

Zöldinfó
Hiába hajlamos a kannibalizmusra a rézsikló, veszélyeztetett vipera nincs az étlapján
Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) egyik friss kutatása.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A rézsikló Európa és Nyugat-Ázsia jelentős részén elterjedt, Magyarországon is viszonylag gyakori faj. Ökológiájáról azonban kevés adat áll a kutatók rendelkezésre, különösen élőhelyválasztása és táplálkozása kapcsán, hangsúlyozzák. A korábbi kutatások szerint főként gyíkokat zsákmányol, de rendszeresen fogyaszt kisemlősöket és alkalmanként más kígyókat, köztük viperákat is.
Ez utóbbi adat indította el a kutatókat egy újabb részletes elemzés felé, ugyanis a rézsikló megtalálható az egyébként a veszélyeztetett rákosi vipera egyik legfontosabb élőhelyén a Kiskunságban is. Ez a táplálkozási szokás pedig akár veszélyforrás is lehet a viperák állományaira. A kérdés tisztázásához a kutatók, köztük a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai táplálkozásbiológiai vizsgálatot végeztek, és azt is megnézték, milyen összefüggésben áll a rézsikló élőhelyválasztása a potenciálisan táplálékul szolgáló hüllőfajok elérhetőségével.
A táplálkozás vizsgálatához a kutatók rézsiklókat fogtak be, majd ürülékmintáik elemzésével azonosították a zsákmányállatok maradványait, ezután a kígyókat sértetlenül visszaengedték eredeti élőhelyükre. Az élőhelyhasználat összefüggéseinek feltárásához többfajos élőhely-foglaltsági modelleket (multi-species occupancy modeling) alkalmaztak. Ezekkel megállapítható, hogy két faj előfordulása egy adott területen egymástól független-e, vagy jelenlétük kapcsolódik egymáshoz. A vizsgálat alapját a területen zajló részletes hüllőmonitoring adatai biztosították.
Az elemzések alapján a rézsiklók főként gyíkokat (zöld, fürge és homoki gyíkokat) fogyasztottak. Emellett a kifejlett egyedeknél gyakori volt, hogy kisemlősöket fogtak, míg a fiatal példányoknál főként egyenesszárnyú rovarok (pl. szöcskék) szerepeltek az „étlapon”. Ritkán bogármaradványokat és kannibalizmusra utaló nyomokat is találtak a kutatók; ez utóbbi esetben egy kifejlett hím fogyasztott el egy fiatalabb rézsiklót. Rákosi vipera maradványai nem kerültek elő, így a rézsikló nem tekinthető jelentős veszélyt jelentő ragadozónak a vipera állományaira. Hozzátéve, hogy az esetleges alkalmi viperafogyasztása így elhanyagolható lehet.
Ami az élőhelyhasználatot illeti, modellek eredményei alapján nagyobb eséllyel van a területen rézsikló, ha a fő prédafajai – a zöld gyík, a fürge gyík, valamint a homoki gyík – jelen vannak az élőhelyen, de független a rákosi viperáétól. Ez tovább erősíti az eredményt, miszerint a rézsikló nem jelentős ragadozója a rákosi viperának és nem fenyegeti annak fennmaradását.
A kutatók az eredményeik mellett azt is kifejtik, hogy a jövőbeni kutatásokban érdemes lenne a zsákmányválasztás pontosabb vizsgálatára törekedni, így megállapítható lenne, hogy a rézsikló előnyben részesít-e bizonyos zsákmánycsoportokat. Ez hozzájárulhatna a faj hosszú távú táplálkozási stratégiájának jobb megértéséhez, teszik hozzá. Emellett fontos lenne feltárni a zsákmányválasztást befolyásoló tényezőket különböző térségekben, valamint vizsgálni, hogy a rézsikló milyen hatással lehet kedvelt zsákmányállatai, különösen a gyíkpopulációk állományaira.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Zöldinfó
Kitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból
A spanyol korlátozza az olajban sült ételek számát, továbbá a félkész termékek használatát a közétkeztetésben.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A rendelet, amely egyéves felkészülési időt biztosít az oktatási intézményeknek, azzal a céllal született, hogy minden gyerek mindennap hozzájuthasson egészséges, tápláló és változatos étrendhez, függetlenül családja jövedelmi szintjétől. A jogszabályt kidolgozó fogyasztási minisztérium felmérése szerint ugyanis az alacsony, évi 18 ezer euró (7,3 millió forint) alatti jövedelemmel rendelkező családok 6 és 9 év közötti diákjainak 47 százaléka túlsúlyos, mert nem engedheti meg magának, hogy több friss vagy teljes értékű ételt egyen.
A közétkeztetési reform értelmében az ország 17 ezer iskolai menzának mindennap kínálniuk kell majd friss gyümölcsöt és zöldséget, amelyek legalább 45 százaléka szezonális kell legyen. Havonta legalább két alkalommal kell biztosítaniuk valamilyen bioterméket, vagy a kiadások 5 százalékát kell bioélelmiszerre fordítaniuk. A szaktárca szerint 1200 olyan intézmény működik, ahol soha nem szolgálnak fel halat a gyerekeknek, egy év múlva azonban legalább egyszer bele kell kerülnie a heti menübe, amelyben nem szerepelhet egynél többször olajban sült étel, de az sem lehet félkész termék. Teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret hetente kétszer, míg barna rizst vagy teljes kiőrlésű tésztát havonta négyszer kell majd biztosítani a gyerekeknek.
A menzán csak vizet szolgálhatnak fel italként, az automatákban és büfékben pedig csak olyan üdítőt árusíthatnak, amelynek cukortartalma nem haladja meg az 5 grammot adagonként. A minisztérium tájékoztatása szerint a reform részleteinek kidolgozásakor figyelembe vették a Spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Ügynökség, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Kitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A kozmetikumok vezetik a veszélyes, nem élelmiszeripari termékek listáját