Zöldinfó
Megtérülés helyett társadami hatást számol Bill Gates
A Microsoft alapítója és egykori vezére évekkel ezelőtt tűzte zászlajára a szegények egészségének javítását. Eddig javarészt kölcsönöket osztott szét alapítványa, de újabban befektetőként is fellép a gyógymódok kutatásának versenyében.
A feleségével, Melinda Gates-szel együtt működtetett, s kettejük nevét viselő alapítványuk az évente embermilliók életét követelő népbetegségek elleni gyógymódok felfedezésére koncentrál. E célból dollármilliárdokat osztottak már szét kölcsön formájában nonprofit szervezeteknek.
A Seattle-i székhelyű alapítvány legújabb “felfedezettje” a CureVac biotech cég, mely azon munkálkodik, hogy gyorsabban fejlesszen ki hatékony védőoltásokat, mint a többi cég. Gates munkatársai annyira ígéretesnek találták a vállalkozást, hogy részesedés vásárlása mellett döntöttek.
Az alapítvány mintegy tucatnyi cégbe vásárolta már be magát. Az invesztíció oka mindig az, hogy olyan projekteket tudnak így támogatni, amelyekre más cégek nem hajlandók, mert az innováció kimenetele túlságosan kétes.
A CureVac fókuszának középpontjában a rák áll, a prosztatarák elleni vakcina tesztelése folyik jelenleg. A cég a hírvivő RNS-t (ribonukleinsav), más néven az mRNS-t használja fel, hogy a szervezetet ráfogja olyan fehérjék létrehozására, melyek felveszik a harcot a rákkal, valamint fertőző betegségekkel.
Gates csapatának célkitűzése, hogy az ilyen innovációk a világ szegényeit is szolgálják, ne csak a fejlett nyugati országok polgárait. Az alapítvány tehát nem a megtérülési modellel dolgozik (ROI), hanem a a társadalmi hatást tartja szem előtt. Ezen túl a stratégiai befektető szerepét is játssza, amennyiben ajtókat nyit meg és kapcsolatok teremt az egyetemek, a kormányzat és a magánszektor irányában az általa felkarolt vállalkozások számára. (Állami szinten is vannak törekvések, hogy ne csak pénzben mérjék az országok teljesítményét. Létrejött már a nemzeti boldogság index és az Unióban egy fenntarthatósági alapon számolt “GDP” kidolgozása zajlik.)
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés