Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.
Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.
Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.
Zöld Energia
Új energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
Megnyíltak az 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyíltak a több mint 500 milliárd forint értékű energetikai pályázatok csütörtökön- közölte gazdasági és energetikai miniszter Facebook-oldalán – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István úgy fogalmazott, az áramhálózati és okosmérős fejlesztésekkel több megújuló energiát kapcsolnak a rendszerbe, hogy biztonságosabb legyen az ellátás és csökkenjen Magyarország kiszolgáltatottsága. A tárcavezető bejegyzésében rámutatott, magyar családok és vállalkozások fejlesztései a globális élmezőnybe röpítették Magyarországot a napenergia hasznosításában. De nem dőlhetünk hátra, a rendszerszintű hiányosságok, évtizedes mulasztások pótlásán még igenis dolgozni kell. A megújulók hasznosításán nagyot lendítenek a hazahozott uniós forrásokból elinduló áramhálózati és okosmérős fejlesztések, a támogatásokra mától lehet pályázni” – írta.
Közölte, friss piaci jelentés szerint Magyarország az egy főre eső napelemes teljesítményével az első tízbe tartozik a világon, és a SolarPower Europe adatelemzéséből kiderül, hogy tavaly is legalább 1 gigawattos bővülést ért el a naperőművek összes teljesítményében. Kapitány István szerint a megújuló energia további térnyerésének gátat szabnak az elmaradt beruházások miatt kimerült csatlakozási lehetőségek.
“Hatalmas kihagyott ziccer, hogy tíz éve adminisztratív akadályokkal lehetetlenítették el a szélerőművek telepítését, a fejlesztések ezért féloldalasak maradtak. Bármilyen mutatósnak tűnik első blikkre a napelemes előrehaladás, jócskán van még tennivalónk a tiszta és olcsóbb energia elterjesztése érdekében” – fogalmazott.
A miniszter jelezte, kiemelt szerepet szánnak a hazahozott uniós forrásokból az áramhálózati korszerűsítéseknek. Hozzátette, a több mint 500 milliárd forint értékben megnyitott energetikai pályázatokkal elsősorban további megújuló energiák rendszerbe kapcsolását igyekeznek megalapozni, és a támogatási programnak köszönhetően, az elosztókkal és rendszerirányítóval közösen a jelenlegi teljesítmény másfélszeresét lesznek képesek kiépíteni 2030-ig. “A rugalmasabb hálózat adta lehetőségekkel élve kiegyensúlyozottabb, környezetbarát energiamixet alakíthatunk ki. Azért kezdtük ezzel a munkát, mert így tehetünk a legtöbbet a biztonságos ellátásért és a vállalatok költségeinek csökkentéséért” – zárta bejegyzését Kapitány István.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon