Zöld Energia

Korlátlan napenergiát nyerhetnénk ki ezzel a módszerrel

A Blue Origin amerikai űripari vállalat új módszere a Holdon található regolitot hasznosítja.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-03-09

Szerző:

Vanessza

Jeff Bezos amerikai milliárdos űripari vállalata, a Blue Origin bejelentette: olyan módszert fejlesztett ki, amely révén holdi regolit felhasználásával lehet napelemes cellákat, valamint átviteli vezetékeket előállítani – számol be az Interesting Engineering. Az égitest felszínén található törmelékes kőzetréteg régóta foglalkoztatja a szakértőket, mivel az anyag nagy mennyiségben érhető el a Holdon, fontos alapanyagforrássá válhat a későbbi missziók során.

Bár egy korábbi döntés értelmében a Hold meghódításában a NASA fő partnere egy időre bizonyosan a SpaceX lesz, a Blue Origin sem akar lemaradni. Könnyen elképzelhető, hogy új technológiájának, a Blue Alchemistnek a későbbiekben kiemelt szerep jut majd.

A rendszer elektrolízis segítségével választja szét a holdi regolitban lévő alumíniumot, vasat és szilíciumot a kötött oxigéntől. Ezekből az anyagokból aztán fotovoltaikus cellákat, üvegburkolatot vagy éppen alumíniumvezetékeket lehet létrehozni. A Blue Origin szerint a regolitból kialakított napelemes cellák akár egy évtizeden át is működhetnek az objektum zord körülményei között.

A vállalat közleményében azt írta, regolitot utánzó anyagok felhasználásával sikerült bebizonyítaniuk a technológia életképességét. A cég szerint ha a módszert egyszer a Holdon is bevetik, gyakorlatilag korlátlan napenergiát biztosíthatnak ott, ahol szükség van rá.

A hasonló módszerek elengedhetetlenek lesznek, ha az emberiség tartósan meg akar telepedni a Holdon. Az égitesten sokkal gazdaságosabb lehet az ottani nyersanyagok hasznosítása, a felszerelések helyben történő előállítása, mint azok költséges behozatala a Földről. A NASA az Artemis-program keretében alapozná meg a holdi megtelepedést, a tervek szerint az Apollo-17 1972-es küldetése után legkorábban 2025-ben következhet olyan misszió, amelynek keretében ember léphet a Holdra.

Érdekes módon a Blue Origin nem csapott különösebb felhajtást legnagyobb fejlesztése körül, arról a közösségi oldalakon nem, csak hivatalos honlapján számolt be. Mindez meglepő, hiszen az új űrkorszak kezdetén valóban izgalmasnak ígérkező találmányról van szó.

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

2025-06-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Tovább olvasom