Zöldinfó
Kék bolygó – Áder János folytatta beszélgetését a tiszai műanyagszennyezésről új podcastjában
A tiszai műanyagszennyezés problémájáról folytatta beszélgetését Áder János volt köztársasági elnök Ljasuk Dimitry független filmessel, környezetvédelmi aktivistával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.
Áder János – a még nyár elején rögzített adásban – felidézte, hogy Ljasuk Dimitry A Tisza nevében című rövidfilmjével, amely a folyót sújtó környezetszennyezést mutatja be, 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját. A volt köztársasági elnök arról is kérdezte a filmest, hogy milyen volt alkotásának fogadtatása. Ljasuk Dimitry értékelése szerint a filmet nagyon jól fogadta a közönség, a többi között elkészült annak ukrán szinkronos változata is, amelyet le is vetített egy ottani televíziócsatorna. Áder János azon felvetésére reagálva, hogy az ukrajnai háború eltereli a figyelmet a tiszai műanyagszennyezés problémájáról, Ljasuk Dimitry arról beszélt, hogy február 24. óta mintegy félmillió menekült érkezett az 1,1 milliós lélekszámú Kárpátaljára, ami jelentős környezeti terhelést jelent. A segélyszállítmányok csomagolásából rengeteg hulladék keletkezik, miközben a feldolgozó-infrastruktúra nem változott – mutatott rá.
Ljasuk Dimitry arra számít, hogy a következő években sokkal nagyobb hulladékmennyiség fog érkezni a Tiszán Magyarországra, mint korábban. A háborúnak az emberi tragédián és gazdasági veszteségen túl is drámai következménye lesz – jegyezte meg a volt államfő, aki jelezte, hogy Ljasuk Dimitry gyűjtést szervezett és jelentős pénzadományt jutatott el az Ukrajnában élőknek. A műsorban szóba került az ukrajnai Rahó melletti, hegy nagyságú szeméttelep, amely a környezetvédelmi aktivista szerint olyan szimbólummá vált, amelyben “minden benne van, amit az emberiség elkövethet a természet ellen”. Ljasuk Dimitry hozzátette: korábban arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy szüntesse meg ezt a szeméthegyet, mert azt a helyi önkormányzat és az önkéntesek nem tudják.
Áder János ezen a ponton megjegyezte azt is, hogy a Rahóból származó hulladék egészen a Duna-deltáig is eljut, majd úgy vélte, a helyzet addig nem oldódik meg, míg a háború tart. A volt köztársasági elnök hozzátette: ha a háború után már Ukrajna újjáépítése lesz napirenden jelentős nemzetközi források bevonásával, érdemes lesz lobbizni a Tisza szennyezésének megállításáért. Ljasuk Dimitry elmondta: bízik benne, hogy az újjáépítésnél ezt a problémát megoldják, mivel a háborús romok, törmelékek eltakarítására valószínűleg külön iparág fog létesülni. Egyúttal azt tanácsolta a vízpartra, folyópartokra látogatóknak, hogy ne hagyják ott a hulladékot, “minden egyes összeszedett palack számít”.
mti
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.