Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hurrikánok lehetnek ősszel a rendkívül felmelegedett Földközi-tengeren

Magas a kockázata annak, hogy hurrikánok vagy akár trópusi ciklonokhoz hasonló szélviharok is kialakuljanak ősszel a Földközi-tenger térségében a víz hőmérsékletének rendkívüli felmelegedése miatt – állítja egy francia klímakutató.

Létrehozva:

|

A Földközi-tenger teljes nyugati medencéjének partvidékein jelenleg a víz hőmérséklete 5 Celsius-fokkal magasabb az ebben az évszakban szokásosnál: megközelíti a 30 Celsius-fokot. Caroline Jane Muller, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) Osztrák Tudományos és Technológiai Intézethez kirendelt kutatója a Le Figaro című francia napilap csütörtöki számában nyilatkozva elmondta: a tenger példátlan felmelegedését két tényező egybeesése okozza. Az egyik a rendkívül magas hőmérsékletű, tartós hőhullám, a másik, hogy a tenger ebben az időszakban szinte egyáltalán tudott felkavarodni, szinte nem fújt a szél. A víztömeg így jelentős hőt halmozott fel.

A kutató rámutatott: “A tengeri hőhullámoknak sokkal nagyobb a tehetetlensége, mint a szárazföldieknek: nagyon hosszú ideig tartanak, így nincs ok arra, hogy a víz hőmérséklete a nyár vége előtt lecsökkenjen.” Ez valóságos áldás lehet azoknak, akik a nyár végén vakációznak a tengernél, ám e jelenségnek komoly következményei lehetnek a teljes flórára és faunára, de az ősz időjárására nézve is. Amikor a hőmérséklet ősszel egy kicsit alacsonyabb lesz, a víz felszínén stagnáló meleg, nedves levegő felemelkedik a légkörbe, mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg levegő. Ez instabilitást okozhat, elősegítve a felhők, majd a heves esőzések és zivatarok kialakulását. A meleg tengeri levegő és a felső légkörből érkező hideg levegő találkozása pedig kedvez a heves légköri jelenségeknek. Bár ez minden nyár végén így történik a térségben, így szeptemberben többé-kevésbé heves viharok dúlnak Dél-Franciaországban, a víz extrém fölmelegedése felerősítheti ezeket a hatásokat – derül ki a Le Figaro cikkéből. Ritka esetekben még medikánok is kialakulhatnak. A “medikán” szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából keletkezett, ez olyan ciklont jelöl, amely hurrikánjegyekkel rendelkezik. A kockázat annál is nagyobb, mert a jelenséghez nem szükséges hosszú, kivételes hideghullám. Egy rövid, lokalizált hideg esemény is elég lehet akár hurrikánok kialakulásához is. A viharokat és a hurrikánokat nem tudjuk megelőzni, elkezdhetünk alkalmazkodni rendszeres jelenlétükhöz infrastruktúránk átalakításával – figyelmeztet a kutató.

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák