

Zöldinfó
Mit rejt az ásványvíz?
Ha alaposabban szemügyre vesszük a természetes ásványvizek címkéit, akkor azok árulkodóbbak, mint elsőre gondolnánk. Bár gyártója válogatja, hogy mi szerepel a palackokon, már a feltüntetett alapinformációk is segítenek abban, hogy eldönthessük, hogy melyik víz az, ami leginkább az igényeink szerint való. A könnyebb döntéshez ad támpontokat az alábbi, a hazai természetes ásványvizek ásványi anyag összetevőiről szóló útmutató.
Az egyik legismertebb hazai ásványvíz márka, a MIZSE idén tavasszal készített országos, online, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőttek kezdenek egyre tudatosabb vízfogyasztókká válni. A felmérés szerint a döntésnél a három fő választási szempont az ár (43%), az, hogy Magyarországon készül-e (40%), illetve az ásványvíz cimkéjének informatív jellege, azaz fel van-e tüntetve rajta, hogy mit tartalmaz, hol és hogyan készült. Ez a válaszadók 36 százalékának volt fontos, és ők értelmezik is az olvasottakat.
„A természetes ásványvíz elnevezés már önmagában minőséget jelző meghatározás. Az a termék sorolható be ebbe a kategóriába, amelynek forrása védett, felszín alatti vízadó rétegben található, szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevői révén egészségügyi szempontból is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Pont ezért mindig ott kell palackozni, ahol a felszínre hozzák, és nem változtathatóak meg a víz jellegzetes tulajdonságai, összetevői. Csak szén-dioxid adható hozzá, amit ugyanakkor a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmaz. A vizek közti különbség az ásványianyag-tartalmukból, összetételükből fakad.” – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a természetes ásványvizekről Antal Emese dietetikus, szociológus.
Hozzátette a boltokban háromféle ásványianyag-tartalmú ásványvízzel lehet találkozni. Közülük a nagyon csekély jelzőt azok kapják, amelyekben literenként kevesebb, mint 50 milligramm ásványi anyag található. Ennek tízszerese, maximum 500 milligramm van a csekély ásványianyag-tartalmú kategóriába eső vizeknél, míg az ásványi anyagban gazdag minősítést a több mint 1500 milligrammot magukban rejtő természetes ásványvizek birtokolják.
Bár már ezek a mennyiségi adatok is sok támpontot biztosítanak, azért arra nem adnak választ, hogy mit vegyünk, ha éppen vérnyomáscsökkentő, csonterősítő, vagy más típusú terápia részeként terveznénk meg a napi folyadékbevitelünket. A célnak legmegfelelőbb víz kiválasztáshoz a címkén felsorolt összetevők átböngészése adhat segítséget.
Mennyi kell kalciumból, vagy magnéziumból?
Ha a palack címkéjén az olvasható, hogy a vízben literenként 150 milligramm, vagy annál több kalcium található, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék rendszeres fogyasztásával jelentősen hozzájárulunk a normál csontozat és fogazat fenntartásához szükséges kalciumbevitel napi fedezéséhez. Hasonlóképp, ha az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez elengedhetetlen magnéziumban gazdag vizet szeretnénk fogyasztani, akkor arra kell figyelnünk, hogy 50 milligramm, vagy azt meghaladó mennyiségben legyen benne a vízben ez az ásványi anyag. Ha így teszünk, akkor ezzel is hozzájárulunk az ingerlékenység, az álmatlanság, a koncentrációs nehézségek, az izomgörcs, a szédülés vagy a fejfájás megelőzéséhez.
A hidrogén-karbonát megnyugtatja a gyomrot
A mostani generációk népbetegsége a reflux. Kivédeni nem, de a tüneteket csökkenteni mindenképp lehet. Többek között azzal, ha az ezzel küzdő emberek a literenként 600 milligramm hidrogén-karbonát tartalmú ásványvizeket vásárolják meg. Az emésztési bántalmaktól szenvedők is enyhíthetik a panaszaikat, ha keserűbb ízű, több mint 200 milligramm szulfáttal készült ásványvizeket fogyasztják.
Óvatosan a nátriummal
A magyar lakosságról általában elmondható az, hogy szereti a sós ízeket. Emiatt jellemző ránk, hogy az ajánlottnál 2,5-szer több nátriumot viszünk be a szervezetünkbe mindennap. Ez pedig azért káros, mert növeljük vele a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a lehetőségét. A vízgyártók ezt ellensúlyozandó nátriumszegény vizeket is bevezettek már a hazai piacra. Ennek köszönhetően, aki jobban odafigyelne ezen a téren az egyensúly fenntartására, azoknak a kifejezetten alacsony, 20 milligramm alatti nátriumot tartalmazó vizek az ajánlottak. Ma már a vashiány esetén is választhatunk vasban gazdag ásványvizet. Csak azt kell figyelni, hogy a címkén fel legyen tüntetve, hogy a termék minimum 1 milligramm vasat tartalmaz.
Zárásként fontos megjegyezni, hogy a természetes ásványvizeknek kedvező az összetételük, jó az ízük, kiváló szomjoltóak, illetve energiamentesek. Korosztálytól, napszaktól, időjárástól függetlenül a fogyasztásukat mindenki számára csak ajánlani lehet, a címkén feltüntetett ásványianyagok mennyiségének figyelembevételével.

Zöldinfó
Szavazz a bokrok hangjára – elindult a 2026-os év madara-választás
Július 25-ig várja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a voksokat az év madarára, a lakosság a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MME 1979-óta választja meg az év madarát, ami 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik. 2026-ra három, bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhat a lakosság az egyesület honlapján július 25-e 12 óráig – közölte az alternativenergia.hu. A bokrosok menedéket nyújtanak rengeteg élőlény számára. Sok madár találja meg itt fészkelő- és táplálkozóhelyét, és a vonulás alatt még több használja megállóhelyként, zöld folyosóként ezeket a területeket. Ezért is fontos, hogy ezekre természetbarát szemmel, értékes élőhelyként és ne “rendezetlen bozótként” tekintsünk. A kis poszáta verébnagyságú, de annál karcsúbb madár. Színezete nem feltűnő, jellegzetes “lüktető” éneke alapján azonban könnyű felismerni. Rovarevő, elsősorban lepkehernyókkal, levéltetvekkel táplálkozik. Hazánkban gyakori fészkelő, tavasztól őszig találkozhatunk vele ártéri erdőkben, bokrosokban, de akár városi parkokban is. A telet Afrikában tölti.
Az énekes rigó a fekete rigó után a második leggyakoribb települési fészkelő rigónk. A rokon fajnál kisebb, attól teljesen eltérő színezetű, így könnyű elkülöníteni attól. Életmódja és táplálkozása a fekete rigóéhoz hasonló, de jobban kedveli az üdébb, párásabb parkokat, kerteket, ahol bőven talál kisebb házas csigákat. Fészke igazi remekmű, belsejét nyálával kevert korhadó faanyaggal simára tapasztja. A telet főként a mediterráneumban tölti, de vannak áttelelő példányai is. A kerti geze verébnagyságú, ritkán megfigyelhető madár. Hasoldala világos sárgás, hátoldala sötétebb barnás, esetleg olajzöldbe hajló, lábai kékesszürkék. Fészkeléshez sűrű növényzetet igényel, ezért leginkább nedves területeken, ártéri erdőkben fordul elő. A telet Afrika déli, szubtrópusi részén tölti, hozzánk csak késő tavasszal érkezik, és a költés befejezése után, nyár derekán megkezdi a vonulást a telelőterületek felé.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!