

Zöld Energia
Jobban teljesítő napelemek érkezhetnek a háztartásokba
A malajziai Multimédia Egyetem kutatói megállapították, hogy a fényvisszaverők gazdaságosan növelhetik a fotovoltaikus rendszerek teljesítményét Malajzia éghajlati viszonyai között.
A malajziai Multimédia Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy gazdaságilag mennyire megvalósítható a fényvisszaverők használata a fotovoltaikus (PV) rendszerek teljesítményének növelése érdekében – számol be a PV Magazine. Tükröket a múltban széles körben alkalmaztak a napelemmodulok energiatermelésének növelésére, és bebizonyosodott, hogy az évszaktól, a telepítés helyétől és a visszaverő típusától függően 20-30 százalékkal fokozhatják a teljesítményt. A valós projektekben való használatok azonban még mindig korlátozott a költségek és az erre szakosodott iparág hiánya miatt. A kutatók célja nem csupán a meglévő PV-tükör-technológiák áttekintése volt, hanem a visszaverőket használó panelek rendszertervezésének kidolgozása is. A szakértők a rendszer prototípusát egy malajziai szennyvíztisztító telepen telepítették. A rendszer négy, egyenként 525 watt teljesítményű, 20,3 százalékos hatásfokú és -0,35 százalék per Celsius-fokos hőmérsékleti együtthatójú napelemmodulra támaszkodott. A tükör mérete 2,2-szer 1 méter volt.
A tömbön 2022 februárja és áprilisa között egy sor tesztet végeztek. Teljesítményét egy visszaverő nélküli referenciarendszer adataival hasonlították össze, az elemzés során figyelembe vették a környezeti hőmérsékletet, a napsugárzást, a szélsebességet, a kimenő energiát és a hatékonyságot.
A csoport szerint a tesztek azt mutatták, hogy a tükörrel ellátott rendszer 14,57 százalékos teljesítmény-növekedésnek köszönhetően képes volt felülmúlni a tükör nélküli társait. Megállapították továbbá, hogy a visszaverővel felszerelt rendszer 25,5 százalékos maximális hatásfokot tudott elérni, míg a referenciarendszer csak 22,7 százalékos hatásfokra volt képes. „Annak ellenére, hogy februárban nagyobb a szélsebesség, ami csökkentheti a PV hőmérsékletét és növelheti a teljesítményt, a februárban telepített, reflektor nélküli PV rosszabb teljesítményt mutat, mint az áprilisban telepített, reflektorral ellátott PV” – állapították meg a szakértők.
Gazdasági értékelésüket a költséghatékonysági tényező (FCE) alapján végezték. Ez egy olyan paraméter, amelyet figyelembe kell venni, amikor a PV-rendszerekben teljesítményjavítókat, így tükröt vagy hűtési rendszert terveznek. Az FCE meghatározza, hogy a javasolt eszköz a költségéhez képest elegendő teljesítményt ad-e hozzá a napelemhez, vagy jobb, ha további PV-t szereznek be. A csapat becslése alapján a fényvisszaverők FCE-értéke a PV-alkalmazásokban 0,955. „Ez azt mutatja, hogy ha a reflektor költségét PV-teljesítményre számoljuk át, majd ezt a teljesítményt hozzáadjuk a PV-rendszer kimenetéhez, akkor az kisebb lesz, mint a reflektorral ellátott PV kimeneti teljesítménye” – magyarázzák a kutatók. Arra a következtetésre jutottak, hogy a javasolt rendszer gazdaságilag megvalósítható Malajzia éghajlati viszonyai között, ám úgy vélik, kiterjedt vizsgálatokat kell végezni a teljesítmény javítása érdekében.
Kép: Multimedia University, scientific reports, Creative Commons License CC BY 4.0

Zöld Energia
Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
A hazai gazdasági társaságok zöldenergia-tárolási kapacitásaik kiépítéséhez nyerhetnek el pályázatonként legalább 10 millió, de legfeljebb 1 milliárd forintot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Jedlik Ányos Energetikai Program újabb felhívásának tervezete mától 2025. június 24-ig véleményezhető, a támogatott fejlesztések megvalósítási határideje 2027 vége lehet – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztató szerint a lendületes hazai napelemes felfutás a megfelelő mennyiségű áramtárolói kapacitás létrehozásával fordítható igazán termőre. Az önellátási képességek erősítése és a tiszta energiahordozók fokozott hasznosítása mellett ilyen beruházásokkal simíthatók ki a villamos energia piaci árának napon belüli kilengései is. Az időjárásfüggő megújulók beépített teljesítménye már meghaladta a 8200 megawattot Magyarországon. Tavaly a naperőművek adták a hazai áramtermelés negyedét, ez a legmagasabb érték a világon. A környezetbarát módon előállított zöldáram mennyisége azonban nemcsak attól függ, hogy derűs-e az ég, hanem napszakok szerint is távoli szélsőértékek között ingadozik. Déltájban még exportra is futja belőle, estére és éjszakára viszont szinte teljesen kiesik, pedig a háztartási igények többnyire éppen a késő délutáni óráktól ugranak meg – közölték.
Felidézik: a magyar kormány három pályázaton már összesen több mint 180 milliárd forintot fordított lakossági és ipari energiatárolói fejlesztések ösztönzésére. A családok a Napenergia Plusz Program jóvoltából telepíthettek modern napelemes rendszereket. A több mint 21 ezer nyertest átlagosan 4,1 millió forint támogatás segíti a zöldenergia termelésében és tárolásában. A fejlesztések több mint fele már elkészült, az új energiatárolók összes kapacitása meghaladta a 100 megawattórát. Az első vállalati kiírás az átviteli rendszerirányítót és az elosztókat célozta, itt már idén nyáron üzembe állhatnak új létesítmények. A MAVIR hazánk eddigi legnagyobb energiatárolóját építi Szolnokon, a beszerzési költségek jelentős csökkenése miatt az eredetileg tervezett 15 milliárd forint helyett nagyjából feleannyiért. A második pályázat cégek szélesebb körének kínált vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt. Az e körben jövőre elkészülő létesítmények közül több is nagyobb lesz a szolnokinál. A fejlesztések révén a 2023 végén még mindössze 21 megawatt összes energiatárolói kapacitás hússzoros növekedéssel 500 megawatt közelébe nő 2026 végéig – közölték.
Az EM közölte: a Jedlik Ányos Energetikai Program újabb kiírással lendíti előre a megkezdett folyamatot, kapcsolódó felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett az állami hozzájárulás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő támogatás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető. A nyertes pályázatokban megvalósuló fejlesztések garantálják, hogy Magyarország 2030-ra elérje az akkorra megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitást. A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a földhő és biogáz fokozott hasznosítását, az energetikai kutatás-fejlesztést és a távhőrendszer zöldítését, korszerűsítését ösztönzi. Az energiatárolók létesítésével a vállalatok önellátási képessége erősödik, rezsikiadásaik csökkennek, így még versenyképesebben működhetnek – közölte a tárca.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A Balaton már nem ugyanaz a tó – melegszik, algásodik, és szúrós hínárok lepik el