Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Napelemekkel korszerűsítenék az önkormányzati épületeket a zalai településeken

A fafűtés kiváltását és félbemaradt vízelvezetés befejezését is remélik a zalai települések.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Félbemaradt csapadékvíz-elvezetési beruházás befejezését, a fafűtéses önkormányzati ingatlanok napelemes korszerűsítését vagy éppen az önkéntes tűzoltók eszközparkjának fejlesztését is remélik a Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjében érintett települések – írja az alternativenergia.hu. AZ MTI által megkeresett polgármesterek közül a galamboki Szabó Tamás (független) azt mondta: váratlanul, de örömmel érte őket ez a lehetőség, hogy ők is részesülhetnek a zalakarosi mikrotérségbe jutó egymilliárd forintból. Mindig próbálnak előre tervezni, előkészíteni fejlesztéseket, de komoly egyeztetésre és akár egyes települések engedékenységére is szükség van, amikor majd közösen meghatározzák, hogy mire is költik a pénzt – tette hozzá.

A legszükségesebb teendők között említette, hogy a település csapadékvíz-elvezetésének beruházása a vállalkozó csődje miatt félbemaradt, ezt szeretnék befejezni, de a hat évvel ezelőtti gátszakadás miatt szinte kiszáradt halastavuk megerősítése is ide tartozik. Fontos lenne a belterületi és külterületi utak helyrehozatala, az egészségházuk korszerűsítése, de szükség lenne az önkormányzati ingatlanok napelemekkel történő felszerelésére is, hogy energiatakarékosabban működtethessék ezeket – sorolta a mintegy 1400 lelkes Galambok polgármestere. A csaknem 800 lakosú Miháld településvezetője, Bakonyi Kornél (független) arról beszélt, hogy települési szinten óriási lehetőség, hogy ilyen fejlesztési forráshoz juthatnak, mert hasonlóra nem volt példa az elmúlt

Az óvoda, az iskola és a művelődési ház korszerűsítése, a főzőkonyha újbóli megnyitása szerepel az elképzeléseik között, de arra is törekszenek, hogy 8-10 fős minibölcsődét építsenek, a jelenleg négyosztályos iskolát pedig újból nyolcosztályossá bővítenék, mert ezekre nagy igény lenne a térségben élők részéről. A belterületi utak, a csatornázás és a szennyvízkezelés fejlesztése mellett arról is említést tett Miháld polgármestere, hogy az önkéntes tűzoltók eszközparkjának bővítése is a terveik között van, mert ez a

Advertisement

Tulok Ferenc, a mintegy 500 fős Nagyrada polgármestere azt jelezte, egyelőre óvatosan tervez, mert hivatalosan még nem kaptak a programban való részvételükről értesítést, és az sem világos, hogy miként lehet elosztani a fejlesztési forrásokat. Komoly gondnak nevezte az elöregedett ivóvízhálózatot, amely korszerűsítésre szorul, és ez a környékbeli falvak számára is fontos beruházás lenne. A régi önkormányzati épületek korszerűsítése, energiahatékonyabbá tétele szintén régóta napirenden van a településen, de azt például egyelőre nem tudják, hogy a templom már megkezdett felújításának befejezése beletartozhat-e a mikrotérségi programba – közölte Nagyrada első embere.

Könczöl-Takács Helga, Zalamerenye településvezetője szerint minden település csak örülhet, ha bármekkora támogatási lehetőséghez is jut. Az alig 220 lelkes faluban nincs vezetékes gáz, ezért sok helyen fával vagy villannyal fűtenek, nagy szükség lenne az önkormányzati épületek szigetelésére, napelemek felszerelésére a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A járdák és utak állapotán is muszáj lenne javítani, de szeretnének egy közösségi kemencét is építeni Zalamerenyén – ismertette a polgármester.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák