

Zöld Közlekedés
Már minden huszadik eladott autó elektromos vagy tölthető hibrid Magyarországon
Az újautó-értékesítésben jelentősen nő az elektromos autók aránya: 2021 szeptemberében európai szinten már az eladott járművek 23 százaléka volt tisztán elektromos vagy hibrid, ami duplája az egy évvel korábbinak.
Magyarországon ez az arány 5 százalék, ami magasabb, mint a környező kelet-közép-európai országokban – közölte az E.ON Hungária csoport az MTI-vel. Már 19 ezer teljesen elektromos és 20 ezer tölthető hibrid, azaz összesen 39 ezer zöld rendszámos autót helyeztek üzembe Magyarországon, tíz éven belül pedig akár meg is tízszereződhet a számuk. A teljesen elektromos autók száma csak októberben mintegy 6 százalékkal nőtt a pályázati lehetőségeknek köszönhetően. A magyarországi töltőhálózaton vételezett áram mennyiségét nézve a nyilvános töltésekkel 42 millió kilométert tettek meg az e-autósok 2020-ban, ezzel 5100 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kímélték meg a környezetet. Az elektromos meghajtású autók dinamikus növekedését a töltőhálózati infrastruktúra további fejlesztésével lehet kiszolgálni. Jelenleg Európában negyedmillió hagyományos és 38 ezer gyorstöltő található, de ahhoz, hogy a technológia minél könnyebben elérhető legyen minden környezettudatos autós számára, nélkülözhetetlen az otthoni, munkahelyi töltőpontok kiépítése. A világpiacon mindeközben fordult a trend: a tavalyi volt az első olyan év, amikor több új elektromos és hibrid autót helyeztek üzembe Európában (1,4 millió), mint Kínában (1,2 millió).
Felidézik: az elektromos autózás már a mindennapjaink része, és folyamatosan egyre nagyobb teret nyer, míg a nehézgépjárművek esetében a hidrogén technológia elterjedésére számítanak a jövőben. Az elektromos autózáshoz egyre fejlettebb infrastruktúra társul: míg 6 éve egy-egy országon belüli utazásnál 4-5 alkalommal kellett megállni útközben tölteni, addig manapság egyetlen töltéssel kivitelezhető ugyanaz az utazás, és ez a rendszer folyamatosan fejlődik.

Zöld Közlekedés
Vadregényes bringakör a Mura mentén: díjazták az Év Kerékpárútját
Közönségszavazás alapján a Murakeresztúr-Őrtilos kör lett az év kerékpárútja 2025-ben.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Madarász-Losonczy Bálint, az Aktív Mobilitási Főosztály vezetője az avatás kapcsán arról beszélt, hogy 2020-ban indították útjára az év kerékpárútját megválasztó kampányt, amellyel felhívják a figyelmet az ország egy adott térségére; ez egyfajta reklámot jelent egy-egy kerékpárút jóvoltából – írja az alternativenergia.hu. Idén hatodik alkalommal ítélték oda a díjat, amelynek jelöltjeire az Aktív Magyarországért államtitkárság, az Aktív Magyarországért Fejlesztési Központ és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség által életre hívott szakmai zsűri tesz javaslatokat, majd közönségszavazással döntenek a nyertesről. Az idei győztes 2398 szavazattal egy 30 kilométeres kör, Murakeresztúr és a somogyi Őrtilos között húzódó bicikliút, ami Belezna felé kanyarodik, majd visszatér Murakeresztúrra – részletezte a főosztályvezető. Kifejtette: a térség azért különleges, mert egyszerre van jelen az aktív turizmus több szegmense, nemcsak kerékpározni, de gyalog- és vízitúrára is adottak a lehetőségek. Az UNESCO-védettséget élvező Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot Európa Amazonasának is nevezik, mert olyan vadregényes és természetközeli, mint a dél-amerikai folyam környezete.
A Mura a legkevésbé szabályozott folyó, ami varázslatos tájakat rejt ezen a vidéken, be lehet járni a Mura és a Dráva összefolyásának térségét, az egykori Zrínyi-Újvárat, vagy gyönyörködni az őrtilosi panorámában. Olyan terület, ahová érdemes néhány napra eljönni – emelte ki Madarász-Losonczy Bálint. Polgár Róbert (független), Murakeresztúr polgármestere szerint a kerékpárút és a díj révén új lendületet vehet Murakeresztúr és turizmusa, aminek az elmúlt napokban is látták a példáját a növekvő számú kerékpáros vendégnek köszönhetően. Eddig Magyarország rejtett kincse volt a térség, ami most nagyobb figyelmet kap, így az ide érkezők felfedezhetik a természeti adottságokat, a kulturális értékeket, köztük a magyar és a horvát nemzetiségi tájházat. További elképzeléseik között szerepel egy új kikötő és vízi táborhely létesítése a Murán, de más turisztikai és sportcélú beruházásokat is terveznek, amelyek az aktív kikapcsolódást szolgálnák. Magyarország legnyugatibb és legérintetlenebb folyója végre méltó figyelmet kaphat, de fontos lenne, hogy Őrtilostól a Dráva mentén tovább épüljön a kerékpárút, végig a folyó mentén – mondta a polgármester.
Hozzátette, hogy az új bicikliútnak kettős rendeltetése van, turisztikai és a helyi közlekedést támogató funkciója, hiszen a környező települések és a térségbeli birtokok is biztonságosan elérhetők rajta. Polgár Róbert úgy fogalmazott: az álmaik közé tartozik a már 30 éve dédelgetett terv, hogy az alig három kilométerre lévő horvátországi Kotoribát új közúti híd kösse össze Murakeresztúrral, de Zrínyi-Újvár valódi várrá való fejlesztését is szeretnék elérni.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Közeleg az EPR adatszolgáltatás határideje – Július 20-ig kell jelenteni a negyedéves adatokat
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
Benzines, dízeles, elektromos: mindegyikre nőtt az igény – itt vannak a friss számok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elárasztás mentheti meg a jövő erdőit – a Beregben már működik
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A hazai kutatók is figyelmeztetnek a talaj vészes állapotára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Viharpróba az MVM-nek: rekordsebességgel állították helyre az áramot