Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mit várhatunk az új napelemes programtól?

A Napenergia Plusz Program keretében a háztartási napelemes és energiatárolós beruházásokat támogatják.

Létrehozva:

|

A Napenergia Plusz Program kapcsán kérdezte a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértőt, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetőjét. Mint ismeretes, a programban háztartások számára biztosítanak 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást uniós forrásból napelemes és energiatárolós beruházásokra.

A támogatás mértéke az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet otthononként. A számítások alapján mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez 100-120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és nagyjából 150 megawattóra tárolókapacitást országos szinten. A pályázat teljes keretösszege 75,8 milliárd forint.

Ámon Ada egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor kifogásolhatónak gondolja, hogy a pályázat jelentős EU-s forrás lekötésével, koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül, illetve drágán teremt nagyon kicsi új kapacitást. A szakértő azt is kiemelte: a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi.

Ámon Ada szerint a program elsősorban az országos akkumulátorkapacitásban fog növekedést okozni. A kormány jelenleg azt támogatja, hogy a pályázatnyertes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el, a szakember viszont úgy látja, inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is, így mindenki jól járna.

A mostani programnál ez nem cél, ehelyett a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak majd értékesíteni a szolgáltatónak a háztartás. Amennyiben télen áramot szeretne vásárolni, az ezután is legalább 37 forintjába kerül majd. Ámon Ada problémának látja továbbá, hogy noha tárolós pályázatról van szó, a régebben telepített rendszerek tulajdonosait figyelmen kívül hagyják.

Advertisement

Okoshálózatra lenne szükség

A szakértő szerint fontos lenne, ha a döntéshozók az okoshálózatok fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ezek ugyanis gördülékenyebbé tehetnék a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Emellett előnyös lenne, ha átlátható jogszabályi környezet jönne létre az energiaközösségek megalakításának segítésére – az ilyen, például egy utca vagy társasház által kialakított közösségek külföldön már jól működnek.

Ámon Ada úgy gondolja, hogy az okosmérős háztartásokban – a napelemes otthonok szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket és a fogyasztókat a megfelelő termelési, fogyasztási és tárolási magatartásra. Ez magában foglalja akár azt is, hogy időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan szabályozzák a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.

A szakértő szerint Budapesten rengeteg a társasház, amelyeknél kívánatos lenne napelemek telepítése, a fővárosban azonban sokkal jobb az elektromos hálózat felvevő képessége, mint máshol. Ez azzal jár, hogy a helyben megtermelt napenergiából „nem jut ki” a városból semennyi, mert helyben azonnal felhasználják. Budapesten lenne még igény energiára, éppen ezért indították el a Budapest Nappal hajtva programját, melynek célja, hogy az elfogyasztott villamos energia minél nagyobb részét klímasemleges módon, lokálisan állítsák elő.

A program keretében azt is felmérik, hogy mennyi napelemmel megtermelt áramot tudna még helyben felhasználni Budapest. Most 100-150 megawatt lehet az intézményi és a háztartási a napelemtermelés együtt, a napelemek döntő része a külső kerületek családi házain található. Budapest háztetőin összesen mintegy 5000 megawatt potenciális napelem-kapacitás van, és azt szeretnék elérni 2030-ig, hogy ebből mintegy 1500 megawatt ki is épüljön. Ennyi áramot biztosan elfogyaszthatnának helyben, és a hálózat alkalmas is erre. Különösen a belvárosban – ahol a legnagyobb a fogyasztás – tenne jót a rendszernek, ha létesülnének napelemek.

Advertisement

A jelenlegi napelempályázat a családi házak mellett csak a maximum hatlakásos társasházak számára elérhető. A főváros jelenleg vizsgálja, hogy többlakásos lakóépületek napelem-telepítése esetén jogilag hogyan adhatja el a ház a megtermelt áram egy részét vagy egészét.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!