Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák