Zöldinfó
Megtilthatják a boltoknak az ajtók nyitva tartását a fűtési szezonban Németországban
Megtilthatják az üzletek üzemeltetőinek Németországban, hogy nyitva tartsák az utcára nyíló helyiségek bejáratait a fűtési szezonban – írta a Bild című lap egy készülő energiatakarékossági intézkedéscsomagra hivatkozva, amelyet a szerdai kormányülésen fogadhatnak el.
A beszámoló szerint az energiaellátás biztonságának fenntartásáról a szövetségi gazdasági minisztériumban kidolgozott javaslat alapján nemcsak az állami intézmények, hanem a vállalkozások és a háztartások is számíthatnak új takarékossági szabályokra, amelyeket szeptemberben vezetnek majd be, egyelőre február végéig. Így a kormány várhatóan megtiltja, hogy áram vagy földgáz felhasználásával fűtsék a magántulajdonú lakóingatlanokban üzemeltetett medencéket. Az uszodákra, rehabilitációs központokra, szállodákra nem vonatkozik majd az új szabály. Az üzletek, kereskedelmi ingatlanok fűtéséről a tervezetben kiemelték, hogy az állandóan nyitott ajtók miatt a hő “ellenőrizetlenül távozhat”. Ezért a vészkijáratokat, menekülési útvonalakat kivéve tilos lesz állandóan nyitva tartani a szabadba nyíló ajtókat. A közintézmények fűtéséről részletes szabályrendszert dolgoztak ki. Így például egyáltalán nem szabad majd fűteni a bejárati előcsarnokokban, várótermekben és minden olyan helyiségben, amely nem állandó tartózkodásra szolgál. Az állandó tartózkodásra való helyiségekben a munka jellegéhez igazítják a szabályokat, így a túlnyomórészt ülő tevékenységekre használt helyiségeket legfeljebb 19 Celsius fokra szabad majd felfűteni, és legfeljebb 12 Celsius fok lehet mindenütt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek.
A kórházakban, iskolákban, bentlakásos otthonokban és egyéb szociális intézményekben nem kell lejjebb állítani a fűtést. A tervek között szerepel az is, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani. Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával “gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
