Lantos Csaba energiaügyi államtitkár korábban azt közölte, hogy a hamarosan két energia-korszerűsítési pályázatot is kiírnak. Az egyiket kifejezetten az 1945 és 1990 között épült családi házakra, azaz a Kádár-kockákra, a másikat pedig középületekre. Az új otthonfelújítási programra egyébként hónapok óta várnak az építőipar szereplői.

Advertisement

Hasonló pályázatot már korábban is elindítottak, az előző program 2021. január 1-jétől 2022. december 31-ig futott. Akkor akár 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást is elnyerhettek a pályázók, a kiírásnak fontos kritériuma volt, hogy az érintett, saját tulajdonú ingatlanban éljen olyan 25 év alatti, aki a résztvevő gyermeke.

Advertisement

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák