Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Energiapiaci válság: gázolajat bocsát piacra a szerb kormány

Szerbia ötezer tonna gázolajat szabadít fel stratégiai tartalékaiból.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szerb kormány ötezer tonna gázolaj piacra bocsátásáról döntött a kötelező állami tartalékokból, hogy biztosítsa az ország üzemanyag-ellátását a globális energiaválság és a növekvő importköltségek közepette – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic ügyvezető energiaügyi miniszter. A tárcavezető közölte: októberben várhatóan 205 ezer tonnára emelkedik Szerbia gázolaj-fogyasztása, miközben az olajipari vállalatok a magas világpiaci árak miatt leállították az importot – írja az alternativenergia.hu. A helyzetet tovább nehezíti a Duna alacsony vízállása, amely jelentősen megnöveli a szállítási költségeket. A miniszter hozzátette, hogy a kormány ezért döntött az állami készletek egy részének felszabadításáról. A vállalatokkal várhatóan egy-két napon belül megkötik a szükséges szerződéseket, ezt követően megkezdődhet az üzemanyag kiszállítása.

Djedovic Handanovic hangsúlyozta, hogy az intézkedés ellenére az állami üzemanyagkészletek továbbra is magas szinten maradnak. Szerbia 2022 óta megkétszerezte kőolajszármazék-tartalékait, így a kormány szerint elegendő készlettel rendelkezik az ellátás biztonságának fenntartásához. A szerb kormány az utóbbi hónapokban több intézkedést is hozott az üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében, egyebek mellett csökkentette a jövedéki adót, korlátozta az exportot, és lehetővé tette az olajipari vállalatok működési tartalékainak felhasználását.

A pancsovai olajfinomító termelésének növelése szintén az ellátás fenntartását szolgálja. A korábbi kormányzati előrejelzés szerint a finomító szeptemberben mintegy 190 ezer tonna gázolajat állíthat elő, miközben az import várható mennyiségét 36 ezer tonnára becsülték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák