Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Miért nem hasznosítják újra a napelemeket?

Mi történik az elhasznált napelemekkel?

Létrehozva:

|

Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.

Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.

Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák