Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Milyen hatással van a hideg időjárás a napelemekre?

Az eső nem, a szél és a hideg időjárás viszont kifejezetten kedvezhet a napelemes rendszereknek.

Létrehozva:

|

Ahogy fejlődik a technika, és egyre gazdaságosabbá válnak a napelemek, úgy jelennek meg világszerte egyre több és több otthonon. A projekt megkezdése előtt sok kérdés merülhet fel a potenciális tulajokban, az egyik ilyen az, hogy az időjárás miként befolyásolja a panelek működését. Erre ad választ a Solar Alliance cikke. Talán nem meglepő, de a napelemek a napos időben termelik a legtöbb energiát, a felhőzet, sőt a hóréteg is csökkentheti a teljesítményt – igaz, ilyen időjárási körülmények között is működik a rendszer.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Nagy általánosságban elmondható, hogy minden, ami képes blokkolni a napsugárzást, befolyásolhatja a napelemeket. Az, hogy egy adott felhős napon mennyire működnek jól a panelek, nagyban függ a felhőzet vastagságától, de a rendszer jellemzően a normál teljesítmény 10-25 százalékát éri el. Ami már nem annyira evidens: a panelek épp a hideg időben működnek a legjobban. Amikor egy, a napból érkező foton elér egy fotovoltaikus cellát, az elektronok elektromos áramot hoznak létre. Az energiatermelés az elektron nyugalmi állapota és a napfény által aktivált, nagy energiájú állapota közötti különbségtől függ.

A hő hatására nyugalmi állapotban is magas a részecskék energiája, ami csökkenti a kulcsfontosságú eltérést, azaz az előállított áram mennyiségét. Elvileg tehát egy napsütötte, téli időszakban kifejezetten magassá válhat a teljesítmény – persze az energiatermelés szempontjából így is problémát jelent, hogy a hideg hónapokban kevesebb a napsütötte órák száma. Érdekes módon, noha az eső ronthat a működésen, van egy komoly előnye: lemoshatja a napfényt blokkoló szennyeződéseket. Hasonló tisztító hatással járhat a szél, amely ráadásul a hűtést is elősegítheti. Összességében tehát elmondható, hogy az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják a napelemes rendszereket. Ezen problémát az otthoni tartalékgenerátorok, valamint akkumulátorok orvosolhatják.

Zöldinfó

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

2024 augusztusában és szeptember elején a Balatonnál az árvaszúnyogok szokásosnál erősebb rajzása volt megfigyelhető. Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a világos felületeket, belehullhatnak az ételekbe, és nyomot hagynak az autókon – írja friss Facebook-posztjában a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI). A Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat. Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig.

Mi várható 2025-ben?
2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak a kutatók.

A BLKI kutatói szerint a legjobb, ha nem bolygatjuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek. Úgy is védekezhetünk, ha sötétben igyekezünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket. Hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges, teszik hozzá posztjukban.

Fontos élőlények
Az árvaszúnyog-lárvák a vízi üledékben élnek, algákkal és növényi törmelékkel táplálkoznak, miközben fontos táplálékforrást jelentenek halak és madarak számára. Rajzásukkor szerves anyagokat vonnak ki a vízből, ezzel hozzájárulva az ökoszisztéma öntisztulásához. Az árvaszúnyogok tehát alapvetően hasznos rovarok.

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák