Zöldinfó
Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása
Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.
A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.
Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.
A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.
Zöldinfó
Természetközeli rekreációs területet alakítanak ki a Csobaj-tó mellett
Új rekreációs zöldterület jön létre a főváros XVI. kerületében a Csobaj-tónál és környezetében, ahol a jövőben komoly fejlesztés indulhat..
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
“Az Energiaügyi Minisztérium felkarolta a projektet, és kezdő lökésként 30 millió forintos támogatást biztosít a tervezés előkészítéséhez, a védő erdősáv kialakításához” – mondta Raisz Anikó, olvasható az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, nagyon fontos, hogy a városon belül is minél több zöldfelület legyen, amelyet rekreációs, környezeti nevelési céllal lehet használni, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt szabadidős tevékenységet folytathatnak. Hozzátette: a Csobaj-tó környékén élhető, tiszta, szép és természetes környezetet akarnak teremteni. “Az egykori bányaterület újra gyönyörű ékköve lehet a fővárosnak” – jegyezte meg Raisz Anikó. Kovács Péter XVI. kerületi polgármester felidézte, hogy a helyszínen régen kavics- és sóderbánya működött, a terület pedig az elmúlt néhány évtizedben magánkézben volt. Hozzátette: korábban voltak tervek a cinkotai Csobaj-bánya és környezete beépítéséről, de az önkormányzat hosszas tárgyalásokat követően tavaly megállapodott az eddigi tulajdonossal, és megvásárolta a területet.
“Célunk, hogy a Városligethez hasonlítható nagy zöld terület létesüljön a XVI. kerületi kertvárosban” – szögezte le a polgármester. Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a projektet a XVI. kerület a Főváros helyett végzi el. Elmondta, hogy a környéken lakók kérték, hogy a terület maradjon meg zöldterületnek, és a szabadidőt, a rekreációt szolgálja. “Itt a kerületben nem engedünk új területeket beépíteni, főleg olyanokat nem, amelyek alkalmasak rekreációs és szabadidős tevékenységre. Ezért tűztük ki célul, hogy megvásároljuk a csaknem 20 hektáros területet. A tulajdoni lapra az önkormányzat be lett jegyezve, mostantól az itt lakók kéréseit, igényeit figyelembe véve alakítjuk a területet” – fejtette ki Szatmáry Kristóf.
A politikus elmondása szerint több terv van arra, mit lehetne tenni a 20 hektáros területen, a folyamat várhatóan hosszú és költséges lesz. Szatmáry Kristóf megjegyezte, hogy eddig a Turul-liget, illetve a Levente-park vetődött fel a terület új elnevezéseként. A sajtótájékoztatót követően a helyszínen egy szakember közreműködésével mintát vettek a Csoba-tó vizéből, amiből kiderült, hogy annak PH-, foszfor- és oxigénértéke egyaránt kiváló, és élhető környezetet mutat. Szakértők szerint a tó környezete mára számos védett állatfaj élő-, pihenő- és szaporodóhelyévé vált, így a Cinkotai-bányatónak kiemelt ökológiai jelentősége van a helyi biodiverzitás megőrzése szempontjából. A tóban féltucat halfaj mellett több védett kétéltűfaj is él, például nagy tavibékák, erdei békák és barna varangyok. A tavat, a tóparti nádast, a közeli bozótosokat és az erdős részeket számos madárfaj keresi fel hosszabb-rövidebb időre, a tó körüli dombok között rendszeres vendégek a rókák és az őzek.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
