Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megéri egyáltalán idén napelemet telepíteni?

A 2022-es év vége a lehető legrosszabbul alakult az otthoni napelemek szempontjából. Vajon megéri még egyáltalán 2023-ban beruházni?

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

2022 vége a lehető legrosszabbul alakult a hazai napelemes piac számára: előbb az otthoni rendszerek hálózati visszatáplálási lehetőségét függesztették fel, majd a szaldó elszámolás végéről döntöttek. Ez a két lépés egyaránt jelentősen megnövelte az új lakossági napelemes rendszerek megtérülési idejét, sokan el is álltak a telepítés tervétől. A visszatáplálási lehetőség nélkül a napelemek által előállított áramot vagy azonnal el kell fogyasztani helyben, vagy akkumulátort szükséges beszerezni – előbbi nehezen kivitelezhető, utóbbi pedig igen költséges megoldás. Mivel a hálózat fejlesztése évek óta elmaradt, voltak már jelei a problémáknak. Hasonló módon az előnyös szaldó elszámolás közelgő végét is lehetett sejteni egy ideje, a kivezetést egy uniós szabály is előírja. A kormány döntése értelmében a szaldó 2023. december 31-étől nem lesz elérhető, aki ezelőtt helyezte üzembe napelemét, maximum tíz évig élvezheti még az elszámolási rendszer pozitívumait. A jelek ellenére a kormány döntései hidegzuhanyként érték a napelemes szektort. Adódik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megéri-e még egyáltalán 2023-ban napelemet telepíteni.

Az biztos, hogy a csatlakozási stop legkésőbb 2024. november 1-ig maradhat érvényben – Magyarország több száz millió eurót kapott hálózatfejlesztésre, cserébe többek között maximum kétéves korlátozást jelentettek be. A hálózat állapotát félévente felülvizsgálják, így akár előbb is eljöhet a feloldás. Jelenleg igencsak fura helyzetben vagyunk, aki ugyanis most telepít napelemes rendszert, arra vonatkozik még a szaldó, a visszatáplálási tilalom miatt azonban nem élvezheti ki azt. Az elszámolás ugyanis éves alapon, a hálózatból felvett és az oda betáplált energia különbözete alapján történik – ez a különbözet betáplálás nélkül értelemszerűen nem előnyös. Ha viszont egyszer beszüntetik a csatlakozási stopot, az érintett rendszerre még évekig elérhető lesz a szaldó.

Ami fontos: nem a szolgáltatói szerződés az alapja az elszámolási rendszernek, hanem az üzembe helyezési idő. Ez többek között akkor lehet lényeges, ha a szerződést eredetileg megkötő személy elhalálozik, vagy az ingatlant a napelemekkel együtt eladják. Nem kérdés, hogy az állandó bizonytalanság és a hosszú távú döntések megfelelő szakmai kontroll nélkülisége nem sok jóval kecsegtet, elvégre az ember egy napelemes beruházáskor nem hetekre vagy hónapokra, hanem évekre, évtizedekre tervez. Az ugyanakkor biztató, hogy Európa – és benne Magyarország – határozottan a megújuló energia felé tart, a nagyjából egy évtizede elindult folyamatnak pedig komoly lökést adott az Ukrajna elleni orosz invázió.

Bár hazánk egyelőre továbbra is hozzáférhet az orosz fosszilis hordozókhoz, egyértelmű, hogy függetlenedésre van szükség, ebben pedig pont az alternatív energia nyújthat segítséget. Itthon a leginkább költséghatékony, a lakosság számára is elérhető technológia a napelemek telepítése. Emellett rövidesen hétévnyi szünet után a szélturbinák használata is ismét elérhetővé válhat. A napenergiában tehát komoly bizodalom van, és a nehézségek dacára minden abba az irányba mutat, hogy idővel újabb fellendülésnek kell következnie itthon. A folyamatnak kedvezhet, hogy az orosz energiahordozók 2021 óta egyre drágulnak, a tendencia pedig valószínűleg a háború esetleges lezárásával sem fog véget érni.
Összességében tehát 2023-ban is megérheti napelemet vásárolni.

Akik 2022. október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket, azok számára még elérhető a visszatáplálás és a szaldó is, az ő esetükben tehát nem is lehet kérdéses: nagyon is megéri a rendszer telepítése. Azok viszont, akik 2022. október 31 után adták le vagy épp jelenleg nyújtják be csatlakozási kérelmüket, nem tudják betáplálni a felesleges áramot, ami gyakorlatilag pénzkiesést jelent. Számukra viszont reményt adhat, hogy a stop legkésőbb 2024. november 1-én véget ér, ezt követően pedig még minimum nyolc éven át élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit. Ha ezt is figyelembe vesszük, akár ezen csoport számára is kedvező lehet idén belevágni a napelemes rendszer beszerzésébe.

Advertisement

Zöldinfó

Spanyolország törvénnyel próbálja csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

Élelmiszer-pazarlás elleni törvényt fogadott el a spanyol parlament, hogy csökkentse a dél-európai országban évente szemétbe kerülő élelem mennyiségét, amely jelenleg 1,2 millió tonnára rúg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A jogszabály az éttermek számára előírja, hogy ajánlják fel és díjmentesen, lehetőleg újrahasznosítható csomagolásban biztosítsák vendégeiknek a maradék hazavitelének lehetőségét. Kötelezi az élelmiszerboltokat, hogy az egészségügyi előírásoknak megfelelő, csupán tökéletlen termékeket is értékesítsék, és kedvezménnyel ösztönözzék a lejárat közeli áruk megvásárlását. A megmaradó termékeket pedig ajánlják fel társadalmi szervezeteknek, vagy ha emberi fogyasztásra már nem alkalmasak, akkor állati takarmányozásra, illetve bioüzemanyag előállítására. A törvény értelmében az élelmiszerlánc minden szereplőjének, tehát a termelésben, a feldolgozásban, az élelmiszer-elosztásban, valamint a vendéglátásban részt vevő vállalatoknak veszteség- és hulladékmegelőzési terveket kell kidolgozniuk.

Ignacio García Magarzo, az Asedas forgalmazói szövetség főigazgatója az El País című napilapnak kifejtette: “az ilyen típusú tervek diagnosztizálják, hogy miért keletkezik hulladék, és műszakilag, környezetileg és gazdaságilag életképes alternatívákat keresnek annak csökkentésére, időszakos ellenőrzési intézkedésekkel”. A jogszabály ezer eurótól 100 ezer euróig terjedő bírságösszegeket állapít meg a törvényi kötelezettségeket nem teljesítő cégekkel szemben. A törvény előírja továbbá a Földművelésügyi, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztériumnak, hogy egyfajta menetrendként készítsen élelmiszerveszteség- és hulladékellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzési feladatok általános célkitűzéseit és prioritásait. Az intézkedések lényege, hogy a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztóknál keletkező élelmiszer-pazarlást a felére, míg a termelésben és forgalmazásban 20 százalékkal csökkentsék 2030-ra.

A törvény három célt teljesít: a szociális célt, mert elkerüli az élelmiszerek pazarlását; a környezetvédelmi célt, mert az élelmiszerek előállítása víz-, energia- és hulladékgazdálkodással jár, valamint a gazdasági célt is, mivel a szemétbe kerülés a gazdálkodás hatékonyságának csökkenését jelenti – érvelt Paloma Sánchez Pello, a Spanyol Élelmiszer- és Italipari Szövetség (FIAB) versenyképességi igazgatója az El Paísnak.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák