Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Új utak és tisztább külterületek országszerte

Új külterületi utak, korszerű infrastruktúra és környezetvédelmi fejlesztések javítják a falvakban élők életminőségét, a célzott támogatások a települések hosszú távú fennmaradását szolgálják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar vidék számára rendkívül fontos a jó minőségű, felújított külterületi úthálózat, mely legtöbb esetben a tanyákat, mezőgazdasági- és erdőterületeket, vállalkozások telephelyeit köti össze a településekkel – írja az alternativenergia.hu. Mocz András kiemelte, a Magyar Falu Program 2019-es indulása óta már nagyságrendileg 1300 milliárd forintot fordított az állam a kistelepülések fejlesztésére. Az önkormányzati tulajdonban lévő új utak és hidak építése és felújítása alprogramban 2019 és 2025 között több mint 3600 esetben született pozitív támogatói döntés országszerte, mintegy 80 milliárd forint értékben. Ebből a forrásból Somogy vármegyében 300 projekt esetében, mintegy 5,35 milliárd forintból újult meg az ilyen jellegű infrastruktúra – ismertette a helyettes államtitkár. Mocz András a közlemény szerint elmondta, hogy Bolhás településre csaknem 183 millió forint támogatás érkezett a Magyar Falu Programnak köszönhetően. Pályázatok keretében összesen több mint 109 millió forint, a Falusi Civil Alapból közel 38 millió forint, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Programból csaknem 19 millió forint, a közvilágítás korszerűsítésének támogatására közel 14 millió forint, de kisbolt és rendezvények is részesültek támogatásban – húzta alá.

A településen a programnak köszönhetően a Kossuth Lajos utca 400 méter hosszan elkészült új szilárd burkolatot kapott, emellett szintén pályázati forrás tette lehetővé az illegális hulladéklerakók felszámolást a település külterületi útjai mellett, több kilométer hosszan. A “Tisztítsuk meg az országot II.” pályázat segítségével mintegy 17 millió forintból valósíthatta ezt meg a település. Kiemelte, ebből a forrásból képes a település megtisztítani a külterületi útjait, és felszámolni a környék több illegális hulladéklerakóját, amely érintette az erdőterületeket is. Hozzátette: sajnálatos módon vannak települések, ahol az erdei utak mentén, illetve magán az erdőterületen illegális hulladéklerakók működnek, ezek felszámolása pedig a gazdálkodót vagy a tulajdonost terheli. Hulladék elhelyezése szabálysértésnek minősül, csak a veszélyes hulladék esetében bűncselekmény ez a tett. Természetes környezetünk megóvása az illegális hulladék elhelyezésétől – akár kommunális, akár veszélyes – bűncselekménynek kell, hogy minősüljön, ez vélhetően visszatartó hatást ér el.

Az Országos Erdőtanács kezdeményezte a hulladékgazdálkodási törvényben a jogszabály ezirányú módosítását – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint példaértékű, hogy mindezekben az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyi vállalkozások is konkrét cselekvés formájában álltak a természet ügye mellé” – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák