Zöldinfó

Hogyan legyél első és (egyetlen) egy nemzetközi zöld kampány térképén?

Létrehozva:

10 év telt el a létrehozás óta

2017-03-16

Szerző:

Hell

Ha követed a Zöld Tartalom Facebook oldalát, akkor talán már felfedezted, hogy csütörtökönként különböző aktuális zöld témákkal segítek kitalálni, miről is írhatnál a saját oldalaidon.

Múlt csütörtökön a március 15-i Fogyasztók Világnapjára hívtam fel a követők figyelmét ezzel a poszttal:
“Hogyan kapcsolódhat ez a környezetvédő tevékenységemhez?”

A tudatos fogyasztás a fő üzenet!

Mivel éppen az a célod, hogy online marketing eszközökkelérd el az ügyfeleidet, partnereidet vagy a vásárlóidat, így neked is biztosítanod kell a saját fogyasztóid jogait.

“Ez csak természetes. Miért írjak erről?”

Mert ez olyan pozitívum, amire érdemes felhívnod a közönséged figyelmét. Jó, ha tudják, hogy foglalkozol az online biztonsággal és a tőlük gyűjtött adatok jó kezekben vannak nálad.

Nézd csak a nemzetközi kampány néhány üzenetét:

“Az emberek 72%-a nem tudja, az informatikai vállalatok milyen adatokat gyűjtenek online róla.”

“2015-ben több mint fél milliárd digitális személyes adatot veszítettek vagy loptak el.”

“Jó ötlet, írok róla. Figyeljek még valamire?”

Persze! Ha egy nemzetközi kampány témája illik a te zöld tevékenységedhez, ne csak magát a témát dolgozd fel a saját oldaladon! Ismerd meg a kampány oldalát és tudd meg, hogyan lehet ahhoz kapcsolódni!

Gyakori lehetőségek: helyi akció szervezése, kampányoldal és logó, plakát megosztása, egyedi #hashtag referencia használata, fotó készítése és beküldése stb.

A most bemutatott nemzetközi kampány esetén egy egyszerű tweet (Twitter) üzenettel és abban a #betterdigitalworld használatával első és egyetlen magyar szereplőként sikerült felkerülnöm a nemzetközi térképre!

Ennyit te is könnyen meg tudsz tenni!

Hogyan használd ezt a példát a jövőben?

Figyeld a Zöld Tartalom Facebook oldalán megosztott ötleteket! Nem véletlenül használom ilyenkor a #csütörtök #ujtartalom #thursdaymotivation #inspiration #newcontent jelzéseket. Ha egy téma passzol a munkádhoz, ismerd meg a kezdeményezés céljait és a csatlakozás lehetőségeit! Még az is megtörténhet, hogy a kampány nemzetközi résztvevői felfigyelnek a munkádra és új kapcsolatok épülnek!

forrás: zoldtartalom.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom