Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Külföldre elektromos autóval – ez is lehetséges, csak tervezzünk előre

Létrehozva:

|

Napi 70-100 kilométer, legtöbben ennyit használják a hétköznapokon a villanyautóikat: iskolába és edzésre vinni a gyerekeket, bevásárolni, munkahelyre menni, ezek a szokásos útvonalak.

Pedig a Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint egy kis tervezéssel, előre gondolkodással elektromos autóval neki lehet vágni a nagyvilágnak is – hiszen a nyár hosszabb utakra, távoli országokba vonz. Rövid átgondolást igényel, ha elektromos autóval vágunk bele egy hosszabb utazásba, mivel ismernünk kell a jármű hatótávolságát és a töltőállomások hálózatát – ez utóbbiban segítenek az alkalmazások is. (Ha az autónk fogyasztását is ismerjük, akkor még pontosabban tudunk tervezni.) Minél északabbra utazunk elektromos járművünkkel, annál sűrűbb a töltőállomások hálózata: Norvégia és Hollandia jár az élen, ugyanis ezek az országok célul tűzték ki, hogy két töltőállomás között 120 km-nél nem lehet nagyobb a távolság. Svájcban sem valószínű, hogy töltés nélkül maradunk: az 1600 km hosszú “Grand Tour of Switzerland” túraútvonal elektromos autóval teljes hosszában bejárható. A déli országokban már nem ilyen kedvező a helyzet, ott bizony mindig érdemes figyelni a hatótávra és a következő töltési lehetőségre.

Magyarországon 2021 végén 1880 darab nyilvános, engedélyköteles tevékenység keretében üzemeltetett töltőberendezés volt üzemben, ennek harmada Budapesten található – ez 33,6 százalékos bővülést jelent a megelőző évhez képest. Itthon a töltőpontok legnagyobb része autópályák, főutak mentén van, a Balaton térsége kimondottan jól ellátottnak tekinthető.

Milyen alkalmazások/térképek segítenek az utazástervezésben?

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint jó kiindulási pont lehet a plugshare.com weboldal és alkalmazás tájékozódásképpen. Itt töltést indítani ugyan nem lehet, de naprakész információkkal szolgálnak az oldalon, ellenőrizni lehet, hogy üzemkész-e a töltő, használták-e azt a megelőző néhány napban. A Mobiliti applikációja itthon az egyik legelterjedtebb, amelyben jól lehet keresni, valamint több más szolgáltató berendezéseit is lehet látni, hasonlóan az drivE.ON applikációhoz. Arra érdemes figyelni, hogy egy-egy szolgáltató appjában a többi szolgáltató töltőivel kapcsolatos információk nem mindig naprakészek. A töltés indításához előzetes regisztráció és a bankkártya adatok megadása szükséges.
A legtöbb applikációban előzetes helyfoglalás ugyan nem lehetséges, de az adott pillanatban a foglaltságot nyomon lehet követni. (Ugyanakkor több „kisebb” szolgáltatónál is lehet időpontot foglalni, illetve akár más szolgáltató RFID kártyáját használni egy regisztráció után. (Pl: Optimum Way)
Ha regisztráltunk egy szolgáltató hálózatába, akkor az RFID kártya segítségével elkerülhetjük a mobil lefedettségből és a szolgáltató applikáció hibájából adódó problémákat.

Advertisement

Hogyan töltsünk útközben?

Alapszabályként ahogy mindig, most is törekedjünk arra, hogy 20 százalék alá ne essen a töltöttség, és 80 százaléknál jobban ne töltsük fel – de ne kockáztassunk, nem a világ vége, ha egyszer-egyszer 100 százalékra töltjük az autónkat, inkább menjünk biztosra, minthogy bajba kerüljünk.

Mennyi ideig tart a töltés?

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint a tervezés során fontos szempont, hogy mennyi ideig is tart maga a töltés, mennyi időre kell megállnunk útközben, hiszen nyilván kényelmesebb ekkor az igényeinkhez igazítani a töltés idejét: a villámtöltés (egyenáramú vagy DC töltés) percekben mérhető, általában 20-60 percig tart az akku mérettől és a töltöttségtől függően, ez egy kávészünet ideje alatt menetkésszé teszi az autót, de egy nagyon rövid megállás során is betölthetünk a töltő teljesítményétől függően több 100 km megtételére alkalmas energiát. Ha a gyorstöltést (váltakozó áramú vagy AC töltés) választjuk, akkor akár egy városnézés ebéddel is beiktatható az utazásba, hiszen ez akár több órát is igénybe vehet. A pár éve még megszokott ingyenes töltés már nem jellemző, elvétve találni ilyen helyeket, és ott sorbanállásra lehet számítani.

Fontos tudni, hogy a villámtöltéshez nem kell kábellel készülni, mert ez minden esetben ott van a töltőberendezésen, ám azt tudnunk kell, hogy autónk milyen szabvány szerint tölthető: európai CCS csatlakozó kötelező jelleggel minden DC töltőn ott kell legyen, emellett a legtöbb töltőnél az ázsiai CHAdeMO sem hiányzik, hiszen sok népszerű villanyautót csak így lehet tölteni. Persze villámtöltőből kevés van, hozzávetőlegesen az összes töltő 5-10 százaléka. Célszerű tehát a töltés miatti megállókat beiktatni a napi programba és ezt az időt kihasználni.

Advertisement

Fontos információ, hogy van olyan szálláskereső oldal, ahol már létezik a töltő, mint szűrési feltétel, így ha odaértünk az úti célunkhoz, akkor már nem kell töltőt keresni a közelben. Persze nem árt előre tisztázni, hogy mit ért a szállás töltési lehetőségen: egy konnektort vagy valóban egy töltőállomást. Azért mindenki vigye magával a konnektoros mobil töltőt, nehogy meglepetés érjen minket. Egyébként jó követni azt a gyakorlatot, hogy amikor megállunk valahol és lehetőségünk van rá töltsünk az autóba plusz energiát.

Kell-e várni a töltőre?

A villámtöltőknél általában mindenki gyorsan végez, ráadásul az „ottfelejtett” autóért sokszor percdíjat is kell fizetni, de a gyorstöltőn sajnos sok esetben otthagyják az autókat és akkor várhatunk, amíg visszaér a tulajdonos.

Mekkora a fogyasztás egy hosszabb nyári úton?

Autópályán, klímával, több utassal és csomaggal megrakodva természetesen magasabb fogyasztással kell számolni a villanyautók esetében is, ráadásul nem árt tudni, hogy ez a fogyasztásnövekmény nagyobb, mint a hagyományos autók esetében. Sokan nem tudják, hogy a hűtés akár 20 százalékkal is csökkenheti a hatótávot, így amennyiben lehetséges, érdemes az autót előre, még a töltés ideje alatt lehűteni a kívánt hőmérsékletre. Így nem az akkuban tárolt energiával kell hűteni és nagyobb hatótáv érhető el. Ha odafigyelünk és az utazástervezés során figyelembe vesszük a magasabb fogyasztást, ha használjuk a szükségek appokat, akkor egy igazán környezettudatos nyaralásban lehet részünk, ahol olyan dolgokat is észrevehetünk, amit hagyományos üzemelésű autóval nem biztos: hiszen a töltés közben kisvárosokat, eldugott strandokat és kirándulóhelyszíneket fedezhetünk fel.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Az elektromos autózás nem az egyedüli út a közlekedés karbonsemlegességéhez

A bioetanol széndioxid-kibocsátása kevesebb mint egynegyede a fosszilis üzemanyagokénak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Ugyanakkora üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a 85 százalék megújuló bioetanol-tartalmú E85 üzemanyagot használó plug-in hibrid és a tisztán elektromos autókhoz a járművek és az akkumulátor teljes életciklusát vizsgálva – mutatnak rá egy friss 2022-es francia kutatás eredményeire a Pannonia Bio szakértői. A bioüzemenyagoknak kulcsfontosságú szerepük van a klímaküzdelemben, Európában a 2030-ig előirányzott kibocsátáscsökkenés harmadát a bioüzemanyagok használatától várják. Franciaországban és Finnországban az olcsó és lényegesen kisebb karbonlábnyomú E85 óriási népszerűségnek örvend; hazánk az E10 2020-as bevezetésével már 2030-ig is 1 millió tonna CO2-megtakarítást ér el, így a bioüzemanyagok szélesebb körű felhasználása az eszköztár részét kell képezze – az európai célokkal összhangban – 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése érdekében.

Ugyanolyan mértékben klímabarát egy E85 üzemanyaggal töltött plug-in hibrid autó, mint elektromos társai – hívják fel a figyelmet a Pannonia Bio szakértői az IFPEN (IFP Energies nouvelles), egy energetikával, közlekedéssel és környezeti kérdésekkel foglalkozó francia kutatóintézet friss elemzésére[1]. A vizsgálatban figyelembe vették a járművel és az akkumulátorral kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátást (a gyártástól az újrahasznosításig) és az energiafelhasználás (a gyártástól a szállításon át a felhasználásig) környezeti terhelését egyaránt.

„Ezek az eredmények különösen figyelemre méltóak, ha az elektromos autózásra való átállás erőforrásigényéit vizsgáljuk; minden jel arra mutat, hogy az európai uniós jogalkotás klímacéloknak való megfeleltetését szolgáló Fit for 55, valamint a Green Deal ambíciózus klímacéljait kevésbé radikális lépésekkel is elérhetjük. Például a hazánkban már megszokott 6,1-10 százalékos aránynál még magasabb bioetanoltartamú bioüzemanyagok használatával; az átállással kapcsolatos költségek megtérülése még annak ismeretében is biztosított lehet, hogy egyes hagyományos belsőégésű motorok átalakítását támogatni kell a klímabarát üzemanyagok használatához” – mondta el Szabó Zoltán, a Europe Ethanol Renewables szakértője.

Bioetanol-gyártás: akár 77 százalékkal kevesebb üvegházigáz kibocsátás

Egy, 2018-ban publikáltfüggetlen, az amerikai szövetségi Földművelésügyi Minisztérium (USDA) számára készített szakértői tanulmány szerint[2] a takarmánykukorica alapú bioüzemanyagok jelentősen kisebb környezeti terheléssel gyárthatók és használhatók fel, mint ahogyan az amúgy sem megújuló kőolaj, földgáz és társaik. E tanulmány szerint közel 40 százalékkal kevesebb üvegház-hatású gáz (GHG) kibocsátás kapcsolódik a kukorica alapú etanolhoz, mint a benzinhez. Mi több, az etanolgyártás trendjei figyelembevételével és a technológiák fejlődésével, ez az előny 2021-re 76,9 százalékra nőtt[3] Európában.

Advertisement

2030-ig 21,7 százalékos globális spórolás, harmada a bioüzemanyagok miatt

A bioüzemanyagok, így a benzinbe kevert etanol és a gázolajba kevert biodízel biokomponensek a következő években, évtizedekben nagyon nagy mértékben járulnak hozzá a közlekedés fenntarthatóvá tételéhez. Egy, a világ szárazföldi közlekedésének üzemanyag-fogyasztását 2015-től 2030-ig vizsgáló, a múltat is elemző, de jövőre is előrejelzést készítő, tavaly közzétett szakértői tanulmány[4] szerint 2015-ös 230 Mtoe (megatonna olajegyenérték)-ről 2030-ra 180 Mtoe-re, azaz 21,7 százalékkal csökken a globális szárazföldi közlekedés üzemanyag-fogyasztása. E csökkenés mögött pedig – meglepő módon – csak kétharmad részben áll az elektromos és hibrid hajtások megjelenése, egyharmad részben a jelentős fogyasztáscsökkenés a bioüzemanyagok elterjedésének lesz majd köszönhető.

Évi pár ezer új e-autó jó trend, de közel sem elegendő a gyökeres változáshoz

Bár a közvéleményben erősen él az a kép, hogy az elektromos autózás érdemben csökkenti például a széndioxid kibocsátást, ez – az amúgy helyes irány – ugyanakkor még nem képvisel eléggé nagy súlyt a közúti közlekedésben. Tekintsünk most el attól, hogy a legtöbb esetben az e-autók ma nem zöld energiát fogyasztanak: az ezek számára szükséges óriási áram mennyiséget is fosszilis (például gáz, vagy szén) erőművekben állítják elő és hatalmas szállítási veszteségekkel jut el a töltőhelyekre. Ám nézzük csak a tényeket, az arányokat: Magyarországon a Datahouse adatai szerint[5] a zöld rendszámos autók száma 42.633 darab volt 2021. december végén. Ez a teljes hazai épkocsi flotta 1,16 százaléka volt 2021 végén. Ha a használt importot és a zöld rendszámos járművek számának trendszerű növekedését is számításba vesszük, akkor az évtized végére is legfeljebb 10 százalékos részarányt képviselhetnek.

A bioetanol még mindig a legreálisabb megoldás lehet a mobilitás fenntarthatóbbá tételérAz elektromos autókat a hazai utakat járó összesen 4,02 millió autóból[6] levonva, egyelőre 3,97 millió teljesen, vagy nagyrészt (lásd nem tölthető és fél-hibridek) belső égésű motorral hajtott járműről beszélünk. Ezek átlagéletkora 15 év. Ha – igen óvatosan – csak évi 5 ezer kilométeres futással és hat liter körüli átlagfogyasztással kalkulálunk, akkor csak a magyar személyautók 1,19 milliárd liter üzemanyagot fogyasztanak évente, ám a valóságban ennél inkább többet. 2020-ban az EU27 közlekedési energiafelhasználása, megtisztítva a különböző szorzószámoktól, 92,5 százalékban fosszilis alapú üzemanyag volt! Az elmúlt években ez a szint érdemben nem változott.

Advertisement

Az EU27 által 2020-ban a közlekedés zöldítésére ténylegesen felhasznált bioüzemanyagokból közel 70 százalékot tettek ki az úgynevezett első generációs bioüzemanyagok, amelyek költséghatékony és fenntartható előállításában Magyarország a világ élmezőnyéhez tartozik (TOP3, az egy főre jutó etanol előállításban, USA és Brazília mögött).

Ez alapján a hazánkban legnépszerűbb 95-ös benzin 6,1 százalékos bekeverési arányával kalkulálva már most is több mint 70 millió liter fosszilis üzemanyagot váltunk ki bioüzemanyagokkal a töltőállomásokon. A bekeverési arány növelésével bőven van még tér ennek további javítására, amivel ráadásul az ország energiafüggősége is csökkenthető.

Finnország és Franciaország éllovasok a bioüzemanyagok használatában

Inspiráló külföldi példák pedig vannak. Finnországban 2.000 eurós támogatás érhető el azok számára, akik régi autójukat magasabb bioetanoltartalmú üzemanyagok használatára alkalmas autóra cserélnék. A technikai feltételek ilyen biztosításán túl azonban az elérhetőség is kulcskérdés: Franciaországban, ahol ugyancsak a 10 százalékos etanoltartalmú (E10-es) üzemanyag a legnépszerűbb az autósok körében, 2020-ban – a világjárvány ellenére! – 32 százalékkal nőtt az E85-öt értékesítő kutak száma, a tavalyi év végén pedig már átlagosan az ország minden negyedik benzinkútjánál kapható volt a klímabarát üzemanyag.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák