Zöldinfó
Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét
A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.
A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét. Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.
Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
