Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lebeg, önfenntartó – ilyen várost építenek Koreában

Természetesen nem a levegőben, a vízen lebegne.

Létrehozva:

|

1880 óta a globális tengerszint 20-22 centiméterrel emelkedhetett meg, és ami külön aggasztó: a növekedés egyharmada az utóbbi 25 évben jelentkezett – rta az Interestingengineering. A jelenség világszerte emberek millióit veszélyezteti, a víz egész szigeteket és nagyvárosokat nyelhet el. Az új problémákkal szemben új megközelítésekre, technológiákra lesz szükség. Az egyre fokozódó fenyegetésére válaszul az UN-Habitat, a dél-koreai Puszan városa és az OCEANIX amerikai vállalat egy különleges tervvel állt elő – számol be az Interesting Engineering. Az összefogás keretében egy lebegő város koncepcióját dolgozták ki. Az OCEANIX Busan olyan technológiai megoldásokat kínálhat, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a klímaváltozás korában a part menti közösségek számára. A település lesz a világ első fenntartható, úszó városprototípusa. Az OCEANIX Busan infrastruktúrája árvízbiztos lesz, a tengervízzel együtt tud majd megemelkedni, az élelmet, a vizet és az energiát pedig a településen belül fogják előállítani.

A város hulladéktermelése és kibocsátása egyaránt nulla lehet, mobilitására az innováció jellemző, és még a part menti élőhelyek regenerációjához is hozzájárulhat. Az energiaigényt tetőre telepített napelemekkel akarják kielégíteni, a víz előállításáért és az újrahasznosításért az egyes szomszédságok felelnének. A rendszerben innovatív városi mezőgazdaságot folytatnának. A település jelen állás szerint 3 platformon, 6,3 hektáron terülne el, és 12 ezer embernek adna otthont. A tervek alapján az OCEANIX Busant akár több mint 20 platformosra is kibővíthetik. Philipp Hofmann, az OCEANIX vezérigazgatója szerint céljuk az, hogy bebizonyítsák, a lebegő városok új életteret adhatnak azoknak a településeknek, amelyek fenntartható módon akarnak terjeszkedni az óceán felé. Maimunah Mohd Sharif, az UN-Habitat vezetője hozzátette, a ma problémáit nem lehet a tegnap eszközeivel orvosolni, a globális kihívásokra pedig új megoldások kellenek. Park Hjung-dzsun, Puszan polgármestere komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. Puszant például zöld okosvárossá akarja alakítani.

Advertisement

Zöldinfó

Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás

Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.

Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák