Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Jöhetnek az energiatermelésükről maguk döntő erőművek

Létrehozva:

|

A létesítmények az ügyfelek és a piac igényeihez igazíthatják majd a termelésüket.

A Bázel melletti Grenzach-Wyhlenben lévő új erőmű a jövőben maga fogja eldönteni, hogy mikor mennyi energiát termel. A létesítményt az E.ON és a DSM Nutritional Products közösen korszerűsítette. E folyamat során felszereltek egy 22 megawatt teljesítményű gázturbinát, egy 8 megawatt teljesítményű gőzturbinát és egy kazánt. A két cég a következő hónapokban lépésről lépésre valósítja majd meg az erőmű digitalizálását és automatizálását. Az E.ON “IQ CHP – Az intelligens erőmű” nevű programjának célja, hogy az eddigiektől eltérő létesítményeket építsen ki. Az intelligens erőművek lehetővé fogják tenni az ügyfelek energiaszükségleteinek a kielégítését, s feldolgozzák majd a valós idejű információkat. A helyzettől függően az adott létesítmény el fogja dönteni, hogy a megtermelt energiát felhasználja vagy továbbítja az árampiacra. Egy optimalizálási szoftver pedig ezzel párhuzamosan elkészíti az adott időszakot követő napok menetrendjével kapcsolatos előrejelzéseket. Az automatizáltság fokának növelése jobb rendelkezésre állást, magasabb folyamatstabilitást és gyorsabb reakcióidőket eredményez majd. A hosszabb távú cél a maximális energiahatékonyság garantálása csökkentett szén-dioxid-kibocsátás mellett is.

Anthony Ainsworth, az E.ON Connecting Energies vezérigazgatója elmondta, hogy az új rendszer versenyképesebbé teszi az ügyfeleiket, akik egyúttal hozzájárulhatnak a hálózati stabilitáshoz és a klímavédelemhez.

Advertisement

forrás: alternativenergia.hu 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot

Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.

Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.

A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák