Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.
Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.
Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.
Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.
Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.
0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)
1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.
Kép: Wikimedia Commons / MIT
Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.
Ő volt a napkirálynő
A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.
Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.
A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaRezsicsökkentés: kinek érdemes H tarifát használni?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA bukaresti vezetők azt ígérik, nem korlátozzák a lakosság áram- és gázfogyasztását
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaIgaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMutassuk pontosan mikor és hol indul az ingyen napelemes pályázat
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEnnél jobb elektromos SUV-ot most keresve sem találni