Zöld Energia
Jobban teljesítő napelemek érkezhetnek a háztartásokba
A malajziai Multimédia Egyetem kutatói megállapították, hogy a fényvisszaverők gazdaságosan növelhetik a fotovoltaikus rendszerek teljesítményét Malajzia éghajlati viszonyai között.
A malajziai Multimédia Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy gazdaságilag mennyire megvalósítható a fényvisszaverők használata a fotovoltaikus (PV) rendszerek teljesítményének növelése érdekében – számol be a PV Magazine. Tükröket a múltban széles körben alkalmaztak a napelemmodulok energiatermelésének növelésére, és bebizonyosodott, hogy az évszaktól, a telepítés helyétől és a visszaverő típusától függően 20-30 százalékkal fokozhatják a teljesítményt. A valós projektekben való használatok azonban még mindig korlátozott a költségek és az erre szakosodott iparág hiánya miatt. A kutatók célja nem csupán a meglévő PV-tükör-technológiák áttekintése volt, hanem a visszaverőket használó panelek rendszertervezésének kidolgozása is. A szakértők a rendszer prototípusát egy malajziai szennyvíztisztító telepen telepítették. A rendszer négy, egyenként 525 watt teljesítményű, 20,3 százalékos hatásfokú és -0,35 százalék per Celsius-fokos hőmérsékleti együtthatójú napelemmodulra támaszkodott. A tükör mérete 2,2-szer 1 méter volt.
A tömbön 2022 februárja és áprilisa között egy sor tesztet végeztek. Teljesítményét egy visszaverő nélküli referenciarendszer adataival hasonlították össze, az elemzés során figyelembe vették a környezeti hőmérsékletet, a napsugárzást, a szélsebességet, a kimenő energiát és a hatékonyságot.
A csoport szerint a tesztek azt mutatták, hogy a tükörrel ellátott rendszer 14,57 százalékos teljesítmény-növekedésnek köszönhetően képes volt felülmúlni a tükör nélküli társait. Megállapították továbbá, hogy a visszaverővel felszerelt rendszer 25,5 százalékos maximális hatásfokot tudott elérni, míg a referenciarendszer csak 22,7 százalékos hatásfokra volt képes. „Annak ellenére, hogy februárban nagyobb a szélsebesség, ami csökkentheti a PV hőmérsékletét és növelheti a teljesítményt, a februárban telepített, reflektor nélküli PV rosszabb teljesítményt mutat, mint az áprilisban telepített, reflektorral ellátott PV” – állapították meg a szakértők.
Gazdasági értékelésüket a költséghatékonysági tényező (FCE) alapján végezték. Ez egy olyan paraméter, amelyet figyelembe kell venni, amikor a PV-rendszerekben teljesítményjavítókat, így tükröt vagy hűtési rendszert terveznek. Az FCE meghatározza, hogy a javasolt eszköz a költségéhez képest elegendő teljesítményt ad-e hozzá a napelemhez, vagy jobb, ha további PV-t szereznek be. A csapat becslése alapján a fényvisszaverők FCE-értéke a PV-alkalmazásokban 0,955. „Ez azt mutatja, hogy ha a reflektor költségét PV-teljesítményre számoljuk át, majd ezt a teljesítményt hozzáadjuk a PV-rendszer kimenetéhez, akkor az kisebb lesz, mint a reflektorral ellátott PV kimeneti teljesítménye” – magyarázzák a kutatók. Arra a következtetésre jutottak, hogy a javasolt rendszer gazdaságilag megvalósítható Malajzia éghajlati viszonyai között, ám úgy vélik, kiterjedt vizsgálatokat kell végezni a teljesítmény javítása érdekében.
Kép: Multimedia University, scientific reports, Creative Commons License CC BY 4.0
Zöld Energia
Jelentősen bővült a megújuló energia befogadására alkalmas villamosenergia-hálózat
Közel 41,5 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházást zárt le az OPUS TITÁSZ.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az OPUS TITÁSZ közel 41,5 milliárd értékű villamosenergia-hálózatfejlesztési beruházást valósított meg az EU és a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében – közölte az alternativenergia.hu. A beruházások célja az volt, hogy növeljék a hálózat rugalmasságát, erősítsék az üzembiztonságot, támogassák a növekvő energiaigények kielégítését és az energiahatékonyság javítását. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a hazai klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is – tájékoztattak.
A beruházással az OPUS TITÁSZ hálózatán 261 MW-tal nőtt a hálózatba fogadható új időjárásfüggő többletkapacitás volumene. A beruházási csomag része volt több alállomási kapacitás bővítése, a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok ellátásbiztonságának növelése, valamint digitalizációs fejlesztések végrehajtása is. A társaság közlése szerint a beruházás jelentős mértékben érintette a több mint 52 ezer kilométeres hálózatot, és közel kétezer különálló fejlesztési elemet foglalt magában. A kiemelt projektek között szerepelt több alállomás kapacitásbővítése, valamint a Mavir Buj alállomás hálózatba illesztése, továbbá az ipari és a lakossági felhasználók ellátásbiztonságát javító fejlesztések Nyírbátor és Szolnok térségében.
Felidézték, hogy 2020-2021 között az OPUS TITÁSZ által ellátott közel 400 településből 224 településen valósult meg összesen 876 projekt. A most lezárt beruházás teljes költségvetése 41,489 milliárd forint volt, amelyből 20,744 milliárd forint az RRF forrásaiból valósult meg, a fennmaradó részt a vállalat saját forrásból biztosította. Az OPUS TITÁSZ szerint a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere a jövőben még nagyobb arányban fogadhassa be a napenergia-termelést, miközben az ügyfelek számára is stabilabb és biztonságosabb ellátást garantál.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
