Zöld Energia
Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?
Hazánkban egyre nagyobb teret nyer a megújuló energiákból származó energia kinyerése. Ráadásul ez a tendencia szerencsére évről-évre folytatódik. Azonban gyakran hallható, hogy a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a napelem és a napkollektor fogalma. Ennek tisztázására most górcső alá vesszük mi is a különbség napelem és napkollektor között.
Napkollektor működési elve
A két rendszer közül a napkollektor tekinthető az egyszerűbb működési elvűnek. A napkollektor rendszerek esetén a kültéri egységben folyadék kering, mely víz és fagyálló tulajdonságú speciális folyadék. A nap sugarait az úgynevezett abszorber gyűjti össze és melegíti fel a folyadékot. A felmelegítést követően a meleg víz szigetelt tartályban tárolódik és ebből kerülhet tovább felhasználásra, akár mosogatáshoz, fürdéshez, vagy fűtéshez is. Napkollektorok esetén 60-80%-os hatásfokról beszélhetünk, vagyis a kollektor panelre érkező napsugárzás hőenergiájának több mint felét képesek hasznosítani és elvezetni a rendszerbe. Ebből is jól látszódik, hogy a napkollektor rendszer a nap sugarait ezáltal hőenergiává képes átalakítani.
Napkollektor típusok
A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. A két legelterjedtebb a vákuumcsöves napkollektor és a sík kollektor.
Sík napkollektor
A sík kollektor Európában az egyik leggyakoribb típus, ezen belül is főként a mediterrán területeken találkozhatunk vele. A kollektor panelek jellegzetes kékes színét az ún. szelektív réteg adja, melyet egy speciális, 3-4 milliméter vastag üveg fed.
Ennek a típusnak egyszerű a kialakítása, és aránylag hosszú élettartamúnak mondható. Az alacsony hőmérsékletet leszámítva az év túlnyomó részében megfelelően működik.
Vákuumcsöves napkollektor
A vákuumcsöves kollektor rendszereket a háztetőkön látható, legtöbbször kékes üvegcsövek sorából álló panelek alkotják. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között helyet kap a mesterséges vákuum, amelynek köszönhetően minimalizálható a hőveszteség is. Ennek köszönhetően télen is kiválóan üzemeltethető rendszerről beszélhetünk.
Napelem működési elve
Napelemes rendszer esetén Nap fényenergiáját alakítja át rendszerünk (egyen)árammá, majd ezt tárolja és alakítja tovább váltóárammá. Ezt tudják aztán az árammal működő készülékeink hasznosítani.
Napelem típusok
A napelemeknek is több típusát különböztetjük meg, ezek név szerint a monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó, valamint a vékonyrétegű napelem rendszerek.
Monokristályos napelemek
A monokristályos típus a jelenlegi legnagyobb hatásfokú napelem (15-19%), emellett pedig az élettartama is kimagasló, hiszen több mint 30 évről beszélhetünk esetében. Ugyan a közvetlen napfénnyel funkcionál optimálisan, azonban szórt fénynél is képes teljesítményt leadni.
Polikristályos napelemek
Jellemzően a polikristályos napelemek hatásfoka 13-18%, de a hőterheléseket nem bírják annyira, mint például a monokristályos, vagy a vékonyrétegű társaik. Viszont a dőlésszögre és tájolásra is kevésbé érzékenyek, ennek köszönhetően igen elterjed típusról beszélhetünk.
Vékonyrétegű napelem
A három típus közül ennek hatásfoka mindössze 6-8%, ráadásul a költségek is nagyobbak a vékonyrétegű napelem rendszer telepítése során. Emiatt a vékonyrétegű típussal háztartásokban nem találkozhatunk.
Kinek ajánlott a napkollektor?
A napkollektor tehát azok számára lehet jó opció, akik hőenergiát szeretnének háztartásuk számára termelni, melyet aztán mosogatásra, fürdésre, fűtés kiegészítésre használnának fel.
Azonban érdemes számításba venni, hogy a napkollektor rendszer a hőenergiát csupán a rendszerbe épített tartály tárolókapacitásáig képes tárolni és a folyamatos hőveszteség miatt csupán alig egy napig tárolható a meleg víz.
Kinek ajánlott a napelem?
A napelem azok számára ajánlott, akik kifejezetten elektromos áramhoz szeretnének jutni a megújuló energiaforrások által. Bár a hatásfokuk kisebb, mint a napkollektoroknak, de a megtermelt energiát tovább képesek tárolni, köszönhetően a beépített akkumulátoroknak.
Számos hasznos cikket olvashat még napelem témában az mnnsz.hu weboldalon!
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés