Zöld Energia
Hogyan spórolt eurómilliárdokat az Unió? Nap-és szélenergiával!
Egy friss jelentés megmutatja, miért is éri meg előnyben részesíteni a gázzal szemben a szél- és napenergiát.
Érdekes energetikai-gazdasági megállapításokra jut az Ember környezetvédelmi agytröszt friss jelentésében – számol be az Electrek. A szervezet szerint az ukrajnai háború kitörése óta a szél- és napelem-kapacitás növekedésének köszönhetően – az elkerült gázköltségek révén – mintegy 12 milliárd eurót spórolt meg az Európai Unió.
Oroszország egy éve, 2022. február 24-én indított támadást Ukrajna ellen. 2022. március 1. és 2023. január 31. között az EU szél- és napenergiás bővülése 50 terawattóra, azaz nagyjából 10 százalék volt a konfliktus előtti időszakhoz képest. Az érintett periódusban ez a két alternatív forrás fedezte a teljes uniós áramtermelés 23 százalékát, összesen 546 terawattórát. Az éves növekedés önmagában 90 terawattal, azaz 9 milliárd köbméterrel csökkentette a villamosenergia-termeléshez szükséges gázmennyiséget, 12 milliárd eurós megtakarítást eredményezve.
Az Ember jelentésében egy hármas energetikai krízist mutat be Európában a 2022-es évben. Ahogy az EU megpróbálta elvágni a kapcsolatait legnagyobb fosszilis ellátójával, Oroszországgal, a kontinensnek az elmúlt legalább 20 év legrosszabb víz- és atomenergiás termelésével kellett szembenéznie. A földrészt a tavalyi nyáron extrém aszály sújtotta, emellett a franciaországi és a németországi atomerőművek is problémákkal küzdöttek.
A kereslet csökkenése mellett a szél- és napenergia fellendülése javított a helyzeten. Ez végül nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió át tudja vészelni a válságot, és így elkerülhesse a fosszilis hordozókhoz való visszafordulást.
„Ukrajna orosz inváziója tettekre késztette Európát. A fosszilis energiahordozóktól való függés miatti sebezhetőség hirtelen valósággá vált” – mondta Sarah Brown, az Ember vezető elemzője, hozzátéve, hogy az elmúlt egy év ezen sebezhetőség mérséklésével telt. A szakértő szerint továbbra is kritikus fontosságú, hogy az EU gyorsan növelje szél- és napenergia-kapacitását.
Az Ember publikációja alapján 2023 igen kedvező lehet energetikai szempontból. A vízerőművek és a franciaországi atomlétesítmények ismét visszaállnak a normál szintre, a szél- és napenergia tovább terjeszkedik, az áramigény zuhanása folytatódik, míg a fosszilisok használata egyre csökken.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
