

Zöldinfó
Handelsblatt: Brüsszel az energiaipari különadó megosztását kéri a tagállamoktól
Az energiaiparban keletkező rendkívüli nyereségét megadóztató úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egymás közti megosztására ösztönzi az Európai Bizottság a tagállami kormányokat egy jogszabálytervezetben, amelyet a napokban mutatnak be – jelentette a Handelsblatt kedden.
A német üzleti lap a hírportálján közölt beszámolóban azt írta, hogy elkészült az Európai Bizottság javaslata a fosszilis energiahordozók – kőolaj, földgáz, szén – területén tevékenykedő vállalkozások különadójáról. Ezek a cégek az energia “szélsőséges drágulása” révén az ágazatban megszokottnál jóval nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek egy részéről a háztartásokra és vállalatokra nehezedő terhek miatt a “szolidaritás jegyében” le kell mondaniuk – idézett a Handelsblatt a jogszabálytervezetből. Mint írták, a bizottság ugyan nem tett javaslatot a szolidaritási hozzájárulásként értelmezett különadó pontos mértékéről – erről még egyeztetnek, a szövegben így konkrét szám helyett két x áll szögletes zárójelek között -, de a dokumentumból kiderül, hogy az elképzelése alapján az utóbbi három évben elért nyereség átlagát meghaladó profitot kellene megadóztatni, és ennek a többletnyereségnek a harmadát kellene elvonni. A legkésőbb az év végén bevezetendő különadóra azért van szükség, hogy legyen forrás finanszírozni az energia drágulása miatt keletkezett “válsághelyzetben a háztartásokat ipart támogató programokat” – áll a bizottsági tervezetben, amely szerint a részletkérdések szabályozása a tagállami kormányok dolga, és a bevétel is hozzájuk kerül.
Azt azonban biztosítani kell, hogy a tagállami programok mind megfeleljenek az uniós szabályoknak és hasonló célokat, a lakosság és a gazdasági szereplők terheinek csökkentését, az energiatakarékosságot, valamint a fosszilis energiahordozóktól független és az éghajlatváltozást nem fokozó – klímasemleges – gazdaság kialakítását szolgálják. Brüsszel azt is elvárja a tagállamoktól, hogy “szolidárisan” osszák el egymást között a különadóból származó bevételt. Ezt azért sürgeti az Európai Bizottság, mert a bevétel eloszlása valószínűleg egyenlőtlen lesz, mivel az érintett cégek csak bizonyos országokban kötelesek adót fizetni, az osztrák OMV például elsősorban Ausztriában, az olasz Eni pedig Olaszországban – fejtette ki a Handelsblatt. A bizottság a villamosenergia-ágazatban is új szabályokat javasol a drágulás, illetve termelők egy részénél keletkező rendkívüli nyereség miatt. A német kormány támogatását élvező elképzelés szerint le kell fölözni azt a profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát. Az elképzelés szerint meg kell határozni egy maximális árat, amelyen a nem gáztüzelésű erőműveket működtető termelők értékesíthetik áramot, a határérték feletti bevételt pedig el kell vonni és a lakossági és vállalati terhek csökkentésére kell fordítani.
A brüsszeli testület a részletek kidolgozását ebben az ügyben is a tagállami kormányokra hagyná, azt azonban kikötné, hogy a takarékos energiafelhasználás ösztönzése érdekében a termelőktől beszedett pénzt nem szabad az áram árának általános érvényű csökkentésére fordítani, hanem csak egy korlátozott mennyiségig szabad támogatni a fogyasztást – írta a Handelsblatt.
mti

Zöldinfó
Eltűnnek a megszokott városi fák? Szeged új zöld projektje megmutatja, mi jön helyettük
A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket – írja az alternativeneriga.hu. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk. A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk – hangsúlyozta az alpolgármester. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.
2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember. Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak. Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A Balaton már nem ugyanaz a tó – melegszik, algásodik, és szúrós hínárok lepik el