Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Így csinálhat pénzt napelemből, napkollektorból

Létrehozva:

|

A napenergia-hasznosítás nem csak a rezsiszámla-csökkentés révén hozhat pénzt, hanem az iparág cégeinek részvényein keresztül is. 

Az európai napenergia-hasznosító cégek megítélése komoly dilemmákat vet fel. Egyrészről szinte hetente értesülhetünk újabb gyárbezárásokról, csődökről, részvényhígításról, és hitelátstrukturálásról, másrészről a talpon maradt gyártók részvényeinek többsége komoly, esetenként száz százalékos dráguláson van túl év eleje óta. Nyereséges termelésről a legtöbb esetben korai lenne álmodozni, azonban a mínuszok számottevően csökkentek, és az árbevételek növekménye is biztató.
Kína és Japán a fő piac

Az európai versenyfelügyelet idén augusztusban végre kimondta azt, ami a tengerentúlon már másfél évvel ezelőtt kimondatott: a kínai gyártók állami szubvencióval a hátuk mögött dömpingáron értékesítettek éveken keresztül, ezzel tucatnyi európai cég halálát és munkahelyek tízezreinek megszűnését okozva. A büntetővámok kiszabása, volumenkorlátok és minimumár bevezetése, továbbá az alapanyagként szolgáló poliszilikon árának tartósnak mondható csökkenése mostanra lehetővé teszi a nullszaldóhoz közeli működést, ami idővel, a zöld energia fokozott támogatásával együtt visszahozhatja a legendás időkben tapasztalt részvényárfolyam-emelkedést. A korábbi történelmi csúcsok persze egy jó darabig még nincsenek veszélyben, jelenleg nem az európai gyártók az elemzők favoritjai.

Figyelemre méltó, hogy a legjobb európai gyártók a nehézségek ellenére sem hagytak fel a technológiai fejlesztésekkel, így az ebből fakadó előny továbbra is biztosított, nem meglepő módon főleg az ázsiai piacon, azon belül is Japánban és Kínában. Az európai kereslet visszaesését ez a két piac bőven ellensúlyozza: csak Kínában 10 gigawatt új kapacitás épül ki idén, ami a korábbi évek szintjének többszöröse.

Lássuk a cégeket!

A szektor egykori legendás óriása, a német Solarworld mára csak a 9. legnagyobb szereplő a világon, sorsa továbbra is bizonytalan. A hitelátstrukturálásnak köszönhetően egyelőre nem kellett végérvényesen kiszállnia a versenyből, azonban a részvényeseknek ezért hatalmas árat kell fizetniük, a Qatar Solar tőkeemeléséért cserébe 95 százalékos veszteséget kénytelenek elszenvedni tulajdonukon. A kötvényesek átmenetileg lemondhattak a kamatról, de a friss hírek szerint idővel újra kalkulálhatnak a kuponokkal. A kötvények hozamszintje 60 százalék feletti, tehát egyértelműen csőd, azonban némi életjelet itt is fel lehet fedezni. A gyártás folytatódhat, sőt a cég előremenekül: átvették a Bosch napenergia üzletágát is, azonban a nullszaldó elérése is reménytelennek tűnik, ennek fényében további tőkeemelés sem zárható ki idővel. A 0,76 eurós árfolyam még így is több mint kétszerese a saját tőkének, ami az elemzői konszenzus szerint nagyjából az év végére ismét átmegy mínuszba. Az árbevétel mintegy 8 százalékkal lehet magasabb idén az abszolút mélypontnak tekinthető 2012. évhez képest, elérheti a 654 millió eurót, míg jövőre, ha a túlélés beteljesül 719 millió euró lehet. A hozzáértők által megállapított fair érték a jelenlegi piaci ár harmada, ennek megfelelően a csodával lenne egyenértékű egy drasztikus drágulás.

Az SMA Solar eddig is kilógott a sorból, ugyanis az általa gyártott inverterek piacán jóval kevesebb versenytárssal kellett megküzdenie. A veszteséges negyedévekből neki is kijutott, azonban mértékét tekintve messze nem olyan súlyos a helyzet, mint a szektortársaknál, ráadásul jövőre már egyértelműen nyereséggel kalkulálhat. Az idei évben az inverterek értékesítése globálisan 18 százalékkal csökkent, ami az alacsony költséghányaddal dolgozó szereplőket helyezte előtérbe, az SMA egyértelműen ide sorolandó, sőt a nehéz helyzetben lévő versenytársak felvásárlásával tovább növelte piaci részesedését. Az év elejéhez képest 50 százalékos részvénydráguláson vagyunk túl, jelenleg 27 eurós szinten áll a papír, ami a könyvérték 121 százaléka, és 90 százalékos P/S-t jelent, 6 körüli EV/EBITDA szint mellett: Az elemzői célárak azonban gátat szabhatnak a további szárnyalásnak, egyenlőre a kivárás lehet a jó stratégia.

A norvég REC teljesen új alapokra helyezi a cégstruktúrát, gyakorlatilag szétválasztja a tevékenységét és hamarosan REC Solar és REC Silicon nevekkel kell megismerkednünk. Előbbi esetében a részvényesek elővásárlási joggal rendelkeztek az új részvények tekintetében 20 koronás ár mellett, és az új papírok tőzsdei kereskedésére sem kell már sokat várni. A REC részvényei idén több, mint száz százalékot erősödtek, de csak jövőre számíthatunk szolid nyereségre. A 2,82 koronás ár a könyvérték 83 százaléka, azonban a vétellel érdemes megvárni a 24-én megjelenő gyorsjelentést. Egy pozitív meglepetés esetén sok hozzáértő érezhet ellenállhatatlan kényszert felminősítésre. Figyelemre méltó lehet a jövő júniusban lejáró 6,5 százalékos kamatozású átváltható kötvénye, mely sorozat 75 százalékát a kibocsátó már visszavásárolta, és 8 százalék feletti éves hozammal forog euróban.

Az európai gyártók idei nyertese jelenleg a német Manz, 200 százalékos erősödést produkáltak részvényei, jelenleg 52,19 euró. Sorsa számottevően eltér a többiektől, köszönhetően annak a ténynek, hogy a fő piaca Ázsia, és az általa hasznát CIGS technológia is különbözik a fő áramlattól. A társaság már idén is nyereséges lehet, jövőre a 15 százalékos árbevétel növekménynek köszönhetően drasztikus profitbővülés sem elképzelhetetlen. A mostani árszint a sajáttőke 150 százaléka, 6,5-ös P/CF és 1,1-es P/S mellett, kifejezetten alacsony eladósodottság kíséretében, így a jelenlegi konszenzus egyértelműen az, hogy az egyik lehetséges nyertessel van dolgunk, írja a a napi.hu.

 

Zöld Energia

Az új Ethereum 99 százalékkal kevesebb energiafelhasználással jár, mint elődje

Létrehozva:

|

Szerző:

A kriptovalutákkal kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb beszédtéma az energiahatékonyság, ami nem is csoda: a legismertebb Bitcoin éves villamosenergia-fogyasztása több, mint amennyit például Argentína, az Egyesült Arab Emírségek vagy Hollandia fogyaszt, írta az alternativenergia.hu.

Erre megoldást hozhat egy másik valuta, az Ethereum 2.0, ami 99,95 százalékkal kevesebb energiafelhasználással járhat, mint az elődje. Az Ethereum jelenleg a legnagyobb altcoin, vagyis a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluta. Szakértők szerint hamarosan népszerűbb lehet, mint a piacon először megjelenő társa, mivel már most több szempontból jobb: az Ethereum ugyanis egy olyan számítástechnikai platform is, ahol a fejlesztők új alkalmazásokat hozhatnak létre, ezen kívül támogatja az intelligens szerződéseket, és megvan benne a lehetőség, hogy megbízható információk nagy piacává váljon decentralizált működése jóvoltából. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, elemzők millió szempontból hasonlították már össze a Bitcoint az Ethereummal, és leginkább a jövő zenéje lesz, hogy melyik milyen téren lesz népszerűbb – az viszont biztos, hogy utóbbi energiahatékonysági területen nagyot lép előre azzal, ha megjelenik és elterjed az Ethereum 2.0. A kriptovaluták ugyanis jelenleg nagyon alacsony energiahatékonysággal működnek, a Bitcoin éves villamosenergia-fogyasztása például több, mint amennyit Argentína, az Egyesült Arab Emírségek, vagy éppen Hollandia elhasznál.

A kriptovaluta előállítása energiaigényes folyamat, nagy teljesítményű számítógépek szükségesek hozzá. 2021-es adatok szerint a Bitcoin működése éves szinten 121,36 terrawattórát (TWh) tesz ki, amit érdekes összevetni a magyar lakossági villamosenergia-felhasználással, amely ugyanekkora időintervallum mellett 11,7 terawattóra.
Kérdés, hogy hol lehet ezen faragni – az Ethereum, úgy tűnik, megtalálta a megoldást. A valuta és platform jelenleg a Proof of Work (PoW) protokoll alapján működik, ugyanúgy, mint a Bitcoin: ez tulajdonképpen egy algoritmust takar, amelynek segítségével a decentralizált rendszer felügyelői biztosíthatják, hogy a konszenzus megszületik olyan nagyon fontos témákban, mint a számlaegyenlegek, vagy a tranzakciók sorrendje. Ez gyakorlatilag lefekteti a szabályokat, amelyek alapján a bányászok dolgoznak.

Az algoritmus biztosítja, hogy mindig annyi Ethereum mozogjon a tranzakciókban, amennyi ténylegesen létezik, és azt is, hogy az Ethereum láncát nagyon nehéz legyen feltörni vagy átírni. Az Ethereum erről áll át az úgynevezett Proof of Stake (PoS) protokollra, amely szintén egy konszenzusos mechanizmus, és lehetővé teszi, hogy a decentralizált blokklánc-hálózatok jól tudjanak együttműködni. A Proof of Stake előnye, hogy drámaian növeli a rendszer energiahatékonyságát, mivel a bányászokat nem a kapacitásuk, hanem az általuk birtokolt Ethereum-állományok mennyisége alapján jutalmazza, ami véget vet a bányászok jutalmáért folytatott áramégető versenynek. Ez az oka annak, hogy az ETH2.0 annyival energiahatékonyabb lehet: Carl Beekhuizen, az Ethereum Alapítvány egyik kutatója szerint a legkonzervatívabb becslések szerint is 99,95 százalékos energiamegtakarítással jár majd.

Jelenleg az Ethereum is annyi energiát fogyaszt évente, mint egy közepes méretű ország, ez a 2.0-val drámaian lecsökken majd, Beekhuizen számításai szerint 2,62 megawattra. Ez már nem országos szint, hanem 2100 amerikai háztartás energiafogyasztása. A kutató szerint egy ETH2.0 tranzakció 20 percnyi tévénézés során elhasznált energiával ér fel, míg a mostani Ethereum-tranzakciók 2,8 napig tudnának árammal ellátni egy átlagos háztartást. Ehhez képest egy darab Bitcoin-tranzakció 38 napnyi áramfelhasználását fedezhetné egy háztartásnak.

A PoW protokollal alapvetően az volt a probléma, hogy a rendszer biztonságosságát az garantálta, ha a bányászó hardver hatékonyságát növelték, vagy ha több hardvert használtak. Ha egy sikeres támadást akartak megakadályozni, a bányászoknak többet kellett dolgozniuk, mint a támadóknak, és mivel a támadók valószínűleg hasonló teljesítményű eszközökkel rendelkeznek, mint a bányászok, ez egyértelműen több hardver használatát jelentette, ami több energiát is fogyasztott. A PoS azonban ezt a látszólag véget nem érő fokozást értelmetlenné teszi, és úgy növeli a biztonságot, hogy az energiafelhasználás nem növekszik vele együtt.
Hátránya is van azonban a megoldásnak: a PoS protokollok biztonsági aggályokat vetnek fel, mivel az ellenőrzési folyamatban megbízható felügyelőkre van szükség.

Bár az ETH2.0 még kezdeti stádiumban van, a felhasználók már most 4 millió tokent szereztek. Az Ethereum egyébként nem is időzíthette volna jobbkor az energiahatékonysági bejelentését: Elon Musk nemrég bejelentette ugyanis, hogy a Tesla nem fogad el többet Bitcoint az autóiért, méghozzá leginkább azért nem, mert a bányászat ennyire környezetszennyező. Bár a Tesla-guru a februárban bevásárolt 1,5 milliárd dollárnyi Bitcoinját nem adta el, a kriptovaluta a bejelentésre így is elkezdett drámaian visszaesni a piacon. Az Ethereum tehát tökéletesen használta ki a piaci helyzetet, és adott alternatívát a most éppen gazdaságilag nem a legjobb helyzetben lévő, környezetszennyező, energiaigényes Bitcoinra egy olyan valutával, aminek bányászata már teljesen elfogadható energiafelhasználással jár.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Mennyibe kerül a Tesla napelemes tetője?

Létrehozva:

|

Szerző:

A Tesla rendszere drága mulatság, de a speciális tető igen hatékony, ráadásul jóval esztétikusabb, mint a legtöbb házra telepíthető napelem.

A Tesla napelemes tetőcserepének telepítési költségét nagyban befolyásolhatja az érintett felület nagysága, összetettsége, illetve az adott otthon állapota. A Tesla napelemes tetőcserép rendszere nemcsak a villanyszámlát csökkenti, hanem kifejezetten esztétikus is. A vállalat által gyártott, a cég napelemeihez csatlakoztatható otthoni akkumulátor ráadásul jelentősen megkönnyíti az energia felhasználását. Az előnyök persze azt is jelentik, hogy a telepítés jóval költségesebb, mint egy hagyományos napelemes rendszer kiépítése. A Forbes Advisor cikkéből kiderül, hogy a napelemes tető fő piacán, Amerikában, mennyit kell fizetni a kiépítésért. (A termék egyébként már több európai országban is elérhető.) A Tesla, tudva, hogy nincs két egyforma tető, illetve ügyfél, oldalán nem tüntet fel konkrét árakat, ehelyett egy kalkulátor ad becslést a költségekre. A számolás során a felület számos tényezőt figyelembe vesz, köztük a ház méretét, illetve a jelenlegi energia-használatot.

Az árat utóbb jelentősen befolyásolhatja a tető összetettsége, valamint az, hogy az eredeti tetőt le kell-e teljesen cserélni. Ez a két tényező önmagában akár 25 ezer dollárral (mintegy 7,3 millió forinttal) is növelheti a telepítés összegét, az otthon állapotától függően ráadásul tovább emelkedhet a költség. A rendszer igazán hatékony működéséhez a Tesla Powerwall otthoni akkumulátorára is szükség van – az eszkösz jó tulajdonságai miatt igen népszerű a piacon. A Powerwallból egyetlen egység nagyjából 6500 dollárba (1,9 millió forintba) kerül, a telepítést 4 ezer dollárért (1,1 millió forintért) végzik. A további egységeknél a beszerelésért már nem kell fizetni. Végezetül a helyi jogszabályok alapján esetenként az üzembe helyezésnél újabb költségek merülhetnek fel.

Maga a telepítés bizonyos régiókban, otthonoknál kifejezetten hosszú lehet, az engedélyek beszerzése, a szállítás és maga a felszerelés hol rövidebb, hol gyorsabb. A végén egy kétemeletes, 185 négyzetméter tetőfelületű otthon esetében egy 11,28 kilowattos rendszer akár 55 300 dollárba (nagyjából 16,2 millió forintba) is kerülhet. Ez egy hagyományos napelemhez képest drága beruházás, a Tesla terméke ugyanakkor nemcsak esztétikus, hanem jó teljesítményű is.

Tovább olvasom

Zöld Energia

Hatalmas téglákkal tárolhatjuk a megújuló energiát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egyre fontosabbá válik, hogy a megújuló energiaforrások által előállított áramot valamilyen módon el tudjuk tárolni későbbi felhasználásra. Egy svájci cég megoldása ebben segíthet.

Egy svájci székhelyű vállalat olyan tornyot fejlesztett ki, amely a gravitációs energia révén képes elraktározni az energiát, írta az alternativenergia.hu. A platform a közelmúltban jelentős támogatást kapott. A megújuló energiák egyre több területet hódítanak meg, az alternatív megoldások előtt azonban sok akadály áll. Az egyik problémát a hálózat számára felesleges áram tárolása jelenti, ebben jelenthet segítséget egy svájci székhelyű energetikai cég platformja. Az Energy Vault a közelmúltban 100 millió dolláros (mintegy 29 milliárd forintos) támogatást szerzett EVx típusú tornya számára. A rendszer képes elraktározni a hálózatból érkező energiát gravitációs potenciális energia formájában. A befektetést a Prime Movers Lab vezeti, a további támogatók a SoftBank, a Saudi Aramco, a Helena és az Idealab X. Az Energy Vault az összegből felgyorsíthatja az EVx telepítését amerikai, közel-keleti, európai és ausztráliai ügyfelei számára. Az első platformot 2021 utolsó negyedévében telepíthetik az Egyesült Államokban, 2022-ben pedig világszerte felgyorsulhat a folyamat.

Az EVx egy hat karból álló darutorony, amelyet arra terveztek, hogy hálózati méretű, megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek lássák el árammal. A rendszer elektromotorok segítségével hatalmas téglákat emel fel, így hozva létre gravitációs energiát. Amikor a hálózatnak ismét áramra van szüksége, a blokkokat leengedik, és a felszabaduló mozgási energiát hasznosítják. A téglák tárolókapacitására zéró degradáció jellemző, ráadásul akármennyi ideig a magasban maradhatnak. Az Energy Vault szerint a blokkokat helyi földből, illetve szemétlerakókba vagy szemétégetőkbe szánt anyagokból gyártják le. A felhasznált alapanyagok közé tartoznak a hamu, a bányászat során keletkező zagydarabok, valamint szélturbinák darabjai.

A vállalat 2020-ban kezdte el telepíteni energiatároló-rendszerének első kereskedelmi méretű darabját, az új EVx platform pedig tavaly áprilisban mutatkozott be. A torony hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet. A rendszer a cég szerint skálázható, a hosszabb és a rövidebb távú tárolási igényeket pedig egyaránt gazdaságosan kielégítheti. Mivel a globális lítium-ellátás folyamatosan csökken, a hasonló alternatív megoldásoknak valószínűleg egyre komolyabb szerep jut majd a piacon.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák