Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Itt a napelem, amely belesimul a tetőbe

Új, 20,1 százalékos hatásfokú napelem-zsindelyt mutatott be a belga Belinus.

Létrehozva:

|

Új fotovoltaikus modulokat mutatott be a belgiumi székhelyű Belinus – írja a PV Magazine. A termékek névleges teljesítménye 420 watt, hatásfokuk pedig 20,1 százalék. A vállalat egy 500 megawattos napelemgyár építését is tervezi egy egyelőre meg nem nevezett belga helyszínen, emellett egy grúziai üzemet is létrehozna.

A 2015-ben, eredetileg belga és holland ügyfelek kiszolgálására alapított Belinus termékei mára tíz európai országban érhetőek el, a cég otthoni napelemekre és energiatárolókra szakosodott. A vállalat új, fekete napelemmoduljait tetőtéri alkalmazásra fejlesztették ki, a termékek úgynevezett fotovoltaikus zsindelyek, amelyek tökéletesen beilleszkednek a tetőfedésbe.

„Ezt a sorozatot alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyárakban készítjük csökkentett anyagfelhasználással, a fém összekötőszalagot kiiktatjuk, a tokozóanyag és a cella vékonyabb, a szilíciumtartalom 40 százalékkal, a modul ólomtartalma pedig több mint 60 százalékkal csökkentett” – nyilatkozta a Belinus szóvivője. A Nova modulok névleges teljesítménye 420 watt, a nyitófeszültség 34,5 volt, a rövidzárlati áramerősség pedig 12,2 amper.

Advertisement

Az új termék mérete 1812-ször 1096-szor 30 milliméter, súlya pedig 20,8 kilogramm. Működési hőmérséklete -40 Celsius-foktól 85 Celsius-fokig terjed, és IP 68-as védettségű. A maximális rendszerfeszültség 1500 volt, a vállalat 35 év teljesítménygaranciát vállal a kezdeti termelés 86 százalékára.

A Belinus azt is bejelentette, hogy egy 500 megawattos napelemmodul-gyárat tervez felépíteni egy belgiumi helyszínen. „Már aktív tárgyalásokat folytatunk a helyi önkormányzati tisztviselőkkel, hogy 2024 első negyedévének végére megkezdhessük a termelést” – áll a vállalat közleményében. A cég egy másik modulgyártó üzem alapítását is tervezi Grúziában, a teljes kapacitás 2025 végére így meghaladhatja majd az 5 gigawattot. A Belinusnak Kínában és Vietnamban is vannak létesítményei, amelyek együttes éves termelési kapacitása 2,2 gigawatt, az ázsiai üzemek pontos helyéről még nem közöltek részleteket.

Advertisement

Zöld Energia

nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika

Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.

Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.

Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.

Advertisement

Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák