

Zöldinfó
Komplex vízkármentesítés és korszerű esőkertek Pomázon
A projekt 2025 márciusára megvalósult vállalásai voltak: a város integrált vízgazdálkodásának, így a csapadékvíz-gazdálkodási rendszerének fejlesztése, környezetbiztonságának növelése és a környezeti állapotának javítása.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló projektben a Messelia-hegyen a Radnóti utca környékén és a Goethe utcában összesen 940 folyóméter csapadékvíz-elvezető infrastruktúra kialakítása valósul meg a kapcsolódó műszaki elemekkel: folyóka, szivárgó tisztító akna, hordalékfogó zsomp létrehozásával. A 355 millió forint összértékű beruházás tartalmazza Pomáz Város Önkormányzatának mintegy 80 millió forintos önrészét.
Kékinfrastruktúra fejlesztése = vízkárcsökkentés + a környezet állapotának javítása
A projektek köszönhetően jelentős mértékben, 600 négyzetméterrel növekedett a biológiailag aktív zöld- és vízfelület Pomázon. Mindazonáltal mostantól a helyben hasznosított, életet adó, természeti kincsként kezelendő csapadékmennyiség évente 215 000 köbméterre emelkedett. A csapadékvíz megtartásához ugyanis hatékony, természetalapú vízgazdálkodási megoldások szükségesek, ilyenek például a – fejlesztés részeként a pomázi városrészekben kialakított – esőkertek. Az ilyen módon elárasztott területnek többféle haszna van. A víz nem csak átfolyik a területen, hanem a mélyedésbe terelt víznek lesz ideje a talajba szivárogni. A talaj, mint természetes szűrő és a beültetett növényzet megtisztítja az esővizet, ami így jobb minőségben kerülhet vissza a befogadó vízfolyásba. Ráadásul a hagyományos gyephez képest az esőkertek 30 százalékkal több vizet juttatnak a talajba.

Zöldinfó
Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére
Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.
A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Állatokról szóló választható tantárgy bevezetését tervezik Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Az amerikai vámok negatívan hatnak a német járműipar üzleti hangulatára