Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mit rejt az ásványvíz?

Létrehozva:

|

Ha alaposabban szemügyre vesszük a természetes ásványvizek címkéit, akkor azok árulkodóbbak, mint elsőre gondolnánk. Bár gyártója válogatja, hogy mi szerepel a palackokon, már a feltüntetett alapinformációk is segítenek abban, hogy eldönthessük, hogy melyik víz az, ami leginkább az igényeink szerint való. A könnyebb döntéshez ad támpontokat az alábbi, a hazai természetes ásványvizek ásványi anyag összetevőiről szóló útmutató.

Az egyik legismertebb hazai ásványvíz márka, a MIZSE idén tavasszal készített országos, online, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőttek kezdenek egyre tudatosabb vízfogyasztókká válni. A felmérés szerint a döntésnél a három fő választási szempont az ár (43%), az, hogy Magyarországon készül-e (40%), illetve az ásványvíz cimkéjének informatív jellege, azaz fel van-e tüntetve rajta, hogy mit tartalmaz, hol és hogyan készült. Ez a válaszadók 36 százalékának volt fontos, és ők értelmezik is az olvasottakat.

„A természetes ásványvíz elnevezés már önmagában minőséget jelző meghatározás. Az a termék sorolható be ebbe a kategóriába, amelynek forrása védett, felszín alatti vízadó rétegben található, szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevői révén egészségügyi szempontból is előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Pont ezért mindig ott kell palackozni, ahol a felszínre hozzák, és nem változtathatóak meg a víz jellegzetes tulajdonságai, összetevői. Csak szén-dioxid adható hozzá, amit ugyanakkor a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmaz. A vizek közti különbség az ásványianyag-tartalmukból, összetételükből fakad.” – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a természetes ásványvizekről Antal Emese dietetikus, szociológus.

Hozzátette a boltokban háromféle ásványianyag-tartalmú ásványvízzel lehet találkozni. Közülük a nagyon csekély jelzőt azok kapják, amelyekben literenként kevesebb, mint 50 milligramm ásványi anyag található. Ennek tízszerese, maximum 500 milligramm van a csekély ásványianyag-tartalmú kategóriába eső vizeknél, míg az ásványi anyagban gazdag minősítést a több mint 1500 milligrammot magukban rejtő természetes ásványvizek birtokolják.

Bár már ezek a mennyiségi adatok is sok támpontot biztosítanak, azért arra nem adnak választ, hogy mit vegyünk, ha éppen vérnyomáscsökkentő, csonterősítő, vagy más típusú terápia részeként terveznénk meg a napi folyadékbevitelünket. A célnak legmegfelelőbb víz kiválasztáshoz a címkén felsorolt összetevők átböngészése adhat segítséget.

Advertisement

Mennyi kell kalciumból, vagy magnéziumból?

Ha a palack címkéjén az olvasható, hogy a vízben literenként 150 milligramm, vagy annál több kalcium található, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a termék rendszeres fogyasztásával jelentősen hozzájárulunk a normál csontozat és fogazat fenntartásához szükséges kalciumbevitel napi fedezéséhez. Hasonlóképp, ha az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez elengedhetetlen magnéziumban gazdag vizet szeretnénk fogyasztani, akkor arra kell figyelnünk, hogy 50 milligramm, vagy azt meghaladó mennyiségben legyen benne a vízben ez az ásványi anyag. Ha így teszünk, akkor ezzel is hozzájárulunk az ingerlékenység, az álmatlanság, a koncentrációs nehézségek, az izomgörcs, a szédülés vagy a fejfájás megelőzéséhez.

A hidrogén-karbonát megnyugtatja a gyomrot

A mostani generációk népbetegsége a reflux. Kivédeni nem, de a tüneteket csökkenteni mindenképp lehet. Többek között azzal, ha az ezzel küzdő emberek a literenként 600 milligramm hidrogén-karbonát tartalmú ásványvizeket vásárolják meg. Az emésztési bántalmaktól szenvedők is enyhíthetik a panaszaikat, ha keserűbb ízű, több mint 200 milligramm szulfáttal készült ásványvizeket fogyasztják.

Óvatosan a nátriummal

Advertisement

A magyar lakosságról általában elmondható az, hogy szereti a sós ízeket. Emiatt jellemző ránk, hogy az ajánlottnál 2,5-szer több nátriumot viszünk be a szervezetünkbe mindennap. Ez pedig azért káros, mert növeljük vele a szív-és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a lehetőségét. A vízgyártók ezt ellensúlyozandó nátriumszegény vizeket is bevezettek már a hazai piacra. Ennek köszönhetően, aki jobban odafigyelne ezen a téren az egyensúly fenntartására, azoknak a kifejezetten alacsony, 20 milligramm alatti nátriumot tartalmazó vizek az ajánlottak. Ma már a vashiány esetén is választhatunk vasban gazdag ásványvizet. Csak azt kell figyelni, hogy a címkén fel legyen tüntetve, hogy a termék minimum 1 milligramm vasat tartalmaz.

Zárásként fontos megjegyezni, hogy a természetes ásványvizeknek kedvező az összetételük, jó az ízük, kiváló szomjoltóak, illetve energiamentesek. Korosztálytól, napszaktól, időjárástól függetlenül a fogyasztásukat mindenki számára csak ajánlani lehet, a címkén feltüntetett ásványianyagok mennyiségének figyelembevételével.

Zöldinfó

Szabad-e újat építeni? Átadták az első FENNTARTHATÓ ÉPÜLETBUROK pályázat díjait!

Az első, a fenntarthatóság elveit kiemelten vizsgáló pályázat legjobbjai a diósdi Emília családi ház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Budapest Airport Aréna felújított épületei lettek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az elmúlt években kiemelt figyelmet kap az épületek létesítéséhez és üzemeléséhez szükséges energia mennyiségének, valamint a káros szennyezőanyagok kibocsátásának radikális csökkentésére való törekvés, nem megfeledkezve az üzemeltetéshez tartozó ráfordítások mérsékléséről sem.

A Fenntartható épületburok pályázat célja e szemlélet terjesztése, a példaértékű megoldások összegyűjtése, a legjobbak díjazása, és az épületek, a koncepciók és az ezekhez alkalmazott műszaki megoldások ismertté tétele a szakmai szereplők, de az épületeket használó „laikusok” széles körében is. – mondta Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az első alkalommal kiírt, a fenntarthatóságra, vagy ha úgy tetszik a környezettudatosságra fókuszáló építészeti pályázat zsűrijének elnöke. A pályázat mögötti szakmai hátteret a hazai felsőoktatási intézmények is erősítették, a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszéke és az Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kara is a kezdeményezés mögé állt.

A Bíráló Bizottság a három kategóriában egy-egy fődíjat ítélt meg, a nyertes pályamunkák szerzőinek díja pedig a 2025. február elejére szervezett dél-spanyolországi szakami tanulmányúton való részvétel.

Szabad-e újat építeni?

A legjobbnak bizonyult lakóépület a diósdi Emília ház lett, az Equinox International építésziroda munkája, amelynek tervezői Bakos Bálint, Kosik Péter és Molnár Máté. A nyertes családi ház kapcsán Prof. Dr. Kiss Gyula DLA méltatásában emlékeztetett arra az egyre gyakrabban hallható összefüggésre, amely az építés helyett a felújítást helyezi előtérbe.

Kell és szabad új épületeket építeni, ha azok szellemiségükben szintén tekintettel vannak mindazon elvekre, amelyekkel az építészeknek küzdenie és tennie kell a világért, az építészet és az építés és az épület-használat fenntarthatóságáért. És azért gyönyörűséges a szakmánk, az építészet, mert a fenti elvek technicista vonulatán túl (illetve egyszerre azzal) van egy szellemi vonulata is. A terv, majd a megvalósult épület fizikai teljesítményei mellett ugyanolyan fontosságú a pszichikai teljesítmények mértéke, megléte. A diósdi Emília ház mindkét körben magasan teljesít. – emelte ki a szakember értékelő beszédében. … egy átgondolt, ügyesen és mértéktartóan megtervezett és megépített házat látunk, ahol nyilván az épület használója is megértő és nyitott az itt tetten érhető építészeti kvalitásokra.

Újépítésű középület esetében a nirmana építésziroda, Vékony Péter munkája, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Visegrádi utcai többcélú épülete kapta a kategória díját. A zsűri értékelésében kiemelte, hogy a tervezési koncepcióban már a kezdetektől meghatározó cél volt fenntarthatóság, amely az épület és az épületburok teljes egészét áthatotta. Ezen belül a bizottság meglátása szerint a homlokzat kialakítása egyszerre felel meg az innovatív megjelenés és a környezetbarát működés igényeinek, miközben maximálisan támogatja az épület funkcionális követelményeit. A tartós, optimális ár-érték arányt nyújtó megoldások – például a cserélhető elemek – hosszú távú fenntarthatóságot és egyszerű karbantarthatóságot garantálnak.

Advertisement

Az NMHH műszaki bázisa olyan inspiráló munkakörnyezetet kívánt, amely lehetővé teszi a frekvenciafelügyelet és -gazdálkodás feladatainak legmagasabb színvonalú ellátását. Egy példamutató épület valósult meg. – emelte ki méltatásában Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, városvezető, építész, a zsűri tagja.

Felújítás kategóriában a Budapest Airport Aréna Rendezvény- és Sportközpont tervezői, Kiskarándi Nánási Ilona és Magyar Mihály vehették át az elismerést.

Az eredeti, elavult épületburok és a teljes épületgépészet elbontásra került, de az ideális, kompakt forma érdekében az egyszerű épülettömeg megmaradt. A Budapest Airport Aréna új és hatékony épületburkot kapott. Jó példáját mutatja annak, hogy egy meglévő, megtartható épületváz – tudatos felújítási koncepcióval, illetve tervezéssel – még közel ötven év után is értéktartó marad. Az acélszerkezet elbontásával szemben, ez a döntés jelentős környezeti terheléstől való mentesítést eredményezett. – mondta laudációjában Horváth Sándor, a zsűri elnöke. A kiíró, az építőiparban ismert kommunikációs cég, a Build-Communication és spanyol szervezőtársa a bíráló bizottságba elismert szakembereket kért fel.

A zsűri elnöke Horváth Sándor, Széchenyi-díjas okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens, az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége alapító tagja, elnökhelyettese és Örökös Elnöke. A zsűri tagjai Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő, várostervező, építész és Dr. Kiss Gyula prof. habil DLA építész, egyetemi tanár, szakfejlesztési igazgató, építész szakfelelős (Óbudai Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar).

Az ipari szereplők a cél szolgálatában

A pályázathoz elengedhetetlen a célt támogató szakmai szereplők, az egyetemeken és szakértőkön túl a műszaki megoldásaikkal a megvalósítást szolgáló ipari bázis közreműködésére is, azon cégek támogatása, akiknek tevékenységében akár évtizedek óta fontos szerepet játszik a környezettudatosság, a körforgásos gazdálkodás erősítése.

Miért fontos egy fenntarthatóságra fókuszáló pályázat az ipar szereplőinek?

Advertisement

Ebben a témában a pályázat főtámogatója, a CRLT Solution Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth Bálint így fogalmazott: „Meggyőződésem, hogy a pályázat mögé álló cégek mindegyike működésének meghatározó eleme a környezettudatosság. Legyen szó az alapanyagok felhasználásáról, a gyártásban felhasznált energia mennyiségéig és forrásáig, azaz a termékeikkel az épületbe épülő karbon mennyiségtől az épület gazdaságos működéséhez való hozzájárulásig. Ez a jellemző a CRLT Solution által forgalmazott szálcement, kerámia és alumínium homlokzati- és tetőmegoldásokra egyaránt.” Mindezzel egyetértett a német családi vállalkozás, a Dörken magyarországi ügyvezető igazgatója, Farkas
Imre. „Ma már szinte létkérdés, hogy élhető, hosszútávon fenntartható épületek hozzunk létre. Mivel ez pályázat azt a célt tűzte ki, hogy az ilyen épületekre, megoldásokra ráirányítsa a figyelmet, így nem is kérdés, hogy annak támogatása a 32 éves fennállása alatt a fenntarthatóság elveit követő Dörken számára kézenfekvő lehetőség volt.” Éppen így gondolkodik az egyik legnagyobb és legszélesebb termékpalettával
rendelkező magyar építőanyag gyártó cég, a Leier vezetése, amely nem csupán korszerű termékeket, de komplex építészeti megoldásokat is kínál. A díjátadón Hives Zsolt tervezőlátogató beszélt a cég ezen a területen évek óta fennálló törekvéseiről és adta át az elismerést a díjazottaknak.

A fenntarthatóság elvei természetesen a PREFA működésének is minden területét áthatják, így számunkra fontos volt, hogy egy ilyen előremutató pályázathoz elsőként csatlakozzunk. – mondta Nemere Judit a téma fontosságáról. – A cég a téma iránti elkötelezettségét mutatja, hogy alumínium lemezei 100 %-ban újrahasznosíthatók, a gyártás pedig 80 %-ban újrahasznosított alapanyagok és 100 %-ban megújuló energia felhasználásával történik.

Németh Árpád András, a Guardian építész tanácsadója kiemelte, a cég azért csatlakozott az innovatív témát fókuszba helyező pályázathoz, hogy bemutathassa, hogy legújabb fejlesztése által Európában a Guardian rendelkezik a legkisebb karbonlábnyommal előállított alap üvegekkel. A pályázatról bővebb információ a https://fenntarthato-epuletburok.hu/ weboldalon olvasható, ahol az összes pályamű bemutatásra kerül.

További információ kérhető:
Build-Communication Kft.
Felelős munkatárs: Szelei Annamária
Mobil.: +36 30 688 2074
Tel.: +36 1 799 1028
E-mail: palyazat@buildmarketing.hu

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!