Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon

Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.

A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.

Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák