Zöld Energia
Megérkezett a 100 ezer forintos erkélynapelem
A Lidl mellett az Aldi Nord is belép a piacra, igaz, itthon nem lesznek elérhetőek a termékek.
Két, hazánkban is ismerősen csengő vállalat lép be Németországban az erkélynapelemek piacára – számol be a G7. A Lidl május közepén kezdte el árulni saját termékét, az Aldi Nord, a Lidl legnagyobb riválisa pedig júniusban vág bele az eszköz árusításába. (Az Aldi Nord Németország északi részén működik, és nem azonos a magyarországi Aldikat is birtokló Aldi Süddel.)
Az erkélynapelemek népszerűsége az elmúlt időszakban több országban, köztük Németországban és a szomszédos Ausztriában meredeken elkezdett felfele ívelni. Ezek olyan, viszonylag egyszerű termékek, amelyek boltokban könnyedén beszerezhetőek, majd az otthonban lévő konnektorokba csatlakoztathatóak. A napelemeket jellemzően az erkélyre helyezik, a rendszerek elegendő áramot termelnek egy-egy berendezés üzemeltetéséhez, ezzel csökkentve a rezsit.
Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni, igaz, Németországban esetenként a szolgáltatók speciális csatlakozót kérnek. Magyarországon ezzel szemben tilos az erkélynapelemek használata, a Lidl a G7-nek is megerősítette, hogy jogszabályi okok miatt a termék itthon nem lesz elérhető.
A Lidl Németországban beszerezhető eszköze 219 euróba (mintegy 82 ezer forintba) kerül, 150 watt a névleges teljesítménye, a rendszer pedig 600 wattig skálázható fel. A csomag tartalmazza az összes szükséges kiegészítőt, köztük a miniinvertert. Az Aldi Nord terméke ezzel szemben 350 wattos, két panelből áll, és 469 euróba (nagyjából 175 ezer forintba) kerül majd.
A németországi erkélynapelemeket nézve egyébként ezek az árak nem számítanak kifejezetten alacsonynak. Az egy wattra vetített fogyasztói ár ezen eszközöknél 500-546 forintnak felel meg, esetenként azonban feleennyiért is be lehet szerezni hasonló termékeket. Németországban egyébként 0-s áfakulccal is ösztönzik a vásárlásokat, sok városban pedig az önkormányzattól visszaigényelhető a beruházás értékének egy bizonyos százaléka.
Zöld Energia
12,6 MW-os napelempark csökkenti majd a bukaresti repülőterek energiaigényét
Saját napelemparkot építenek a bukaresti repülőterek számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Saját napelempark tervezéséről és megépítéséről kötött szerződést a bukaresti repülőtereket üzemeltető országos társaság (CNAB) a légi kikötők energetikai függetlenségének növelése, a működtetési költségek csökkentése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. Az áfa nélkül 134 millió lej (9,2 milliárd forint) értékű szerződést a Németországban és a Balkánon jelen lévő osztrák LSG-csoport, valamint a román ICPE tervezőintézet és Electrocond áramszolgáltató által alkotott konzorciummal kötötték meg egy 12,6 megawattos csúcsteljesítményű napelempark tervezéséről és megépítéséről. A szerződés magában foglalja a repülőtér elektromos üzeméhez csatlakozó 17,88 megawattórás tárolókapacitás kialakítását is.
A Henri Coanda nemzetközi repülőtér mellett épülő napelemparkot a tervek szerint 2027 decemberében fogják beüzemelni. Megvalósítására a CNAB 132 millió lejes vissza nem térítendő támogatást pályázott meg a bukaresti közlekedési minisztérium által kezelt fejlesztési alaptól. A bukaresti nemzetközi repülőtereket kiszolgáló napelemparkot a tervek szerint később tovább bővítik, amíg a beépített csúcsteljesítménye eléri a 31,5 megawattot, tároló kapacitása pedig a 30 megawattórát.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
