Zöld Energia

Milyen hatással van a baromfira, ha napelemek alatt kapirgálnak?

A Technique Solaire francia vállalat szerint a napelemeknek a baromfitenyésztésben is van létjogosultsága.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2023-03-31

Szerző:

Vanessza

A francia Technique Solaire napelem-fejlesztő partneri megállapodást kötött a Nouzilly-i Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (INRAE) Baromfi Kísérleti Egységével, illetve a Magneraud Alternatív Baromfitenyésztési Rendszerek Kísérleti Egységével – számol be a PV Magazine. A cél az, hogy felmérjék a fotovoltaikus panelek használhatóságát a szabadtéri baromfitenyésztő területeken.

A napelemes technológia az élet egyre több területén jelenik meg. Az egyik izgalmas fejlesztési irány a mezőgazdaságot érinti: világszerte sok régióban kutatják, hogy a fotovoltaikus paneleket hogyan lehetne alkalmazni az agráriumban. A legtöbb esetben a paneleket a növénytermesztésben, például üvegházakban hasznosítják, de az állattenyésztésben is van létjogosultsága a technológiának.

A Technique Solaire 2017 óta fejleszt fotovoltaikus madárházakat, ólakat vad- és baromfitenyésztők bevonásával. Ezek olyan egymás után elhelyezett, hálókkal összekapcsolt tetőegységek, amelyeken fotovoltaikus rendszerek találhatóak.

Az alacsonyabb telepítési költségek mellett a madárházak komoly előnye, hogy a kültéri tyúkólak tulajdonságait igazítják az olyan baromfik tartásához, mint amilyenek a húsukért tartott brojler csirkék vagy a kacsák.

A Technique Solaire szerint nem túl gyakori, hogy a madarak számára szabadtéri ólakat helyezzenek ki, sok állat élete során még csak el sem hagyja a költőépületeket. Mint a cég kiemelte, számos tanulmány kimutatta, hogy a madarak valójában éppen az árnyékos szabadtéri kifutókat kedvelik, ahol fák, kerítések és panelek is helyet kaphatnak. A vállalat által kínált napelemes egységek tehát a madarak számára is kedvezőek lehetnek.

A gyakorlati alkalmazás tökéletesítéséhez ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek. Az INRAE segítségével a Technique Solaire elemezni kívánja az állatok viselkedésének alakulását a rendszerek közelében. A cég szerint a Lot-et-Garonne-ban működő madárház alatt tett első megfigyelések kifejezetten biztatóak, az állatok gyakoribb, hosszabb és távolabbi utakat tesznek meg a farmépületből.

Zöld Energia

Ezeknek a hőszivattyúknak a leghidegebb napok sem okoznak gondot

Egy új, az Egyesült Királyságban elvégzett vizsgálat cáfolja, hogy a hőszivattyúk a nagy hidegben nem hatékonyak.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2023-06-05

Szerző:

Vanessza

Az Energy Systems Catapult nonprofit zöld technológiai és innovációs központ közzétette a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti, az Egyesült Királyságban működő levegő forrású hőszivattyúk helyszíni megfigyelésének adatait – számol be a PV Magazine. Az információk azt mutatják, hogy a hőszivattyúk háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hogy a hideg napokon berendezéseknél a teljesítménytényező (COP) mediánja 2,44, míg egész évben 2,80. Az eredmények azt is igazolták, hogy a külső levegőforrást hasznosító rendszerek alacsonyabb hőmérséklet mellett is hatékonyak.

„Az adatok közzétételével végre megdönthetjük azt a nézetet, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg időben, és hogy üzemelésük nem hatékony” – mondta Marc Brown, az Energy Systems Catapult ideiglenes üzleti vezetője. „Éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Háromszor hatékonyabbak, mint a gázkazánok, és hideg időjárási körülmények között is jól működnek” – tette hozzá.

Az Egyesült Királyság Energiabiztonsági és Nettó Zéró Minisztériuma által támogatott projektben 742 hőszivattyút telepítettek, az érintett otthonok közül a legkorábbi 1919-ben épült. A berendezések teljesítményét 2020 novembere és 2022 augusztusa között monitorozták, az eredmények pedig rávilágítottak, hogy jelentősen javult a levegő alapú hőszivattyúk működése egy 2011-2014 között futó, hasonló projekt óta. Az új adatok azt is felfedték, hogy eltérések adódhatnak a teljesítményben az egyes modellek között.

Ami az üzemi áramlási hőmérsékletet illeti, a 65 Celsius-fok feletti hőmérsékletet elérő hőszivattyúk szezonális COP-értékének mediánja 2,89 és 2,92 között alakult, míg az alacsony üzemi hőmérsékletű hőszivattyúknál 2,74 és 2,94 között mozgott. A jelentés szerint azonban a 65 Celsius-fok feletti üzemelés nem túl gyakori.

A projekt során a hőszivattyúk teljesítményét az év leghidegebb napjain is elemezték, amikor a külső átlaghőmérséklet -5,8 és 2 Celsius-fok között változott. A COP-ot minden egyes hideg napra kiszámították, az átlag 2,44 volt. Az Energy Systems Catapult szerint mindez igazolja, hogy a hőszivattyúk jól üzemelnek különböző épületekben, még igen alacsony hőmérsékleten is.

Tovább olvasom