Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A kulisszák mögé engedtek betekintést az ország energetikai létesítményei

Az energiaellátás és a közműszolgáltatások működését mutatja be az Erőművek Éjszakája.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

83 energetikai és közműszolgáltató létesítmény nyitotta meg kapuit az Erőművek Éjszakáján, amelyre országszerte csaknem 5300 látogató regisztrált – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és partnerei által hetedik alkalommal megrendezett esemény célja az energiaellátás és a közműszolgáltatások működésének közérthető bemutatása volt. A rendezvény megnyitóját pénteken Budapesten, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművében tartották. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője elmondta, hogy a program lehetőséget biztosított a látogatóknak arra, hogy olyan helyszínekre is eljussanak, amelyek máskor nem látogathatók, közelről ismerjék meg az üzemek működését, és találkozzanak az ellátás biztonságáért felelős szakemberekkel.

A programhoz erőművek, távfűtő létesítmények, víziközmű-szolgáltatók és hulladékgazdálkodási létesítmények csatlakoztak. Az eseményhez kapcsolódva pénteken a távhőszolgáltatás napját is megrendezték. A MEKH szóvivője kiemelte, hogy a nyári hőség és a megnövekedett energiaigény ismét ráirányította a figyelmet az ellátásbiztonság jelentőségére. Az idei rendezvény iránt különösen nagy volt az érdeklődés: az október 1-jén induló regisztrációt követően a legnépszerűbb helyszínek már az első napon beteltek.

Az Erőművek Éjszakája a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is lehetőséget kínált az energetikai, műszaki, természettudományos és technológiai területek megismerésére. Briglovics Gábor, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművének vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai ágazat az elmúlt tíz évben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre nagyobb szerepet kapott a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A 2000-ben működésbe lépett csepeli erőmű az évek során többféle szerepet töltött be a magyar villamosenergia-rendszerben, az utóbbi években pedig elsősorban a rugalmasság és a szabályozás területén játszott fontos szerepet.

Advertisement

Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára a megnyitón hangsúlyozta, hogy a távhőszolgáltatás olyan infrastruktúra, amely az összehangolt működés révén hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást tesz lehetővé annál, mintha mindenki önállóan gondoskodna erről.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák