Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megéri egyáltalán idén napelemet telepíteni?

A 2022-es év vége a lehető legrosszabbul alakult az otthoni napelemek szempontjából. Vajon megéri még egyáltalán 2023-ban beruházni?

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

2022 vége a lehető legrosszabbul alakult a hazai napelemes piac számára: előbb az otthoni rendszerek hálózati visszatáplálási lehetőségét függesztették fel, majd a szaldó elszámolás végéről döntöttek. Ez a két lépés egyaránt jelentősen megnövelte az új lakossági napelemes rendszerek megtérülési idejét, sokan el is álltak a telepítés tervétől. A visszatáplálási lehetőség nélkül a napelemek által előállított áramot vagy azonnal el kell fogyasztani helyben, vagy akkumulátort szükséges beszerezni – előbbi nehezen kivitelezhető, utóbbi pedig igen költséges megoldás. Mivel a hálózat fejlesztése évek óta elmaradt, voltak már jelei a problémáknak. Hasonló módon az előnyös szaldó elszámolás közelgő végét is lehetett sejteni egy ideje, a kivezetést egy uniós szabály is előírja. A kormány döntése értelmében a szaldó 2023. december 31-étől nem lesz elérhető, aki ezelőtt helyezte üzembe napelemét, maximum tíz évig élvezheti még az elszámolási rendszer pozitívumait. A jelek ellenére a kormány döntései hidegzuhanyként érték a napelemes szektort. Adódik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megéri-e még egyáltalán 2023-ban napelemet telepíteni.

Az biztos, hogy a csatlakozási stop legkésőbb 2024. november 1-ig maradhat érvényben – Magyarország több száz millió eurót kapott hálózatfejlesztésre, cserébe többek között maximum kétéves korlátozást jelentettek be. A hálózat állapotát félévente felülvizsgálják, így akár előbb is eljöhet a feloldás. Jelenleg igencsak fura helyzetben vagyunk, aki ugyanis most telepít napelemes rendszert, arra vonatkozik még a szaldó, a visszatáplálási tilalom miatt azonban nem élvezheti ki azt. Az elszámolás ugyanis éves alapon, a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbözete alapján történik – ez a különbözet betáplálás nélkül értelemszerűen nem előnyös. Ha viszont egyszer beszüntetik a csatlakozási stopot, az érintett rendszerre még évekig elérhető lesz a szaldó.

Ami fontos: nem a szolgáltatói szerződés az alapja az elszámolási rendszernek, hanem az üzembe helyezési idő. Ez többek között akkor lehet lényeges, ha a szerződést eredetileg megkötő személy elhalálozik, vagy az ingatlant a napelemekkel együtt eladják. Nem kérdés, hogy az állandó bizonytalanság és a hosszú távú döntések megfelelő szakmai kontroll nélkülisége nem sok jóval kecsegtet, elvégre az ember egy napelemes beruházáskor nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre, évtizedekre tervez. Az ugyanakkor biztató, hogy Európa – és benne Magyarország – határozottan a megújuló energia felé tart, a nagyjából egy évtizede elindult folyamatnak pedig komoly lökést adott az Ukrajna elleni orosz invázió.

Advertisement

Bár hazánk egyelőre továbbra is hozzáférhet az orosz fosszilis hordozókhoz, egyértelmű, hogy függetlenedésre van szükség, ebben pedig pont az alternatív energia nyújthat segítséget. Itthon a leginkább költséghatékony, a lakosság számára is elérhető technológia a napelemek telepítése. Emellett rövidesen hétévnyi szünet után a szélturbinák használata is ismét elérhetővé válhat. A napenergiában tehát komoly bizodalom van, és a nehézségek dacára minden abba az irányba mutat, hogy idővel újabb fellendülésnek kell következnie itthon. A folyamatnak kedvezhet, hogy az orosz energiahordozók 2021 óta egyre drágulnak, a tendencia pedig valószínűleg a háború esetleges lezárásával sem fog véget érni.
Összességében tehát 2023-ban is megérheti napelemet vásárolni.

Akik 2022. október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket, azok számára még elérhető a visszatáplálás és a szaldó is, az ő esetükben tehát nem is lehet kérdéses: nagyon is megéri a rendszer telepítése. Azok viszont, akik 2022. október 31 után adták le vagy épp jelenleg nyújtják be csatlakozási kérelmüket, nem tudják betáplálni a felesleges áramot, ami gyakorlatilag pénzkiesést jelent. Számukra viszont reményt adhat, hogy a stop legkésőbb 2024. november 1-én véget ér, ezt követően pedig még minimum nyolc éven át élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit. Ha ezt is figyelembe vesszük, akár ezen csoport számára is kedvező lehet idén belevágni a napelemes rendszer beszerzésébe.

Advertisement

Zöldinfó

Fenntarthatóság vagy környezeti károk? Vita a tarvágás és az erdőkezelés jövőjéről

A tarvágás káros, és az állami erdészetek tudnák felelősebben kezelni hazánk erdeit – ezt üzeni a WWF Magyarország Klímabarát Erdőgazdálkodó díja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium közleménye, illetve a közösségi média számára készült videója a WWF Magyarország Klímabarát Erdőgazdálkodó díjára hivatkozva veszi védelmébe a tarvágást, és utasítja el azokat a kritikákat, amelyek az elmúlt hónapokban érték a hazai erdőgazdálkodást – írja az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország szerint a szóban forgó kritikáknak sajnos komoly szakmai alapja van. A tarvágás – különösen a védett és Natura 2000 területeken – jelentősen károsíthatja az élőhelyeket, ezért nem mindenhol fogadható el az alkalmazása. A természeti értékeket és a klímát megőrző erdőkezelési törekvéseket, valamint az egyes területeken alkalmazott, fenntartható jó gyakorlatokat ugyanakkor üdvözöljük, sőt támogatjuk.

Az Agrárminisztérium Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár szereplésével videót tett közzé, amely a Sóstói-erdőben, egy felújítás alatt lévő vágásterületen készült. Az államtitkár állítása szerint az „öregedő” erdőket ki kell vágni, és ennek a tarvágás az egyik elfogadott módja. A WWF Magyarország által a CLIMAFORCEELIFE projektben meghirdetett Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat a Nyírerdő Zrt. egyik egysége, a Nyíregyházi Erdészet is megkapta – a videóban szereplő Sóstói-erdő területén alkalmazott jó kezelési gyakorlataiért. Az államtitkár ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy szervezetünk a díjat a Nyírerdő Zrt. teljes tevékenységéért ítélte oda – beleértve a magas természetességű öreg erdők tarvágását. A videóról szóló közlemény azt is aláhúzza, hogy mindeközben alaptalanul kritizáltuk azt a tarvágást, amelyet a Nyírerdő Zrt. a Fényi-erdő három hektáros területén végzett.

„Visszautasítjuk az államtitkár téves értelmezését, mely szerint a Nyírerdő Zrt. Klímabarát Erdőgazdálkodó díjazása annak megerősítése, hogy minden, amit az állami erdőgazdaságok tesznek, az helyes. Ez egy olyan káros leegyszerűsítés, mely épp az erdészetek előremutató, szakpolitikai figyelmet és támogatást igénylő jó példáit fedi el a nem fenntartható gyakorlatokkal. A tarvágásokkal kapcsolatos látszólagos ellentmondás egyébként könnyen feloldható, ha elfogadjuk, hogy ez a fakitermelési módszer az egyik helyen segíthet egy kedvezőbb állapot elérésében, máshol viszont lerombolja a legbecsesebb természeti értékeinket – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. – A Fényi-erdő az ország egyik legértékesebb, jó állapotú, idős síkvidéki erdeje. Olyan élőhely, aminek nem lett volna szabad tarvágással egyetlen részletét sem érinteni. Ezzel szemben a Sóstói-erdő lakott területekkel részben körbevett, sok szempontból leromlott állapotú erdőtömb, ahol a beavatkozások között lehet átmeneti szerepe a tarvágásnak – főként olyan esetekben, amikor idegenhonos, alacsony természeti értékű ültetvényeket alakítanak át őshonos erdőkké. A díj odaítélésekor elsősorban az egyéb szempontokat mérlegelte a több intézmény képviselőiből álló zsűri; például az őshonos fafajok felkarolását, a holt faanyag megőrzését vagy a vízpótlás lehetőségeinek keresését. A WWF Magyarország saját javaslatként megfogalmazta továbbá, hogy az erdészet helyezzen nagyobb hangsúlyt a védelmi és közjóléti célokra, illetve a városi erdőgazdálkodás összetettebb és előremutatóbb módszereire” – tette hozzá a programvezető.

Advertisement

A Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat egyes fenntartható erdőkezelési projekteket díjazva két magán-erdőgazdálkodónak és hat állami erdészetnek ítélte oda a WWF Magyarország, az Agrárminisztérium, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és az Országos Erdészeti Egyesület képviselőiből álló szakmai zsűri. A nyertes pályázatok elolvashatók a CLIMAFORCEELIFE projekt honlapján.

A WWF Magyarország örömmel fogadta, hogy több mint harminc pályamunka érkezett a Klímabarát Erdőgazdálkodó díjra, döntő részben állami erdőgazdaságoktól. Sajnos igaz, hogy valamennyi hazai állami erdőgazdaság alkalmazza a vágásos üzemmódot, és sok esetben a tarvágást is mint erdőfelújítási módot. A pályázat azonban azokra a gyakorlatokra, előremutató kezdeményezésekre, egyes fenntartható erdőgazdálkodási projektekre kívánta felhívni a figyelmet, amelyek elmozdulnak a tarvágástól és általában a vágásos üzemmódtól, és teret engednek a folyamatos erdőborításnak, a szerkezeti elemek és az erdőklíma védelmének, valamint őshonos fafajaink megőrzésének. Értékeltük a vízpótlás szándékát és a különleges élőhelyfoltok védelmét is. Szerencsére az ország minden részéről érkeztek figyelmet érdemlő pályamunkák. Szervezetünk – a többi zsűritaggal egyetértésben – díjazta a Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének a Sóstói-erdő kezelését bemutató pályaművét is, mindenekelőtt annak a klímaalkalmazkodást segítő elemeit, de semmiképpen nem támogatjuk a tarvágás egyetemes alkalmazását Magyarország egyetlen tájegységében sem.

Advertisement

„Nem értünk egyet továbbá azzal az elhangzott állítással sem, hogy az öregedő erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai csökkennének. A legtöbb esetben ennek éppen az ellenkezője igaz. Az öreg erdők a fiatal gazdasági erdőkhöz képest fajgazdagabb élőhelyek, több szenet tárolnak és azt hosszú távon is megkötve tartják, a talajuk sértetlenebb, kedvezőbb az erdőklímájuk. A világ legtöbb országában a védett területeken álló erdőkben többszáz éves és fiatal fák egyaránt megtalálhatók, megújulásuk természetes úton, folyamatosan történik. Hazánkban is szükség volna fakitermeléstől mentes, háborítatlan erdőket – szentélyerdőket – fenntartani, mindenekelőtt a nemzeti parkjainkban. A magas természetességű, 140-150 éves fákból is álló, idős erdők részaránya Magyarországon nem éri el az 1%-ot – mondta a programvezető. – Nincs feltétlenül szükség az erdők mesterséges megújítására, megfiatalítására, ahogyan az a videóban hallható – az egészséges, őshonos fákból álló erdő természetes módon, önmagától újul fel; amire a védett és Natura 2000 területeken lehetőséget kell biztosítani. A tarvágást pedig fokozatosan ki kell vezetni ugyanezekről a területekről, és helyet adni az olyan előremutató módszereknek, mint az örökerdő-üzemmód, a természetvédelmi célú erdőkezelés vagy települések mellett a városi erdőkezelés” – tette hozzá Gálhidy László.

A WWF Magyarország munkatársaiként megtisztelőnek tartjuk, hogy az erdészeti ágazat nyitottan fogadta a Klímabarát Erdőgazdálkodó díjat, elismeri kompetenciánkat és szakmai véleményünk fontosságát. Ezért is érezzük felelősségünknek, hogy mind a káros, természetromboló gyakorlatokat, mind pedig az előremutató, jó példákat megmutassuk. Abban, hogy a pozitív példák kapjanak teret a jövőben, kiemelt felelőssége van az erdészeti ágazat mindenkori szakpolitikai vezetőinek. Látva a magasabb természetességű, idős fákat is tartalmazó, vegyes korú erdők alacsony részarányát, valamint a klímaváltozás okozta, egyre fokozódó erdészeti kihívásokat, bőven lenne min változtatni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák