Zöldinfó
Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét
A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.
A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét. Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.
Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.
Zöldinfó
Velence csatornáiban is feltűnnek a delfinek: a felmelegedő tenger lehet az ok
Olaszország partjainál egyre több delfint figyelnek meg.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tenger felmelegedése okozhatja, hogy Velencétől Szardíniáig egyre több delfin merészkedik az olaszországi partokhoz – nyilatkozott Maddalena Jahoda biológus, a Tethys tengerkutató intézet szakértője a Corriere della Sera napilapnak. A Canal Grande csatornájába augusztus 13-tól visszaköltözött a helyiek által Mimmo névre keresztelt delfin, aki már tavaly nyár óta gyakori látogatója Velence kanálisainak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Idén nyáron Lampedusa partjainál is több delfint figyeltek meg, amiként Szardínia szigeténél, valamint az Adriai-tengernél is, Rimini magasságában. Közös nevezőnek számít, hogy a magányos vagy csapatban, kölykeikkel érkező delfinek egészen közel merészkednek a partokhoz, beúsznak a kikötőkbe, nem tartanak az emberek jelenlététől. A negyven éve a tengeri környezet fenntartásával foglalkozó Maddalena Jahoda elmondta, hogy a Földközi-tengerben nyolcfajta delfin él, és mindegyiknek megvan a saját területe.
A partokhoz közeledő delfinek a palackorrúak családjába tartoznak, amely alkalmazkodóképességéről ismert. Ez a delfin jól viseli a hőmérséklet és a tengervíz sótartalmának változását – hangoztatta a biológus. Úgy vélte, hogy a tengerek felmelegedése az ott élő fajok mozgásában, területi elosztásában is változást okoz, vagyis átalakítja a táplálkozási lehetőségeket. Maddalena Jahoda hangsúlyozta, hogy a szokások pontos felméréséhez több év megfigyelés szükséges, de “az a benyomásunk, hogy valami változóban van, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolja a a cetek mozgását”.
A milánói székhelyű Tethys tudományos intézet 1986 óta tanulmányozza a tengeri környezet fenntarthatóságát. Ez az intézet állította össze a Földközi-tenger medencéjében élő cetek és más állatfajok legnagyobb adatbankját, amely az interneten is konzultálható. Santuario Pelagos (Tengerszentély) névvel védett tengeri oázist is működtet kilencvenezer négyzetkilométeres területen a Ligur-tengeren.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?