Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Indul az országos szúnyoggyérítési program

Április első hetében indul a központi szúnyoggyérítés – közölte a program koordinálásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-vel hétfőn. Először a Tisza és a Körösök mentén, a Tisza-tónál, valamint Pest vármegyében irtják a szakemberek a szúnyogokat.

Létrehozva:

|

Azt írták: az elmúlt három évben a katasztrófavédelem feltérképeztette a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentős szúnyogártalom alakul ki, azaz a folyók menti térségeket és a nagyobb tavak környezetét. A tenyészőhelyek ismeretében már pontosan és hatékonyan alkalmazható a szúnyoglárvák ellen hatásos biológiai módszer – tették hozzá. Megjegyezték: a biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan – írták.

Közölték azt is, a katasztrófavédelem által megbízott rovarbiológusok március eleje óta nyomon követik a lárvák megjelenését és fejlődésüket, ez alapján tervezik meg a kezelések menetét. A Tiszán a közelmúltban levonult kisebb árhullám után kialakult tenyészőhelyeken indul a légi biológiai szúnyoggyérítés szerdán. A szúnyogirtást a Tisza-tónál, a Tisza Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyei szakaszán, valamint a Körösök mentén, Békés vármegyében kezdik és összesen 3750 hektár vízfelületet kezelnek a biológiai készítménnyel. Pest vármegye déli részén elsősorban a lehullott csapadék hozott létre kisebb, elszórt tenyészőhelyeket, itt földi lárvagyérítést terveznek végezni.

Kiemelték: a hűvösebb időben a lárvák fejlődése lelassul, ezért a szakemberek még a következő hétre várható felmelegedés előtt elvégzik a kezeléseket. Az OKF felhívta a figyelmet arra: minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb a kifejlett szúnyog, ezért érdemes a ház körüli kisebb vizeket kiönteni, lefedni, illetve rendszeresen cserélni, ugyanis egy-egy vízzel teli virágcserépben, vödörben, gumiabroncsban, eldugult ereszben százával, akár ezrével fejlődhetnek szúnyogok. Ajánlott az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, a ház előtti árkokat pedig rendben tartani, hogy hosszabb ideig ne tudjon bennük megállni az esővíz.

Zöldinfó

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat a természet helyreállításán túl elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását. Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek, köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Ennek során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták. A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról, valamint nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni. A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.

A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki. A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!