Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kevesen tudják, hogy egy magyarnak köszönheti a világ a napkollektorokat

Létrehozva:

|

Telkes Mária neve amerikában jól ismert név, miközben hazánkban kevesen hallotak még róla.

Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Advertisement

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Zöldinfó

Ismét változhat a napelemes rendszerek elszámolása?

Úgy tűnik, még nincs kőbe vésve a napelemes szaldó elszámolás kivezetésének mikéntje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Lantos Csaba új energiaügyi miniszter adott interjút az Indexnek – szúrta ki a Portfolio. A beszélgetésben Lantos Csaba a szaldó elszámolás ügyére is kitért: felmerült, hogy havi alapú rendszert vezessenek be a korábbi éves elszámolás helyett. Mint elmondta, az úgynevezett energiatrilemma komoly kihívásokat okoz, ennek lábai sorban az energiabiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság. Az energetikában a fő irányt az elektrifikáció jelenti. „2030-ra a számításaink szerint 68 terrawattórát kell elérni, hogy minden igényt ki lehessen elégíteni – ez önmagában 55 százalékos emelkedés” – állapította meg, kiemelve, hogy sokkal beruházás-intenzívebb időszakra van szükség.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Lantos Csaba a napelem-elszámolási rendszer átalakításáról is részletesen beszélt. Mint ismeretes, 2024. január 1-től megszűnik a szaldó elszámolás, amelyet egy kevésbé kedvező rendszer fog felváltani – ezt egyébként egy EU-s döntés is előírja. A változás miatt jelentősen nőhet a napelemes beruházások megtérülési ideje. Lantos Csaba szerint jelenleg 163 ezer háztartási méretű kiserőmű van Magyarországon, közel 1500 megawatt teljesítménnyel, a teljes beépített napelemes kapacitás erőművekkel együtt pedig meghaladja a 4000 megawattot. Azt ugyanakkor nem lehet szabályozni, hogy a napelemek akkor termeljenek, amikor szükséges, tehát vagy a hálózatba táplálnak, vagy más erőművet kell leszabályozni. „Ha majd nagy mennyiségű akkumulátor parkunk lesz, azaz gazdaságosabban tudjuk az áramot hosszabb ideig tárolni, az egy alapvető fordulatot hoz majd, de ma még nem ez a helyzet” – tette hozzá.

A szaldóval kapcsolatban felelevenítette, hogy 2024. január 1-től a korábban beruházók is csak tíz évig maradhatnak az elszámolásban. „A másik intézkedés, amelyen még a mai napig gondolkodunk, hogy a 2024. január 1-től érvényes éves szaldóelszámolás az addigi éves alapúról havira alakul át. Ennek is megvan a logikus magyarázata, de hogy pont ennek a megszüntetése a legjobb megoldás-e, azon továbbra is gondolkodni kell” – nyilatkozta. A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy ne válasszanak napelemet azok, akik új házat építenek, de finomhangolás még várható ezen a területen. Lantos Csaba az interjúban a rezsicsökkentés és Paks ügyére is kitért, a teljes cikk az Indexen olvasható.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!