Zöld Energia
Hogyan hat a forróság a naperőművekre?
A magas hőmérséklet hatást gyakorol a napelemes rendszerek különböző részegységeire. Meghibásodhatnak az inverterek, csökkenhet a napelem modulok hatékonysága, és a cellák meglévő károsodásai súlyosbodhatnak. Azonban a befektetők, tervezők és üzemeltetők több különböző módon igazodhatnak a hőhullámokhoz.
A hőhullámokat egyre gyakrabban megtapasztaló emberekben felmerül a kérdés, hogy vajon a napelemes rendszerek képesek-e az ilyen szélsőséges hőmérsékletek kezelésére. A szélsőségesen meleg időjárás hatást gyakorol a napelemes rendszerek különböző részegységeire. Meghibásodhatnak az inverterek, csökkenhet a fotovoltaikus modulok hatékonysága, és a cellák meglévő károsodásai súlyosbodhatnak. A magas hőmérséklet szintén a modulok gyakoribb megtisztításának feladatát rója a projekteket kezelőkre. Azonban a befektetők, tervezők és üzemeltetők alkalmazkodhatnak a hőhullámokhoz. A kulcs több útmutató követésében rejlik, amelyek meghatározzák az üzemelő fotovoltaikus rendszerek esetében a hő okozta károsodás jelentőségét.
Andreas Kern, a meteocontrol GmbH műszaki konzulense szolgált adatokkal ehhez a tanulmányhoz. Az adatokat a meteocontrol nyomon követési rendszer adatbázisából származó elemzésekkel párosították, amelyet több mint 55 000, a világ minden részén található napelemes rendszerből nyertek ki.
Inverter meghibásodás
Ha egy inverter túlmelegszik, akkor rendszerint automatikusan kikapcsol vagy olyan szintre csökkenti áramellátását, hogy a magasabb környezeti hőmérséklet ne árthasson neki. Ezt a hőmérséklet névleges értékének csökkentésének nevezzük. Az adatbázisból származó egyik példa egy lépéssel ez előtt kezdődik. Figyelembe veszi bizonyos sztring inverterektől érkező figyelmeztető üzeneteket, a Németországban található mintegy 23 000 inverter körülbelül 1300 fotovoltaikus rendszerrel áll kapcsolatban. Ez a táblázat azon inverterek átlagos napi számát mutatja, amelyek a 23 000 inverter közül túlmelegedéssel összefüggő hibaüzenetet küldtek.
Az átlaghőmérséklet növekedésével a túlmelegedésre vonatkozó figyelmeztetések gyakoribbá válhatnak. Azonban az még nem ismert, hogy vajon ez statisztikailag jelentős összefüggésnek minősül-e. 2022 júniusában a túlmelegedésre vonatkozó figyelmeztetések 0,028 százalékot tettek ki a csatlakoztatott inverterek esetében. De a tényleges hibák száma alacsonyabbnak bizonyult. A túlmelegedésnek számos oka lehet – szellőzéssel kapcsolatos problémák, elégtelen szellőzéssel rendelkező helyszínek és magas környezeti hőmérséklet.
A lehetséges okok száma tovább mérsékli az időjárással összefüggő tényezőket. Az adatállomány elemzése megerősíti azt a tapasztalatból fakadó tényt, hogy az inverterek általában ellenállnak a magas hőmérsékletű időszakoknak, amennyiben a telepítés helye megfelelő. Az inverterek hőállóságának további bizonyítéka, hogy a napelemes rendszerek sikeresen működnek Dél-Európában, sőt még a sivatagos régiókban is. Mindazonáltal a túlmelegedésre vonatkozó jelentéseket komolyan kell venni a hozam megtartása érdekében, és hogy a berendezés várható élettartama ne rövidüljön le.
Jelentős mértékben csökken a modulok hatékonysága hőhullámok esetén? A hőmérséklet 3 fokos emelkedése a napelem modulok hatékonyságának 1 százalékos visszaesését vonja maga után. Ennek eredményeként a modulok nyári hatékonysága több százalékkal marad el a télitől, annak ellenére, hogy a napsugárzás értéke nyáron többszöröse, mint télen. Ennek megfelelően a csökkenő hatékonyság okozta veszteségeket bőven ellensúlyozzák a magasabb hozamok. A napos hőhullámok pozitív irányba tolják el a hozamokat.
Rendszerproblémák
A napelemes projektek tervezése során megfelelő telepítési helyet kell találni az inverter számára. A magánszektor kisebb fotovoltaikus rendszereinél nagyobb valószínűséggel fordul elő kevésbé gondosan kiválasztott telepítési hely. Például egy délre néző falra telepített inverter vagy egy árnyékolással nem rendelkező akkumulátoros tároló elkerülhetetlenül túlmelegedéshez vezethet. De tervezési hibának számít az is, amikor kereskedelmi célú fotovoltaikus rendszereknél az invertereket a tetőre vagy árnyékolás nélkül egy modulsor szélére szerelik fel, így átmenetileg közvetlenül napfénynek teszik ki.
Mindenképpen valamilyen árnyékolás szükséges annak biztosításához, hogy az invertert hűvös helyre telepíthessük, és hogy leget tegyünk a gyártó követelményeinek és a vonatkozó szabványoknak. Ez magában foglalja a falaktól számított és az egyes egységek közötti távolságot is. Amikor beruházunk egy napelemes rendszerbe, a tervdokumentáció felülvizsgálata során a napelem szakértőknek ellenőrizniük kell, hogy az invertereket a helyes iparági gyakorlatnak megfelelően telepítették-e.
Hasonlóan már a tervezési szakaszban gondoskodni kell a napelem modulok megfelelő hátsó szellőzéséről. A modulok hátsó szellőzése kiváló nyílt terepen történő elhelyezésnél és emelt kialakítású, tetőn elhelyezett rendszereknél. Ezzel ellenkezőleg a lapos tetős felületeken rendszerint nehezen biztosítható a hátsó szellőzés.
A modulok kiválasztásakor a pornak ellenálló bevonatokat is figyelembe lehet venni, ha rendelkezésre állnak megfelelő modulok. Elméletileg a modulok kiválasztásakor a hőmérsékleti együtthatót is figyelembe vehetjük. Ez az adat a modulok adatlapján szerepel. A gyakorlatban a hőmérsékleti együtthatók között minimális eltérések állnak fenn,
mivel szinte kizárólag szilíciumból készült kristályos modulokat telepítenek. A múltban a modulok kiválasztásánál nagyobb szabadság érvényesült, mivel széles körben elterjedtek voltak az egyéb típusú cellák, például a kadmium-telluridból készültek. Tekintettel az anyagbeszállítások napjainkban fennálló szűk keresztmetszeteire, a modulok paramétereinek kisebb módosítása szinte lehetetlen, mivel az ügyfelek lényegében azzal dolgoznak, amit sikerül beszerezniük.
Üzemeltetési szempontok
Ha egy inverter meghibásodik túlhevülés miatt, a helyszínen először a szellőzést ellenőrizze. Például intézkedni kell az árnyékolás megvalósításáért, ha a helyszíni felülvizsgálat annak hiányát tárta fel.
Nehezebb észlelni a hőmérséklet névleges értékének csökkentése miatti áramveszteséget, amikor az inverter saját áramellátását csökkenti a hő miatt. Az alacsonyabb teljesítményt nehezebb meghatározni nyomon követéssel, ha a hozam elmarad a megcélzott szinttől. A hőmérséklet névleges értékének csökkenését egyértelműen diagnosztizálni lehet a kimenő jellemzők elemzése útján.
A napelem modulok celláinak meglévő károsodását a magas hőmérsékletek súlyosbítják. Ennek megfelelően a hőmérséklet emelkedésével a megelőző intézkedések létjogosultsága nő, mivel már idejekorán megelőzhetik a felületen a hiba terjedése vagy a szennyezett modulok miatti árnyékolást. A termográfiával észlelhetők a foltszerű árnyékolás, a melegpontok és mikrorepedések kialakulása.
A hőhullámok aszállyal párosulnak. Ez bizonyos helyszíneken több port eredményezhet, ami összegyűlhet a modulokon. A modulok öntisztulása az eső hiánya esetén is mérséklődik. Németországban a modulok tisztítása iránti igény idővel elérheti a Spanyolország jelenlegi szintjét. Ott az energia mintegy 2-3%-a vész el a szennyeződések miatt, ezért a kezelők évente kétszer megtisztítják moduljaikat. Németországban a legtöbb esetben a természetes eső elegendő a modulok megtisztításához, mivel az energiának csupán 1%-a vész el.
A körültekintő rendszertervezésre, megfelelő telepítésre és szakszerű karbantartásra támaszkodva a napelemes rendszerek továbbra is megbízhatóan üzemeltethetők. A hővel kapcsolatos hibaforrások nyomon követését be kell építeni a felügyeleti folyamatokba. Azonban hővel kapcsolatos meghibásodás felmerülése esetén az okot nagyon gyorsan azonosítani kell, mert csak így kerülhetők el az alacsonyabb hozamok, valamint a műszaki meghibásodások.
Zöld Energia
Kevesebb gáz, több megújuló: így alakíthatja át Európát az elektrifikáció
A megújulók már terjednek – Európa energiafüggésének igazi problémája máshol van.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió villamosenergia-termelésének már több mint 70 százaléka alacsony kibocsátású, mégis hatalmas összegeket költünk gáz és olaj behozatalára – írja az alternativenergia.hu. A fő gond egyre inkább a felhasználás oldalán van: a villamos energia a teljes energiafelhasználásnak még mindig csak mintegy 23 százalékát adja. Hogyan lehetne gyorsabban kiváltani vele a fosszilis energiát – és valóban csak a növekvő energiaigényt fedezik a megújulók?
2024 volt az első év, amikor a napenergia megelőzte a szén részarányát az EU villamosenergia-termelésében. Ha 2019 óta nem épült volna ki további szél- és napenergia-kapacitás, az EU-nak csak 2024-ig 92 milliárd köbméterrel több gázt és 55 millió tonnával több feketeszenet kellett volna importálnia – mindez 59 milliárd eurós költséggel járt volna.
Az áramtermelésben a megújulók részaránya 2019 és 2024 között 34-ről 47 százalékra emelkedett, miközben a fosszilis forrásoké 39-ről történelmi mélypontra, 29 százalékra csökkent. Mindeközben a kapcsolódó kibocsátás is jelentősen visszaesett: 2024 volt az első év, amikor a fosszilis áramtermelésből származó EU-s szén-dioxid-kibocsátás kisebb lett, mint az orosz, annak ellenére, hogy az EU lakossága több mint háromszorosa, a gazdasága pedig tízszerese.
2025-ben a megújulók előretörése töretlenül folytatódott a nehézségek ellenére. Jóllehet a víz- és szélenergia szempontjából kedvezőtlen év volt, ezért átmenetileg nőtt a gázerőművek termelése, de így is előállt az a helyzet, hogy hogy az EU-ban először több energiát termelt a nap és a szél, mint az összes fosszilis forrás, azaz a szén, az olaj és a gáz együttvéve. Mindeközben a napenergia gyakorolja a legnagyobb lefelé irányuló hatást az európai áramárakra.
Ha valóban zajlik az átállás, miért nem látszik még jobban?
Gyakran találkozunk azzal az érveléssel, hogy „hiába terjednek a megújulók, sajnos ezek csak a növekvő energiaigényünket fedezik”, és azzal, hogy „Európa energiafüggősége nem szűnik meg, legfeljebb csak átalakul”.
Pedig Európa villamosenergia-mixe egyre így is egyre tisztább, és az atomenergiával együtt az alacsony kibocsátású termelés részaránya már 70 százalék felett jár. A gond az, hogy van egy „üvegplafon”: a villamos energia részesedése a végső energiafelhasználásban évek óta 23 százalék körül stagnál, és minden zöldítési erőfeszítés csak ezen a behatárolt területen érvényesülhet. Az üvegplafon áttörését – vagy magasítását, ahogy vesszük – pedig nem könnyíti meg, hogy a nagy áttekintésben ma is bőven a fosszilis szektor felé billen a támogatások mérlege.
- Az EU 2025-ben uniós polgáronként 880 euróval többet költött fosszilis energiahordozók behozatalára, mint a tisztaenergia-szektor fejlesztésére.
- A gáz közvetlen fogyasztása továbbra is hatalmas mesterséges árelőnyt élvez az árammal szemben az ipari és lakossági fogyasztók számára a legtöbb EU-s országban.
- Ráadásul eközben az ún. békeidőkben is drágább volt a gáz, mint az Egyesült Államokban, és a drága gáz miatt drága az áram Európában, ami egy folyamatos versenyképességi hátrány.
A következő nagy feladat tehát az, hogy a közlekedés, a fűtés és az ipar egyre nagyobb mértékben használja ezt a tisztuló villamosenergia-mixet a közvetlen fosszilisenergia-felhasználás helyett. Ugyanis pusztán azzal is jobban járnánk, ha az elégetett gázból először áramot csinálnánk, és azzal hajtanánk meg hőszivattyút.

Erre irányul az idén júliusban bemutatott európai elektrifikációs terv, amely 2040-re 23-ról 46 százalékra emelné a villamos energia részarányát a végső energiafelhasználásban – nagyjából a mai norvég szintre. Ebben marad le ugyanis Európa egyre inkább Ázsiától, ahol több ország 34 százalék körül jár. Kína elektrifikációja hozzájárulhatott ahhoz, hogy az ország kibocsátása 2024 márciusa óta lényegében platózik.
A függőségek eltérő természete
Európa nagy lehetősége abban állna, hogy – első körben legalábbis – fosszilis energiahordozóktól való függőségünkről elmozduljunk a technológiai importfüggőség kevésbé költséges irányába, majd onnan lépjünk tovább. Az importált napelem vagy akkumulátor ugyanis nem vethető össze az importált üzemanyaggal. Az előbbit egyszer kell megvásárolni, utána hosszú éveken át szolgáltat energiát vagy tárolókapacitást. A gázt és az olajat ezzel szemben folyamatosan importálni kell, miközben ismétlődő ár-, ellátási és geopolitikai sokkoknak tesszük ki magunkat, legyen szó az Ukrajnában vagy Iránban indított háborúkról.
Nyilván jobb lenne, ha lenne versenyképes európai napelem- és akkumulátorgyártás, ahogyan szélturbinákat még képes az EU ügyesen gyártani. Ezeket mind ösztönözni kell egy tudatos stratégiával, miközben tennünk kell ezért, hogy legalább a berendezéseket a hálózathoz kapcsoló inverterek európai gyártásban vagy ellenőrzés alatt készüljenek.
Ezért jó hír, hogy például az olasz Eni–SERI hozzálát saját lítium–vas–foszfát (LFP) akkumulátorokat gyártani ipari tárolókba és ipari járművekbe, és hogy európai cégek megpróbálják felvenni a versenyt a hőszivattyúk gyártásában Kínával.
Európa gazdasága a különböző termékek exportjára épül. Tehát a saját jólétünk nagy részben függ attól, hogy a világ más részén élők mennyire veszik meg a termékeinket. Az mára egy mítosz, hogy elektromos autót az európaiak veszik elsősorban. 2021-ben volt utoljára olyan, hogy Európában arányaiban több elektromos autót adtak el, mint Kínában. Közen Etiópia után Laosz is betiltotta a belső égésű új autók forgalmazását a drága fosszilis üzemanyagokra fordított kiadások csökkentése és a devizatartalék megóvása érdekében.
Miért valóban zöld átmenet ez?
Sokszor olvasni a zöld átmenetnek szurkolóktól is, hogy energiaátállás helyett legfeljebb zöldenergia-hozzáadásról beszélhetünk, azaz a megújulók legfeljebb a növekvő energiaigényünket fedezik. Az ilyen érvelések jellemzően a primér energiára koncentrálnak a felhasználó számára hasznos energia helyett, lásd a fogalmakat az Electrotech Revolution blogján az ábrákat, ahol a felhasználótól elindulva mutatják az energia útját.
Az ábra bal oldalán zölddel és narancssárgával a felhasználóknál ténylegesen hasznosuló energia látható: az elvégzett munka, a hasznos hő. A világosszürke az energiaátalakítás során keletkező veszteséget jelöli, amelynek jelentős része hulladékhő. És ezt csökkenthetjük az elektrifikáció gyorsításával radikálisan, miután egy hőszivattyú vagy egy elektromos autó ugyanakkor hozzávetőleg háromszor hatékonyabban hasznosítja az energiát, mint a fosszilis alternatíváik.

Az elektrifikáció ezért nem pusztán az egyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, hiszen az energiafelhasználásunk sokkal durvábban nőne akkor, ha nem lenne ez a technológiai váltás. És sokkal durvábban nőne a kibocsátásunk is: Zeke Hausfather nemrég megnézte, hogy hogy mi történt volna akkor, ha a világ rajta marad azon a kibocsátási trenden, ami kétezres éveket és a tízes évek elejét jellemezte.
A hasznos energiát nézve Michael Liebreich becslése szerint az 1970-es évekbeli 10 százalékról mára mintegy 30 százalékra nőtt a klíma szempontjából tiszta energia aránya világszerte. Jan Rosenow szerint ezért mégis inkább átmenetről lehet beszélni puszta hozzáadás helyett.
Tehát egy sokkal mélyebb szerkezeti átalakulásról van szó, amely a teljes energiaigényt és az importfüggőséget is jelentősen csökkentheti. Ez még az adatközpontok terjedése mellett is igaz lehet, ha a fenti európai elektrifikációs terv javarészt megvalósul. Az átálláshoz szükséges eszközök gyártásában nehéz lesz Kínával versenyezni, de a kisebb fosszilisenergia-igény és az alacsonyabb energiaárak önmagukban is javíthatják Európa versenyképességét.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
