Zöldinfó
La Nina bekavarhat – így hat Európára a globális időjárási jelenség
Az idei ősz Közép-Európában melegebb és a tavalyinál csapadékosabb lehet, ami mérsékelheti a talajok súlyos nedvességhiányát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elemzés szerint a középtávú szezonális előrejelző modellek legfrissebb előrejelzései szerint az idei ősz is az átlagnál melegebb lehet Európa nagy részén, különösen Közép-Európában és a Skandináv-félszigeten mutatnak a modellek jelentősebb pozitív eltérést – írja az alternativenergia.hu. A több különböző modell forgatókönyveinek átlaga a Kárpát-medencében 1-2,5 Celsius-fokkal melegebb szeptember-november közötti időszakot vár, mint az 1991-2020 közötti évek átlaga. Hozzátette: a jelenlegi előrejelzések gyenge vagy közepes erősségű La Nina kialakulását valószínűsítik Peru közelében, amely az ősz folyamán fokozatosan erősödhet, és a 2025-2026-os téli szezonban is meghatározó maradhat. Bár hatása leginkább a Csendes-óceán térségében és Észak-Amerikában érezhető, Európában is lehetnek közvetett következményei, de ezek főként a tél második felében jelentkezhetnek – jegyezte meg.
Az elemzés szerint Európában az ősz nagy részében az átlagosnál enyhébb időjárás valószínű. A modellek szerint szeptemberben és októberben Európa fölött a nyugati áramlás dominálhat, amely enyhébb és nedvesebb légtömegeket szállít az Atlanti-óceán felől, és az évszak későbbi részében sem várhatók jelentősebb hidegbetörések. A csapadékeloszlásban markáns területi különbségek várhatók: Délnyugat- és Délkelet-Európa a szokásosnál szárazabb őszre számíthat, ezzel szemben Közép- és Észak-Európában – így Magyarországon is – a csapadék mennyisége az átlag fölött alakulhat, mivel az Atlanti-óceán északi részén aktív ciklonális rendszerek gyakrabban érik el ezeket a térségeket.
A havazási esélyek ősszel alacsonyak maradhatnak egész Európában, kivéve az Alpok térségét és a Kelet-európai-síkságot. A mostani modellfutások az átlagnál kissé hidegebb téli periódust vetítenek előre Európa nagy részén, ugyanakkor ilyen időtávban az előrejelzések még meglehetősen bizonytalanok – jegyezte meg Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
Zöldinfó
Eltűntek a madarak a kertből? Nem kell pánikba esni – ez a természet rendje
A nyár végéhez közeledve kevesebb madarat látni, ennek hátterében azonban nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mint azt az alternativenergia.hu megírta, augusztusban, sőt már július közepétől rendszeresen érkeznek az egyesülethez aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. A települési fajok többsége két fészekaljat is nevel egy szezonban, és nagy valószínűséggel a második költésre is az első közelében kerül sor. Mindez “nyüzsgéssel” jár: a kert, a park, az utcai fasor zeng a fiókák és az őket etető madarak hangjától, a fűben pedig folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ehhez képest hoz nagy változást július második felében, augusztus elején a madarak hirtelen, napok alatt bekövetkező eltűnése – magyarázták a közleményben, hangsúlyozva, hogy ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges pusztulás, hanem a madarak viselkedésének természetes változása okozza. “A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyását követően ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig meg is szűnik. Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban vagy már egyáltalán nem is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul. Ezek következtében csökken látványos mértékben a madarak eddig tapasztalt koncentrációja, ez vezet a csökkenő madármegfigyelésekhez” – részletezték a közleményben.
Hozzátették, hogy az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal, valamint az itthon telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is – olvasható a tájékoztatóban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják