Zöldinfó
Megtérülés helyett társadami hatást számol Bill Gates
A Microsoft alapítója és egykori vezére évekkel ezelőtt tűzte zászlajára a szegények egészségének javítását. Eddig javarészt kölcsönöket osztott szét alapítványa, de újabban befektetőként is fellép a gyógymódok kutatásának versenyében.
A feleségével, Melinda Gates-szel együtt működtetett, s kettejük nevét viselő alapítványuk az évente embermilliók életét követelő népbetegségek elleni gyógymódok felfedezésére koncentrál. E célból dollármilliárdokat osztottak már szét kölcsön formájában nonprofit szervezeteknek.
A Seattle-i székhelyű alapítvány legújabb “felfedezettje” a CureVac biotech cég, mely azon munkálkodik, hogy gyorsabban fejlesszen ki hatékony védőoltásokat, mint a többi cég. Gates munkatársai annyira ígéretesnek találták a vállalkozást, hogy részesedés vásárlása mellett döntöttek.
Az alapítvány mintegy tucatnyi cégbe vásárolta már be magát. Az invesztíció oka mindig az, hogy olyan projekteket tudnak így támogatni, amelyekre más cégek nem hajlandók, mert az innováció kimenetele túlságosan kétes.
A CureVac fókuszának középpontjában a rák áll, a prosztatarák elleni vakcina tesztelése folyik jelenleg. A cég a hírvivő RNS-t (ribonukleinsav), más néven az mRNS-t használja fel, hogy a szervezetet ráfogja olyan fehérjék létrehozására, melyek felveszik a harcot a rákkal, valamint fertőző betegségekkel.
Gates csapatának célkitűzése, hogy az ilyen innovációk a világ szegényeit is szolgálják, ne csak a fejlett nyugati országok polgárait. Az alapítvány tehát nem a megtérülési modellel dolgozik (ROI), hanem a a társadalmi hatást tartja szem előtt. Ezen túl a stratégiai befektető szerepét is játssza, amennyiben ajtókat nyit meg és kapcsolatok teremt az egyetemek, a kormányzat és a magánszektor irányában az általa felkarolt vállalkozások számára. (Állami szinten is vannak törekvések, hogy ne csak pénzben mérjék az országok teljesítményét. Létrejött már a nemzeti boldogság index és az Unióban egy fenntarthatósági alapon számolt “GDP” kidolgozása zajlik.)
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.
Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.
A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.
Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés