Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.
Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.
Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.
Zöld Energia
Európa energiatároló-kapacitása tovább bővül: hatalmas beruházás kezdődik
A Greenvolt és a BYD építi Lengyelország legnagyobb energiatárolóját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Greenvolt Power megállapodást írt alá a BYD Energy Storage céggel a lengyelországi Siedlcében épülő akkumulátoros energiatároló létesítmény rendszereinek szállítására, a tervezett tároló Lengyelország és egyben Európa egyik legnagyobb villamosenergia-tároló létesítménye lesz – közölték a cégek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Siedlcében az akkumulátoros energiatároló építése 2026 harmadik negyedévében kezdődik, üzembe helyezését pedig 2027 végére tervezi a Greenvolt Power. Az üzembe helyezést követően a létesítmény stabilabb és rugalmasabb villamosenergia-rendszert biztosít, támogatva a megújuló forrásból származó villamosenergia további térnyerését Lengyelországban és Közép-Kelet Európában.
Kifejtették: a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés dinamikus térnyerésével, egyre több akkumulátoros energiatároló épül Európa-szerte. A trendet erősíti az is, hogy az EU 22 tagállama 2026. június 26-án döntött arról, hogy 2026 és 2028 között további 45 gigawatt (GW) energiatároló kapacitást épít. Ehhez a megállapodáshoz Magyarország is csatlakozott további 700 megawatt (MW) tárolókapacitás kiépítését vállalva. Ebbe a stratégiába illeszkedi majd az új, rekord méretű lengyelországi energiatároló is. A Greenvolt egy 100 százalékban megújuló energiával foglalkozó vállalatcsoport, amely Európa, Észak-Amerika és Ázsia 20 országában van jelen. A vállalat a világ vezető akkumulátoros energiatároló-rendszer (BESS) fejlesztői közé tartozik, több mint 4,7 GW fejlesztési portfólióval. A közüzemi méretű megújulóenergia-piacra összpontosít, elsősorban szárazföldi szélerőművek, naperőművek és energiatároló rendszerek fejlesztésére. A Greenvolt Power 19 piacon van jelen Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.
Közép- és Kelet-Európa fontos fejlesztési terület a Greenvolt Power számára. Lengyelországban a vállalat fejlesztési portfóliója 238 megawatt (MW) szélenergia-, 657 MW napenergia- és 2595 MW akkumulátoros energiatároló (BESS) kapacitást foglal magában, míg Magyarországon 158 MW naperőművi és 135 MW akkumulátoros energiatároló (BESS) kapacitással rendelkezik a vállalat. A 2008-ban alapított BYD Energy Storage teljes értékláncot épített ki, amely magában foglalja a kutatás-fejlesztést, a gyártást, az értékesítést, a szervizelést és az újrahasznosítást. A vállalat termékportfóliója kiterjed egyebek mellett a közüzemi méretű energiatároló megoldásokra, mesterséges intelligencia adatközpontok (AIDC) energiaellátási megoldásaira. A BYD Energy Storage világszerte 650-nél több energiatároló projekt számára szállított rendszereket 110-nél több országban és régióban, összesen több mint 135 GWh kapacitással.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson