Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Németországból odaszállított hulladék miatt

Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

Létrehozva:

|

A tárcavezető elmondta: hét illegális lengyelországi hulladéklerakóban az utóbbi években összesen 35 ezer tonna Németországból származó szemetet helyeztek el. Ez ügyben Varsó többször is a hulladék elszállítására szólította fel az érintett német tartományi hatóságokat. Anna Moskwa közölte: az uniós alapszerződés 259-es cikkelye alapján Varsó panaszt nyújtott be az EB-hez, amely az Európai Unió Bírósága (EUB) előtti eljárás első szakaszának elindítását jelenti. A sajtókonferencián szintén felszólaló Szymon Szynkowski vel Sek uniós ügyekért felelős miniszter a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte, hogy a német szövetségi szervek a tartományok hatáskörére hivatkozva elhárítják maguktól a szemétszállítás ügyét. Varsó békés módon akarta megoldani a problémát, a német fél azonban nem tanúsított jóakaratot – jelentette ki Szynkowski vel Sek.

Elmondta: az uniós előírások szerint az EB-nek most három hónap áll rendelkezésére, hogy elemezze a panaszt, és véleményt fogalmazzon meg róla. “Eltökéltek vagyunk az eljárás folytatására, ha Németország nem reagál” – húzta alá a miniszter. Lengyelország azt követően kezdeményezett uniós szintű lépéseket a törvénytelen hulladékszállítás ügyében, hogy szombaton a nyugat-lengyelországi Zielona Góra város peremén kigyulladt egy illegális szeméttároló. A hatóságok felszólították a lakosokat, hogy lehetőleg zárt helyiségekben tartózkodjanak, és csukják be az ablakokat. A tüzet vasárnap este, jelentős erők bevetésével sikerült eloltani. Janusz Kubicki, Zielona Góra polgármestere hétfőn közölte: a tűz kisebb környezetszennyezést okozott, de a mért értékek nem lépték túl az életet és az egészséget veszélyeztető szintet. Folyamatban van a föld alatti vizek minőségének ellenőrzése, és  ügyészségi nyomozás is indult. Eddigi közlések szerint a szeméttárolásra használt épületben egy magáncég 2012 óta ismeretlen összetételű anyagokat raktározott, amelyek származási helyét egyelőre nem sikerült megállapítani.

Zöldinfó

Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!

Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.

Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.

A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.

A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.

Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák