Zöldinfó
Izrael és Jordánia összefogott a Jordan folyó megmentéséért
Izrael és Jordánia képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá a Jordán folyó megőrzéséről és védelméről csütörtökön az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A vallási szempontból is fontos folyó vízhozama jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben főként az éghajlatváltozás és a szennyezés miatt. Az egyiptomi Sarm es-Sejkben megkötött megállapodás célja a változások negatív hatásának mérséklése, valamint új munkalehetőségek teremtése mindkét ország gazdaságának megerősítése érdekében. Az egyezmény fontos lépést jelent a folyó megmentéséért folytatott együttműködésben. A vízügyi kooperáció a két ország 1994-es békemegállapodásának fontos részét jelentette, de az elmúlt évtizedben elhidegült a kapcsolat Jeruzsálem és Ammán között, s ez károsan hatott a Jordán folyó vízhozamának növelését célzó erőfeszítésekre. A csütörtökön bejelentett terv konkrétumok nélkül előirányozza, hogy Izrael és Jordánia megpróbálja csökkenteni a folyók szennyezését szennyvíztisztítók kiépítésével és csatornarendszereik korszerűsítésével, és megígérték, hogy megakadályozzák a folyóparti városok tisztítatlan szennyvizének a Jordánba engedését. A két ország a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének jegyében visszaszorítja a vizek elfolyását a mezőgazdasági területekről, és csökkenti a növényvédőszerek alkalmazását.
“A szennyező és veszélyes anyagok megtisztítása, az eredeti vizek helyreállítása és a természetes ökoszisztémák megerősítése fogja segíteni a felkészülést és az alkalmazkodást az éghajlati válsághoz” – nyilatkozta Tamar Zandberg izraeli környezetvédelmi miniszter. A jordániai Petra hírügynökség azt hangsúlyozta. hogy a közös terv remélhetőleg növeli a vízellátást, és munkalehetőségeket teremt a Jordán-folyó mindkét partján élőknek, köztük a palesztinoknak is. A Jordán választja el egymástól Jordániát Ciszjordániától, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt, s ahol a palesztinok jövőbeli független államukat létre kívánják hozni, együtt a Gázai övezettel. Jézust a Jordánban keresztelte meg a hagyomány szerint Keresztelő Szent János, s az ezt jelölő helyen a folyó mindkét oldalán turisták ezrei fordulnak meg. A folyó a huszadik század elején még szélesen hömpölygött, de vízhozama ma már az egykorinak csupán 7 százalékára esett vissza. A Holt-tengert elsősorban a Jordán vize táplálja, s ennek csökkenésével a sós vizű tenger fokozatosan kiszárad, szintje évente több mint kilencven centiméterrel csökken.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
