

Zöld Energia
Hogyan változhat a napelemes elszámolás?
A német és az osztrák rendszerben nem lesz nullszaldós a villanyszámla, ezekben az országokban viszont van lakossági piaci verseny.
Ahogy korábban többször foglalkoztunk vele: a kormány tavaly őszi döntésének értelmében 2023. december 31-ig lesz még elérhető az újonnan csatlakozó napelemek számára a szaldó elszámolás. Ezen rendszer lényege, hogy a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbsége alapján, éves szinten történik meg az elszámolás. A szaldó igen előnyös a felhasználók számára, hálózati szempontból viszont kevésbé hasznos, és egy uniós szabályzás is előírja a szaldó kivezetését. Ezzel párhuzamosan a kormány a hálózat rossz állapotára hivatkozva átmeneti betáplálási stopot is elrendelt, így jelenleg az újonnan létesített napelemekkel nem is érhető el a szaldó.
Hogy az elszámolási rendszert pontosan mi fogja váltani, egyelőre nem tisztázott, de feltételezhető, hogy a Nyugat-Európából régóta ismert megoldás, a bruttó elszámolás váltja majd – itt eltérés van a betáplálás és a felvétel tarifája között. A G7 cikkében az osztrák és a német példán keresztül mutatja be a bruttó lehetőségeit.
Nem lesz nullás a villanyszámla
Ausztriában és Németországban fontos különbség Magyarországhoz képest, hogy a lakossági piacon is van szolgáltatói verseny, ez pedig azt jelenti, hogy a háztartások az adott település versenyétől függően eldönthetik, hogy kinek akarják eladni, illetve kitől akarnak vásárolni energiát. Egy konkrét példánál maradva: vegyünk egy olyan családi házat, amelynek éves átlagos áramfogyasztása 4800 kilowattóra, és a ház tetején legyen egy 4 kilowatt peak teljesítményű napelemes rendszer, amely az éves igényt nagyjából ki is elégíti. Éves szaldó esetén a háztartás nem fizetne számlát, Németországban viszont egészen más a helyzet.
Mivel a család csak a megtermelt energia 34 százalékát tudná helyben felhasználni, 3200 kilowattóra áramot az otthon betáplál, majd ettől függetlenül valamikor felvesz a hálózatból. A jelenlegi áramátvételi tarifa a mi példánknál maradva 8,6 eurócent, az átlagos lakossági áramdíj pedig Németországban 36,4 cent körül van kilowattóránként, de mint írtuk, van szolgáltatói verseny. Amennyiben az átlagos tarifát vesszük, képzeletbeli háztartásunk éves villanyszámlája 889,6 euró, havi átalányban 74 euró lesz. Ehhez kell még hozzáadni a rendszerhasználati díjat. Fontos kihangsúlyozni: ugyanez a háztartás jövőre már egészen más feltételek mellett adhat és vehet áramot.
Ausztriában a helyzet még bonyolultabb, itt az átvételi ár szolgáltatónként eltérő, tehát az osztrák háztartás elvileg válogathat, hogy kinek adja el az áramot. A szolgáltatók azonban csak akkor veszik meg a háztartás energiáját, ha az otthon az adott vállalattól vásárolja az áramot. Ez jelentősen beszűkíti a mozgásteret, inkább az átvételi és az eladási tarifa különbözete, valamint annak érvényesítési feltételei válnak fontossá. Elképzelhető például, hogy egy kedvező árrést csak hosszabb távú szerződéssel lehet elérni, a háztartásoknak tehát nagyon tudatosnak, tájékozottnak kell lenniük.
A fenti példaotthonnál maradva, egy burgenlandi címmel számolva két szolgáltató közül választhatunk, az éves villanyszámla pedig mintegy 1500 euró lesz a rendszerhasználati díjjal együtt. Németországhoz hasonlóan tehát a nullszaldó itt is messze van, a napelemes rendszer csak csökkenti az energetikai kiadásokat.
Érdemes azt is hozzátenni, hogy az osztrák cégek általában sávos átvételi díjrendszert alkalmaznak: minél többet akar a háztartás betáplálni, annál kevesebbet fizetnek az áramért. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy létezik egy zöld energiával foglalkozó koncessziós szereplő is, amely többek között az otthoni napelemes áramot vásárolja fel. A háztartás szerződhet tehát ezzel a vállalattal, majd egy másikkal oly módon a fogyasztásra, mintha nem is lenne napeleme.
A fentiekre általánosságban elmondható, hogy a saját közvetlen fogyasztás növelésével lehet leginkább a számlát csökkenteni. Ha például háztartásunkban 1600 helyett 2400 kilowattórát tudnak elhasználni, máris sokkal kevesebb energiát szükséges vásárolni. A cél elérésében többek között az okosvezérlők segíthetnek.
Hogy Magyarországon milyen lesz az új elszámolás, az továbbra is kérdéses. Egyelőre nehéz elképzelni, hogy kialakuljon a lakossági piacon a szolgáltatói verseny, ezért a német és osztrák példáknál valószínűleg egyszerűbb, erős állami kontroll alatt álló rendszert vezetnek majd be.

Zöld Energia
Melyek a leggyakoribb tévhitek a napelemekkel kapcsolatban?
Rengeteg tévhit kering a napenergiáról, ami Amerikában a szektort is nehéz helyzetbe hozhatja.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Egyesült Államok Kongresszusa jelenleg egy olyan adócsomag megvitatására készül, amely a napenergia és az energiatárolás adókedvezményeit szabályozza. A Solar Energy Industries Association (SEIA) nevű amerikai napenergia-ipar non-profit szövetség szerint a téma kapcsán rengeteg kontextusból kiragadott, félrevezető érvek merülnek fel, a szervezet most ezeket cáfolta. Az egyik fő tévhit, hogy a napenergia megbízhatatlan, a SEIA szerint viszont az adatok éppen ennek ellenkezőjét mutatják: a szektorban kevesebb váratlan kiesés tapasztalható, mint más energiaforrásoknál, különösen szélsőséges időjárási körülmények között. A napenergia ráadásul számos régióban nyáron épp a legforróbb időszakban termel a leginkább, amikor a légkondicionálók miatt nagy szükség van az energiára. További előny, hogy a termeléshez nincs szükség üzemanyag-szállításra, az akkumulátorokkal pedig az esti csúcsigényt is fedezni lehet.
Ezek miatt a napenergia kiváló, alacsony költségű kiegészítője a változó üzemanyag-költséggel működő erőforrásoknak. A lakosság számára a napenergia- és tárolórendszerek együttesen ráadásul energiabiztonságot is nyújtanak áramkimaradások esetén.
A következő mítosz lényege, hogy a napenergia miatt drágul az energia. A valóság ezzel szemben az, hogy a napenergia révén évtizedek óta csökkennek a háztartások energiakiadásai, és az elemzések alapján amennyiben a Trump-kormány csökkenti a napenergia támogatását, az jelentős drágulást eredményez majd.
Szintén gyakori tévhit, hogy a napenergia veszélyt jelent az elektromos hálózatra. Valójában ez az energiaforrás éppenséggel kulcsfontosságú tényező a hálózatüzemeltetők számára a rugalmasságban. A legolcsóbb és legmegbízhatóbb hálózatok különböző energiaforrásokra támaszkodnak, az egyik lábat pedig épp a napenergia alkotja. A napenergia kiegészítő szolgáltatásokat is nyújt, például feszültség- és frekvenciaszabályozást, és rugalmasan alkalmazható mikrohálózatok és virtuális erőművek esetén.
Az az elterjedt tévhit sem állja meg a helyét, hogy a napenergia és a hozzá kapcsolódó energiatárolás sok helyet foglal. Az ilyen infrastruktúra a felhasználási helyhez közel, akár tetőkre is telepíthető, ezzel pedig mérséklődik az egyéb infrastruktúra szükségessége.
Amerikában a fentiek mellett gyakori ellenérv, hogy a napenergiához kapcsolódó termékek külföldi gyártmányúak. A SEIA szerint az Egyesült Államok ugyanakkor elég napelemet gyárt a haza kereslet 100%-ának kielégítésére, és a szükséges alkatrészek is egyre nagyobb arányban készülnek az országban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Vádat emeltek egy kenderesi férfi ellen, aki 21 tonna veszélyes hulladékot tárolt az udvaron
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Több mint 18 Celsius-fokos különbség alakult ki az ország északi és déli része között