Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Közel minden tizedik magyar indul útnak e-rollerrel

Létrehozva:

|

Az e-rollerezők több mint kétharmada rövidebb távra, 11%-uk rendszeresen közlekedik a népszerű eszközzel- derült ki a MediaMarkt friss reprezentatív kutatásából.

A megkérdezettek közel fele bárhol – akár a járdán is – közlekedik vele, pedig csak 10%-uk tartja ezt szabályosnak. A jármű népszerűsége folyamatosan növekszik, egy év alatt több mint ötszörösére nőtt a kereslet iránta a műszaki áruházlánc adatai szerint. Majdnem minden tizedik magyar használ e-rollert közlekedés céljával, 11%-uk rendszeres használó, 64% pedig rövidebb utakra választja az eszközt a MediaMarkt legfrissebb kutatása szerint, amelyet a Pulzus kutatócég készített. A válaszadók 20%-a főként élményszerzés céljával, vagy kíváncsiságból e-rollerezik, 6%-uk pedig az autó helyett használja.

„Az elektromos rollerek térhódításával egy új alternatív közlekedési eszköz ékelődött be a lakosok életébe, és tény, hogy az eszköz népszerűségének növekedésében a pandémiának is nagy szerepe volt.” – mondja Bálint Péter, a MediaMarkt kategóriamenedzsere. „Az e-rollerek iránti kereslet a vírus komolyabb hullámainak lecsengésével sem torpant meg, hiszen az elmúlt öt hónapban a forgalom ötszörösét realizáltuk előző év ugyanezen időszakához viszonyítva.” A szakember azt is hozzátette, hogy az elektromos rollerekkel a belsőégésű motoros gépjárművekhez képest környezetkímélőbb módon, és viszonylag gyorsan lehet közlekedni. Az e-rollerek vásárlásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, például, hogy a vevő mekkora távra és milyen gyakran akarja használni. Ha csak alkalmanként utazna vele, akkor elég a 10-15 km hatótávolságú roller, ha rendszeresen, nagyobb távra, akkor érdemes nagyobb hatótávú járművet választani.

Advertisement

„Vannak gyerek és felnőtt rollerek, előbbiek ára 55 és 100 ezer forint között mozog, utóbbi pedig 115-320 ezer forint között. Mindkét korcsoportra illeszkedő kategóriában megkülönböztetünk belépő szintű, kedvezőbb árú modelleket, valamint magasabb kategóriájú, felső- és felsőközép-kategóriájúakat. Előbbiek könnyebbek, de kisebb a teljesítményük és a hatótávuk a magasabb kategóriájú eszközökénél. Érdemes vásárlás előtt konzultálni egy áruházi szaktanácsadóval, hogy a tényleges használati célnak megfelelő eszközt vihesse haza a vásárló” – összegezte Bálint Péter.

A műszaki áruházlánc beszámolója szerint a legnépszerűbbek a közép- és felsőközép-kategóriájú, felnőtteknek szánt modellek, amelyek 25–30 km-es hatótávúak, valamint egyre keresettebbek a 40–45 km hatótávú, felső kategóriás rollerek is, ezek már több funkcióval, megbízhatóbb fékrendszerrel, beépített világítórendszerrel és akár sebességtartó automatikával is rendelkeznek.

Advertisement

További szempontok a motor és az akkumulátor ereje, ugyanis ezek határozzák meg, hogy mekkora távolságot lehet megtenni. Egy 300 wattos motorral jellemzően 25 km/órás végsebességet lehet elérni, és 30 kilométeres a maximális hatótávolság. Az erősebb motor és akkumulátor az emelkedőket és a nagyobb távot is jobban bírja, és ritkábban kell tölteni. Az e-rollerek terhelhetősége is változó, de vannak olyan típusok, amelyek akár 100-120 kilós embert is elbírnak.

Az okoseszközök imádóinak pedig már elérhetőek olyan modellek, amelyek telefonos applikációval is összeköthetőek, így ellenőrizhető az akkumulátor töltöttségi szintje, az elért maximális távolság és sebesség, nem utolsó sorban pedig lopásgátló funkció is beállítható.

Advertisement

A szabályok és a valóság: hol használják az e-rollereket?

Az eseti, vagy állandó jelleggel e-rollerezők 45%-a azt vallotta, hogy szinte bárhol közlekedik az eszközzel, mindennek ellenére a megkérdezettek mindössze 10%-a tartja ezt szabályosnak. Várhatóan a közeljövőben módosítják a KRESZ erre vonatkozó szabályait, de jelenleg az e-rollerekre a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis sem a járdán, sem a biciklisávban nem szabadna velük közlekedni. Ezzel a válaszadók több mint harmada van tisztában, és külön érdekesség, hogy a csak járdán – ezek szerint szabálytalanul – közlekedők körében ez az arány 54%. Az összes megkérdezett e-rollerező mindössze 8%-a véli úgy, egyelőre még tévesen, hogy létezik külön, e-rollerekre alkalmazható szabályozás.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Költségnyomás, kínai verseny, elektromos átállás: nehéz időszak vár az autóiparra

Komoly kihívások előtt a globális autóipar.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár a globális autóipar 2025-ben még 4 százalékkal bővült, az idén a költségnyomás, a geopolitikai feszültségek és az elektromos átállás kihívásainak hatására növekedése gyakorlatilag leállhat, egyre több szereplő néz szembe romló nyereségességgel és növekvő kockázatokkal – áll az Allianz Trade MTI-hez eljuttatott ágazati elemzésében, amelyben kitértek arra is, hogy a magyar autóipar exportkitettsége és költségérzékenysége okán különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra. Tavaly a növekedés régiónként jelentősen eltért: míg az Európai Unióban az újautó-regisztrációk csak 1-2 százalékkal nőttek, addig Kína közel 10 százalékos bővüléssel tovább erősítette domináns szerepét a globális piacon, amelynek már több mint egyharmadát adja – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kínai termelési kapacitások bővülése a lassuló belföldi kereslet mellett egyre erőteljesebb exportnyomást eredményez, ami fokozza a versenyt az európai gyártók számára. Az iparágnak egyszerre kell alkalmazkodnia a költségsokkokhoz, a szigorodó szabályozási környezethez és a gyors technológiai átalakuláshoz. Ezzel párhuzamosan az emelkedő energiaárak és a geopolitikai bizonytalanságok az elektromos mobilitás irányába mozdítják a keresletet és a termelést – olvasható az elemzésben.

Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója szerint 2026-ban az ágazat globális növekedése 0-1 százalék közé lassulhat, ami lényegében stagnálást jelent. Kitért arra, hogy a romló jövedelmezőség és a tartós költségnyomás már a 2025-ös fizetésképtelenségi adatokban is markánsan tükröződik. Az Allianz Trade elemzése szerint tavaly világszerte 475 nagyméretű csődöt regisztráltak (az előző évi 469 után) a legalább 25 millió eurós árbevételű vállalatok körében, ennek 7 százalékát az autóiparban, amivel ez lett az ötödik leginkább érintett szektor.

Magyarországon a járműiparhoz kapcsolódó felszámolások az összes eljárás 7-8 százalékát adják, ez összhangban van a nemzetközi adatokkal. Az autóipari vállalkozások száma 2023 óta folyamatosan csökken. Az Allianz Trade tapasztalatai szerint a fizetésképtelenségi kockázatok az autóiparban elsősorban a beszállítói lánc alsóbb szintjein, valamint a kereskedőknél koncentrálódnak, ahol az alacsonyabb marzsok, a korlátozott ártranszfer-képesség, valamint a készletek és vevőkövetelések finanszírozási terhei egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatok cash flow-jára. A magyar autóipar – amely a teljes ipari kibocsátás mintegy 20 százalékát adja – jelentős gazdasági súlya miatt stratégiai ágazat, exportkitettsége és költségérzékenysége miatt azonban különösen érzékenyen reagál a nemzetközi sokkokra – hívták fel a figyelmet. A cégek jövedelmezőségét egyre szűkítik a növekvő bér- és energia-költségek, az alapanyagok drágulása, miközben az autógyártók árleszorító törekvései is csökkentik a fedezetet.

Advertisement

Bujdosó Tünde szerint a kilátásokat vegyes tényezők alakítják: a csökkenő infláció és kamatszint, illetve az akkumulátorárak mérséklődése támogathatja a kereslet élénkülését és az elektromos átállást, míg a nyersanyag-ellátás kockázatai, az eltérő szén-dioxid kibocsátási irányelvek, a fogyasztói bizonytalanság fékezhetik a piacot, miközben a technológiai verseny és Kína dominanciája tartósan szűkítheti az európai szereplők mozgásterét.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák