Zöldinfó
Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét
A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.
A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét. Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.
Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.
Zöldinfó
Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában
A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.
Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.
A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
