Zöld Energia
Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?
Hazánkban egyre nagyobb teret nyer a megújuló energiákból származó energia kinyerése. Ráadásul ez a tendencia szerencsére évről-évre folytatódik. Azonban gyakran hallható, hogy a hétköznapi szóhasználatban összemosódik a napelem és a napkollektor fogalma. Ennek tisztázására most górcső alá vesszük mi is a különbség napelem és napkollektor között.
Napkollektor működési elve
A két rendszer közül a napkollektor tekinthető az egyszerűbb működési elvűnek. A napkollektor rendszerek esetén a kültéri egységben folyadék kering, mely víz és fagyálló tulajdonságú speciális folyadék. A nap sugarait az úgynevezett abszorber gyűjti össze és melegíti fel a folyadékot. A felmelegítést követően a meleg víz szigetelt tartályban tárolódik és ebből kerülhet tovább felhasználásra, akár mosogatáshoz, fürdéshez, vagy fűtéshez is. Napkollektorok esetén 60-80%-os hatásfokról beszélhetünk, vagyis a kollektor panelre érkező napsugárzás hőenergiájának több mint felét képesek hasznosítani és elvezetni a rendszerbe. Ebből is jól látszódik, hogy a napkollektor rendszer a nap sugarait ezáltal hőenergiává képes átalakítani.
Napkollektor típusok
A napkollektoroknak több típusa van, és bár működési elvükben nem különböznek egymástól, megvalósításukban eltérnek. A két legelterjedtebb a vákuumcsöves napkollektor és a sík kollektor.
Sík napkollektor
A sík kollektor Európában az egyik leggyakoribb típus, ezen belül is főként a mediterrán területeken találkozhatunk vele. A kollektor panelek jellegzetes kékes színét az ún. szelektív réteg adja, melyet egy speciális, 3-4 milliméter vastag üveg fed.
Ennek a típusnak egyszerű a kialakítása, és aránylag hosszú élettartamúnak mondható. Az alacsony hőmérsékletet leszámítva az év túlnyomó részében megfelelően működik.
Vákuumcsöves napkollektor
A vákuumcsöves kollektor rendszereket a háztetőkön látható, legtöbbször kékes üvegcsövek sorából álló panelek alkotják. Ezek a csövek valójában dupla rétegűek és a két réteg között helyet kap a mesterséges vákuum, amelynek köszönhetően minimalizálható a hőveszteség is. Ennek köszönhetően télen is kiválóan üzemeltethető rendszerről beszélhetünk.
Napelem működési elve
Napelemes rendszer esetén Nap fényenergiáját alakítja át rendszerünk (egyen)árammá, majd ezt tárolja és alakítja tovább váltóárammá. Ezt tudják aztán az árammal működő készülékeink hasznosítani.
Napelem típusok
A napelemeknek is több típusát különböztetjük meg, ezek név szerint a monokristályos- illetve polikristályos szilíciumot tartalmazó, valamint a vékonyrétegű napelem rendszerek.
Monokristályos napelemek
A monokristályos típus a jelenlegi legnagyobb hatásfokú napelem (15-19%), emellett pedig az élettartama is kimagasló, hiszen több mint 30 évről beszélhetünk esetében. Ugyan a közvetlen napfénnyel funkcionál optimálisan, azonban szórt fénynél is képes teljesítményt leadni.
Polikristályos napelemek
Jellemzően a polikristályos napelemek hatásfoka 13-18%, de a hőterheléseket nem bírják annyira, mint például a monokristályos, vagy a vékonyrétegű társaik. Viszont a dőlésszögre és tájolásra is kevésbé érzékenyek, ennek köszönhetően igen elterjed típusról beszélhetünk.
Vékonyrétegű napelem
A három típus közül ennek hatásfoka mindössze 6-8%, ráadásul a költségek is nagyobbak a vékonyrétegű napelem rendszer telepítése során. Emiatt a vékonyrétegű típussal háztartásokban nem találkozhatunk.
Kinek ajánlott a napkollektor?
A napkollektor tehát azok számára lehet jó opció, akik hőenergiát szeretnének háztartásuk számára termelni, melyet aztán mosogatásra, fürdésre, fűtés kiegészítésre használnának fel.
Azonban érdemes számításba venni, hogy a napkollektor rendszer a hőenergiát csupán a rendszerbe épített tartály tárolókapacitásáig képes tárolni és a folyamatos hőveszteség miatt csupán alig egy napig tárolható a meleg víz.
Kinek ajánlott a napelem?
A napelem azok számára ajánlott, akik kifejezetten elektromos áramhoz szeretnének jutni a megújuló energiaforrások által. Bár a hatásfokuk kisebb, mint a napkollektoroknak, de a megtermelt energiát tovább képesek tárolni, köszönhetően a beépített akkumulátoroknak.
Számos hasznos cikket olvashat még napelem témában az mnnsz.hu weboldalon!
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia19 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés