Zöld Energia

Megérkezett a 100 ezer forintos erkélynapelem

A Lidl mellett az Aldi Nord is belép a piacra, igaz, itthon nem lesznek elérhetőek a termékek.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2023-07-10

Szerző:

Vanessza

Két, hazánkban is ismerősen csengő vállalat lép be Németországban az erkélynapelemek piacára – számol be a G7. A Lidl május közepén kezdte el árulni saját termékét, az Aldi Nord, a Lidl legnagyobb riválisa pedig júniusban vág bele az eszköz árusításába. (Az Aldi Nord Németország északi részén működik, és nem azonos a magyarországi Aldikat is birtokló Aldi Süddel.)

Az erkélynapelemek népszerűsége az elmúlt időszakban több országban, köztük Németországban és a szomszédos Ausztriában meredeken elkezdett felfele ívelni. Ezek olyan, viszonylag egyszerű termékek, amelyek boltokban könnyedén beszerezhetőek, majd az otthonban lévő konnektorokba csatlakoztathatóak. A napelemeket jellemzően az erkélyre helyezik, a rendszerek elegendő áramot termelnek egy-egy berendezés üzemeltetéséhez, ezzel csökkentve a rezsit.

Az Európai Unió országaiban 600-800 wattos teljesítményig jellemzően nem kell az eszközöket engedélyeztetni, csak bejelenteni, igaz, Németországban esetenként a szolgáltatók speciális csatlakozót kérnek. Magyarországon ezzel szemben tilos az erkélynapelemek használata, a Lidl a G7-nek is megerősítette, hogy jogszabályi okok miatt a termék itthon nem lesz elérhető.

A Lidl Németországban beszerezhető eszköze 219 euróba (mintegy 82 ezer forintba) kerül, 150 watt a névleges teljesítménye, a rendszer pedig 600 wattig skálázható fel. A csomag tartalmazza az összes szükséges kiegészítőt, köztük a miniinvertert. Az Aldi Nord terméke ezzel szemben 350 wattos, két panelből áll, és 469 euróba (nagyjából 175 ezer forintba) kerül majd.

A németországi erkélynapelemeket nézve egyébként ezek az árak nem számítanak kifejezetten alacsonynak. Az egy wattra vetített fogyasztói ár ezen eszközöknél 500-546 forintnak felel meg, esetenként azonban feleennyiért is be lehet szerezni hasonló termékeket. Németországban egyébként 0-s áfakulccal is ösztönzik a vásárlásokat, sok városban pedig az önkormányzattól visszaigényelhető a beruházás értékének egy bizonyos százaléka.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

4 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom