Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Komolyzenei világsztárok tiltakoznak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét

Létrehozva:

|

A nemzetközi komolyzenei élet sztárjai tiltakozó akciót indítottak, mert Brazília betiltaná a vonókészítéshez használt ritka fa kereskedelmét.

A kampányhoz Yo-Yo Ma amerikai csellóművész és Simon Rattle brit karmester is csatlakozott kedden. A legjobb vonók túlnyomó többsége börzsönyfából (Paubrasilia echinata) készül, amely kizárólag Brazília északkeleti részén őshonos, és amelyről a dél-amerikai ország a nevét kapta. Azonban Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök petíciót nyújtott be a fa kereskedelmének betiltása érdekében. Kérését november 25-i ülésén tárgyalja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó testület, a CITES. A vonókészítők abszurdnak nevezték a brazil kormány vádját, hogy a fa kereskedelme veszélyezteti a növény létét.  Évente csupán kétszáz fát vágnak ki azért, hogy vonót készítsenek belőlük – magyarázta Martin Swan brit hegedűkereskedő.

Emellett a vonókészítők létrehoztak egy kezdeményezést, amelynek keretében 2000 óta mintegy 250 ezer börzsönyfacsemetét ültettek. Egy brazil környezetvédő csoport szerint a kereskedelem betiltása a csempészet virágzásához vezetne. “Ne hagyjuk, hogy a zenei világot bűnbakként használják az erdőirtás miatt” – állt a petícióban, amelyet a nemzetközi komolyzenei élet több tucat neves alakja aláírt. A vonókészítők szerint a tilalom megtizedelné az iparukat, ráadásul a zenészeknek minden vonó mellé külön igazolást kellene hordaniuk utazáskor. “Nem tagadjuk a valóságot, az erdőirtás problémát jelent Brazíliában” – szögezte le Fanny Reyre-Menard francia hangszergyártó. “De ezért nem a vonókészítők felelősek. Ők a megőrzésre irányuló erőfeszítés részei” – tette hozzá. Szakértők szerint a börzsönyfa semmivel sem helyettesíthető. “Ez a fa a modern vonó alapja” – magyarázta Edwin Clement párizsi vonókészítő. “Ha helyettesítjük, akkor a hegedű már nem úgy fog szólni, mint az elmúlt 250 évben” – mutatott rá.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A természetvédelem élő bemutatója lett a szegedi Noé bárkája

Új gyűjtemény nyílt a szegedi füvészkertben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Védett, fokozottan védett őshonos növényfajokat bemutató új gyűjtemény nyílt a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a Noé bárkája elnevezésű egységet szombaton adták át – írja az alternativenergia.hu. Németh Anikó igazgató az ünnepségen elmondta, tíz éve tervezik egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely látogatóbarát módon, egy helyen mutatja be azokat őshonos, ritka és védettséget élvező növényfajokat, melyeket évtizedek óta gondoznak a botanikuskertben. A bárka alakú bemutatóhely jól szimbolizálja, hogy valóban mentőakció folyik, az intenzív emberi beavatkozás és a drasztikus éghajlatváltozás következtében komplett élőhelyek tűnnek el vagy alakulnak át teljesen fajkészletükkel együtt – közölte a szakember.

Magyarországon csaknem nyolcszáz növényfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ezeknek mintegy felét gondozzák botanikus kertekben. A Noé bárkájában 142 fajt ismerhetnek meg a látogatók, a szegedi füvészkertben neveltek száma ennél magasabb, de eltérő környezeti igényei miatt számos növény nem kaphatott helyet az új gyűjteményben – tudatta az igazgató. Az érdeklődők a növények mellett megismerkedhetnek információs táblákon a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetével, és azzal a természetvédelmi munkával is, amely néhány veszélyezettet faj ex situ – természetes élőhelyen kívüli – szaporításával és visszatelepítésével évtizedek óta a füvészkertben folyik – mondta Németh Anikó.

A bárkát úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen személetformáló, ismeretterjesztő programok megrendezésére felnőtt vagy gyermek csoportok, osztályok számára – közölte a szakember. Szombattól látogatható a Tudós nők ösvénye is, amely az egyetemhez kötődő, kimagasló tudományos eredményt elérő nőknek állít emléket. A Partiscum Club kezdeményezésére létrehozott gyűjteményben hét kutatónő botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobra látható, az első női magyar Nobel-díjas Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Mária festő- és grafikusművész, Ormos Mária történész, Wollemann Mária orvos, biokémikus és Gábor Aranka gyógyszerész. A műtárgyakat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készültek.

Advertisement

Németh Anikó elmondta, a névsort igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél több tudományterületet lefedjen, az ösvényt a tervek szerint a jövőben bővítik a szegedi felsőoktatás elmúlt száz évének meghatározó női tudósainak szobraival.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák