Zöld Energia
Így csinálhat pénzt napelemből, napkollektorból
A napenergia-hasznosítás nem csak a rezsiszámla-csökkentés révén hozhat pénzt, hanem az iparág cégeinek részvényein keresztül is.
Az európai napenergia-hasznosító cégek megítélése komoly dilemmákat vet fel. Egyrészről szinte hetente értesülhetünk újabb gyárbezárásokról, csődökről, részvényhígításról, és hitelátstrukturálásról, másrészről a talpon maradt gyártók részvényeinek többsége komoly, esetenként száz százalékos dráguláson van túl év eleje óta. Nyereséges termelésről a legtöbb esetben korai lenne álmodozni, azonban a mínuszok számottevően csökkentek, és az árbevételek növekménye is biztató.
Kína és Japán a fő piac
Az európai versenyfelügyelet idén augusztusban végre kimondta azt, ami a tengerentúlon már másfél évvel ezelőtt kimondatott: a kínai gyártók állami szubvencióval a hátuk mögött dömpingáron értékesítettek éveken keresztül, ezzel tucatnyi európai cég halálát és munkahelyek tízezreinek megszűnését okozva. A büntetővámok kiszabása, volumenkorlátok és minimumár bevezetése, továbbá az alapanyagként szolgáló poliszilikon árának tartósnak mondható csökkenése mostanra lehetővé teszi a nullszaldóhoz közeli működést, ami idővel, a zöld energia fokozott támogatásával együtt visszahozhatja a legendás időkben tapasztalt részvényárfolyam-emelkedést. A korábbi történelmi csúcsok persze egy jó darabig még nincsenek veszélyben, jelenleg nem az európai gyártók az elemzők favoritjai.
Figyelemre méltó, hogy a legjobb európai gyártók a nehézségek ellenére sem hagytak fel a technológiai fejlesztésekkel, így az ebből fakadó előny továbbra is biztosított, nem meglepő módon főleg az ázsiai piacon, azon belül is Japánban és Kínában. Az európai kereslet visszaesését ez a két piac bőven ellensúlyozza: csak Kínában 10 gigawatt új kapacitás épül ki idén, ami a korábbi évek szintjének többszöröse.
Lássuk a cégeket!
A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld mára csak a 9. legnagyobb szereplő a világon, sorsa továbbra is bizonytalan. A hitelátstrukturálásnak köszönhetően egyelőre nem kellett végérvényesen kiszállnia a versenyből, azonban a részvényeseknek ezért hatalmas árat kell fizetniük, a Qatar Solar tőkeemeléséért cserébe 95 százalékos veszteséget kénytelenek elszenvedni tulajdonukon. A kötvényesek átmenetileg lemondhattak a kamatról, de a friss hírek szerint idővel újra kalkulálhatnak a kuponokkal. A kötvények hozamszintje 60 százalék feletti, tehát egyértelműen csőd, azonban némi életjelet itt is fel lehet fedezni. A gyártás folytatódhat, sőt a cég előremenekül: átvették a Bosch napenergia üzletágát is, azonban a nullszaldó elérése is reménytelennek tűnik, ennek fényében további tőkeemelés sem zárható ki idővel. A 0,76 eurós árfolyam még így is több mint kétszerese a saját tőkének, ami az elemzői konszenzus szerint nagyjából az év végére ismét átmegy mínuszba. Az árbevétel mintegy 8 százalékkal lehet magasabb idén az abszolút mélypontnak tekinthető 2012. évhez képest, elérheti a 654 millió eurót, míg jövőre, ha a túlélés beteljesül 719 millió euró lehet. A hozzáértők által megállapított fair érték a jelenlegi piaci ár harmada, ennek megfelelően a csodával lenne egyenértékű egy drasztikus drágulás.
Az SMA Solar eddig is kilógott a sorból, ugyanis az általa gyártott inverterek piacán jóval kevesebb versenytárssal kellett megküzdenie. A veszteséges negyedévekből neki is kijutott, azonban mértékét tekintve messze nem olyan súlyos a helyzet, mint a szektortársaknál, ráadásul jövőre már egyértelműen nyereséggel kalkulálhat. Az idei évben az inverterek értékesítése globálisan 18 százalékkal csökkent, ami az alacsony költséghányaddal dolgozó szereplőket helyezte előtérbe, az SMA egyértelműen ide sorolandó, sőt a nehéz helyzetben lévő versenytársak felvásárlásával tovább növelte piaci részesedését. Az év elejéhez képest 50 százalékos részvénydráguláson vagyunk túl, jelenleg 27 eurós szinten áll a papír, ami a könyvérték 121 százaléka, és 90 százalékos P/S-t jelent, 6 körüli EV/EBITDA szint mellett: Az elemzői célárak azonban gátat szabhatnak a további szárnyalásnak, egyenlőre a kivárás lehet a jó stratégia.
A norvég REC teljesen új alapokra helyezi a cégstruktúrát, gyakorlatilag szétválasztja a tevékenységét és hamarosan REC Solar és REC Silicon nevekkel kell megismerkednünk. Előbbi esetében a részvényesek elővásárlási joggal rendelkeztek az új részvények tekintetében 20 koronás ár mellett, és az új papírok tőzsdei kereskedésére sem kell már sokat várni. A REC részvényei idén több, mint száz százalékot erősödtek, de csak jövőre számíthatunk szolid nyereségre. A 2,82 koronás ár a könyvérték 83 százaléka, azonban a vétellel érdemes megvárni a 24-én megjelenő gyorsjelentést. Egy pozitív meglepetés esetén sok hozzáértő érezhet ellenállhatatlan kényszert felminősítésre. Figyelemre méltó lehet a jövő júniusban lejáró 6,5 százalékos kamatozású átváltható kötvénye, mely sorozat 75 százalékát a kibocsátó már visszavásárolta, és 8 százalék feletti éves hozammal forog euróban.
Az európai gyártók idei nyertese jelenleg a német Manz, 200 százalékos erősödést produkáltak részvényei, jelenleg 52,19 euró. Sorsa számottevően eltér a többiektől, köszönhetően annak a ténynek, hogy a fő piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a fő áramlattól. A társaság már idén is nyereséges lehet, jövőre a 15 százalékos árbevétel növekménynek köszönhetően drasztikus profitbővülés sem elképzelhetetlen. A mostani árszint a sajáttőke 150 százaléka, 6,5-ös P/CF és 1,1-es P/S mellett, kifejezetten alacsony eladósodottság kíséretében, így a jelenlegi konszenzus egyértelműen az, hogy az egyik lehetséges nyertessel van dolgunk, írja a a napi.hu.
Zöld Energia
nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika
Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.
Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.
Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.
Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés