Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A hazai termelés fedezi a húsvéti tojáskereslet nagy részét

Nem drágult a tojás az előző évhez képest, húsvétra körülbelül a tavalyi áron vásárolható meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az elemzések alapján a ketreces tartásmódból kikerülő tojás fogyasztói átlagára 90-95 forint, a mélyalmos 100-110 forint között alakulhat az ünnepi időszakban. A húsvéti keresletnek körülbelül a háromnegyedét fedezi a belföldi termelés, tehát behozatalra is szükség van ilyenkor. Európai szinten a tojáselőállítás súlypontja a kontinens középső és keleti részére tolódott, Lengyelország valóságos nagyhatalommá vált az utóbbi 10 évben.

Magyarországon nem volt ilyen emelkedés, jelenleg 8-8,5 millió tojótyúk évente mintegy 2,4-2,5 milliárd tojást ad, ám a termelés stabilizálódott és korszerűsödött, a belföldi állományok több mint 90 százalékát professzionális, 5 ezer főnél nagyobb gazdaságok tartják fenn. A közlemény szerint az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari elemzője a madárinfluenza ellenére stabilnak látja az árutojás-termelés helyzetét. Héjja Csaba hozzátette, hogy a jövedelmezőséget nem fenyegeti a munkabérek és az energiaárak emelkedése sem, mert a takarmányárak kissé még csökkenhetnek is. Bár a forgalmi adatok alapján Magyarországon kissé a kereslet is mérséklődik, a termelői kilátások hosszabb távon kedvezően alakulhatnak – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák