Zöldinfó
Megtérülés helyett társadami hatást számol Bill Gates
A Microsoft alapítója és egykori vezére évekkel ezelőtt tűzte zászlajára a szegények egészségének javítását. Eddig javarészt kölcsönöket osztott szét alapítványa, de újabban befektetőként is fellép a gyógymódok kutatásának versenyében.
A feleségével, Melinda Gates-szel együtt működtetett, s kettejük nevét viselő alapítványuk az évente embermilliók életét követelő népbetegségek elleni gyógymódok felfedezésére koncentrál. E célból dollármilliárdokat osztottak már szét kölcsön formájában nonprofit szervezeteknek.
A Seattle-i székhelyű alapítvány legújabb “felfedezettje” a CureVac biotech cég, mely azon munkálkodik, hogy gyorsabban fejlesszen ki hatékony védőoltásokat, mint a többi cég. Gates munkatársai annyira ígéretesnek találták a vállalkozást, hogy részesedés vásárlása mellett döntöttek.
Az alapítvány mintegy tucatnyi cégbe vásárolta már be magát. Az invesztíció oka mindig az, hogy olyan projekteket tudnak így támogatni, amelyekre más cégek nem hajlandók, mert az innováció kimenetele túlságosan kétes.
A CureVac fókuszának középpontjában a rák áll, a prosztatarák elleni vakcina tesztelése folyik jelenleg. A cég a hírvivő RNS-t (ribonukleinsav), más néven az mRNS-t használja fel, hogy a szervezetet ráfogja olyan fehérjék létrehozására, melyek felveszik a harcot a rákkal, valamint fertőző betegségekkel.
Gates csapatának célkitűzése, hogy az ilyen innovációk a világ szegényeit is szolgálják, ne csak a fejlett nyugati országok polgárait. Az alapítvány tehát nem a megtérülési modellel dolgozik (ROI), hanem a a társadalmi hatást tartja szem előtt. Ezen túl a stratégiai befektető szerepét is játssza, amennyiben ajtókat nyit meg és kapcsolatok teremt az egyetemek, a kormányzat és a magánszektor irányában az általa felkarolt vállalkozások számára. (Állami szinten is vannak törekvések, hogy ne csak pénzben mérjék az országok teljesítményét. Létrejött már a nemzeti boldogság index és az Unióban egy fenntarthatósági alapon számolt “GDP” kidolgozása zajlik.)
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia16 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés