Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Közel minden tizedik magyar indul útnak e-rollerrel

Létrehozva:

|

Az e-rollerezők több mint kétharmada rövidebb távra, 11%-uk rendszeresen közlekedik a népszerű eszközzel- derült ki a MediaMarkt friss reprezentatív kutatásából.

A megkérdezettek közel fele bárhol – akár a járdán is – közlekedik vele, pedig csak 10%-uk tartja ezt szabályosnak. A jármű népszerűsége folyamatosan növekszik, egy év alatt több mint ötszörösére nőtt a kereslet iránta a műszaki áruházlánc adatai szerint. Majdnem minden tizedik magyar használ e-rollert közlekedés céljával, 11%-uk rendszeres használó, 64% pedig rövidebb utakra választja az eszközt a MediaMarkt legfrissebb kutatása szerint, amelyet a Pulzus kutatócég készített. A válaszadók 20%-a főként élményszerzés céljával, vagy kíváncsiságból e-rollerezik, 6%-uk pedig az autó helyett használja.

„Az elektromos rollerek térhódításával egy új alternatív közlekedési eszköz ékelődött be a lakosok életébe, és tény, hogy az eszköz népszerűségének növekedésében a pandémiának is nagy szerepe volt.” – mondja Bálint Péter, a MediaMarkt kategóriamenedzsere. „Az e-rollerek iránti kereslet a vírus komolyabb hullámainak lecsengésével sem torpant meg, hiszen az elmúlt öt hónapban a forgalom ötszörösét realizáltuk előző év ugyanezen időszakához viszonyítva.” A szakember azt is hozzátette, hogy az elektromos rollerekkel a belsőégésű motoros gépjárművekhez képest környezetkímélőbb módon, és viszonylag gyorsan lehet közlekedni. Az e-rollerek vásárlásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, például, hogy a vevő mekkora távra és milyen gyakran akarja használni. Ha csak alkalmanként utazna vele, akkor elég a 10-15 km hatótávolságú roller, ha rendszeresen, nagyobb távra, akkor érdemes nagyobb hatótávú járművet választani.

Advertisement

„Vannak gyerek és felnőtt rollerek, előbbiek ára 55 és 100 ezer forint között mozog, utóbbi pedig 115-320 ezer forint között. Mindkét korcsoportra illeszkedő kategóriában megkülönböztetünk belépő szintű, kedvezőbb árú modelleket, valamint magasabb kategóriájú, felső- és felsőközép-kategóriájúakat. Előbbiek könnyebbek, de kisebb a teljesítményük és a hatótávuk a magasabb kategóriájú eszközökénél. Érdemes vásárlás előtt konzultálni egy áruházi szaktanácsadóval, hogy a tényleges használati célnak megfelelő eszközt vihesse haza a vásárló” – összegezte Bálint Péter.

A műszaki áruházlánc beszámolója szerint a legnépszerűbbek a közép- és felsőközép-kategóriájú, felnőtteknek szánt modellek, amelyek 25–30 km-es hatótávúak, valamint egyre keresettebbek a 40–45 km hatótávú, felső kategóriás rollerek is, ezek már több funkcióval, megbízhatóbb fékrendszerrel, beépített világítórendszerrel és akár sebességtartó automatikával is rendelkeznek.

Advertisement

További szempontok a motor és az akkumulátor ereje, ugyanis ezek határozzák meg, hogy mekkora távolságot lehet megtenni. Egy 300 wattos motorral jellemzően 25 km/órás végsebességet lehet elérni, és 30 kilométeres a maximális hatótávolság. Az erősebb motor és akkumulátor az emelkedőket és a nagyobb távot is jobban bírja, és ritkábban kell tölteni. Az e-rollerek terhelhetősége is változó, de vannak olyan típusok, amelyek akár 100-120 kilós embert is elbírnak.

Az okoseszközök imádóinak pedig már elérhetőek olyan modellek, amelyek telefonos applikációval is összeköthetőek, így ellenőrizhető az akkumulátor töltöttségi szintje, az elért maximális távolság és sebesség, nem utolsó sorban pedig lopásgátló funkció is beállítható.

Advertisement

A szabályok és a valóság: hol használják az e-rollereket?

Az eseti, vagy állandó jelleggel e-rollerezők 45%-a azt vallotta, hogy szinte bárhol közlekedik az eszközzel, mindennek ellenére a megkérdezettek mindössze 10%-a tartja ezt szabályosnak. Várhatóan a közeljövőben módosítják a KRESZ erre vonatkozó szabályait, de jelenleg az e-rollerekre a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis sem a járdán, sem a biciklisávban nem szabadna velük közlekedni. Ezzel a válaszadók több mint harmada van tisztában, és külön érdekesség, hogy a csak járdán – ezek szerint szabálytalanul – közlekedők körében ez az arány 54%. Az összes megkérdezett e-rollerező mindössze 8%-a véli úgy, egyelőre még tévesen, hogy létezik külön, e-rollerekre alkalmazható szabályozás.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Magyar álláspont érvényesült a Műszaki Alkalmassági Csomag tárgyalásán

Maradna a kétéves vizsgáztatási ciklus a tíz évnél idősebb autóknál is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közlemény szerint elfogadta az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa december 4-i ülésén a Műszaki Alkalmassági Csomagnál az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tagállami megközelítéseket – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság javaslata ellenére ezzel a tanács hivatalosan is elutasította a 10 évnél idősebb személy- és kisteherautók évenkénti vizsgáztatását, így lehetőség adódik arra, hogy megmaradjon a kétéves vizsgáztatási periódus. Mindez jelentős könnyebbséget jelent a magyar gépjárműtulajdonosoknak. Kiemelték, hogy Magyarország üdvözölte és támogatta a Műszaki Alkalmassági Csomag esetében az ülésre benyújtott általános megközelítéseket, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a digitalizáció terén azzal együtt, hogy a végleges tervezetből kikerültek a korábbiakban megfogalmazott aggályos részek. Magyarország számára sarkalatos pont volt, hogy az eredeti bizottsági javaslathoz képest, az “általános megközelítés” dokumentumában a szövegből törölték a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsik esetében az évenkénti jármű-műszaki vizsgálatok megkövetelését.

Az Európai Unióban jelenleg megkövetelt kétéves periódus helyett bevezetendő évenkénti időszakos vizsgálat jelentős költségeket rótt volna a polgárokra anélkül, hogy kellőképpen megalapozott közúti biztonságra vagy légszennyezésre vonatkozó előnyökkel járna. Így különösen megnyugtató Magyarország számára, hogy a szövegből törölték a kötelező éves vizsgálatokat a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsiknál, továbbá, hogy a kistehergépkocsikra vonatkozó kibocsátásvizsgálatok éves bevezetését elhagyták. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani döntés a tanács álláspontja – ami Magyarország és a tagállamok szakmai álláspontját tükrözi –, a végleges jogszabályt azonban az Európai Parlament alkothatja meg, ebben a folyamatban a műszaki vizsgáztatás gyakoriságának kérdésköre ismételten előjöhet. Ebben az esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanúgy képviseli a magyar álláspontot, ahogy eddig is – olvasható az ÉKM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák