Zöldinfó
Megtérülés helyett társadami hatást számol Bill Gates
A Microsoft alapítója és egykori vezére évekkel ezelőtt tűzte zászlajára a szegények egészségének javítását. Eddig javarészt kölcsönöket osztott szét alapítványa, de újabban befektetőként is fellép a gyógymódok kutatásának versenyében.
A feleségével, Melinda Gates-szel együtt működtetett, s kettejük nevét viselő alapítványuk az évente embermilliók életét követelő népbetegségek elleni gyógymódok felfedezésére koncentrál. E célból dollármilliárdokat osztottak már szét kölcsön formájában nonprofit szervezeteknek.
A Seattle-i székhelyű alapítvány legújabb “felfedezettje” a CureVac biotech cég, mely azon munkálkodik, hogy gyorsabban fejlesszen ki hatékony védőoltásokat, mint a többi cég. Gates munkatársai annyira ígéretesnek találták a vállalkozást, hogy részesedés vásárlása mellett döntöttek.
Az alapítvány mintegy tucatnyi cégbe vásárolta már be magát. Az invesztíció oka mindig az, hogy olyan projekteket tudnak így támogatni, amelyekre más cégek nem hajlandók, mert az innováció kimenetele túlságosan kétes.
A CureVac fókuszának középpontjában a rák áll, a prosztatarák elleni vakcina tesztelése folyik jelenleg. A cég a hírvivő RNS-t (ribonukleinsav), más néven az mRNS-t használja fel, hogy a szervezetet ráfogja olyan fehérjék létrehozására, melyek felveszik a harcot a rákkal, valamint fertőző betegségekkel.
Gates csapatának célkitűzése, hogy az ilyen innovációk a világ szegényeit is szolgálják, ne csak a fejlett nyugati országok polgárait. Az alapítvány tehát nem a megtérülési modellel dolgozik (ROI), hanem a a társadalmi hatást tartja szem előtt. Ezen túl a stratégiai befektető szerepét is játssza, amennyiben ajtókat nyit meg és kapcsolatok teremt az egyetemek, a kormányzat és a magánszektor irányában az általa felkarolt vállalkozások számára. (Állami szinten is vannak törekvések, hogy ne csak pénzben mérjék az országok teljesítményét. Létrejött már a nemzeti boldogság index és az Unióban egy fenntarthatósági alapon számolt “GDP” kidolgozása zajlik.)
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés